hírlevél 18-07-12 (insta, tábor, ros hódes, stb)

hírlevél 18-07-12 (insta, tábor, ros hódes, stb)

Kedves Barátaim,
—– hagyományEzzel a pár mondattal, amit most leírok szeretnék sok boldogságot kívánni Lackó Andrásnak és Zsuzsának első unokájuk megszületése alkalmából. Illetve az örömszülőknek: Daninak és Juditnak, és persze az egész családnak. Sőt, szóljon a közösségünk állapotos édesanyukáinak is.
Ám szóljon ez a tanítás közösségünk azon tagjainak, akik az elmúlt héten tértek be a zsidó vallásba. És mindannyiunknak.A brit mila áldásának a legvégén van 4 szó: „ze hákátán gádol jihje” Ez a kicsi legyen naggyá.Látszólag teljesen felesleges szavak, mert biztos, hogy nem fog picike maradni…Ám ezek a „felesleges szavak” hordozzák a legnagyobb tanításokat.Nagy és kicsi… Már a teremtéstörténetben előfordul ez a két szó. A Tóra 16. mondatában. Isten nagy és kicsi világítótesteket helyezett az égboltra. Napot és a Holdat.Ám ez nem csak a méretről szól, hanem arról is hogy a „nagy” nap a saját sugaraival melegíti a világot és ad fényt, életet, meleget, fotoszintézist, stb…Míg „szegény”, „kicsi” hold, csak a nap sugarait veri vissza. Nem ad senkinek semmi pluszt. És még havonta egyszer el is tűnik
Ilyen a kicsi gyermek is, mint a „kicsi” hold. Egyedül nincs fénye. önmagával foglalkozik, a túlélésért küzd. Míg a „nagy”, a szülő, akinek életét áthatja az átadás öröme. Aki a közelébe megy, annak ad.És pont ezt az áldást kérjük a „kis”-gyermekre!Most még a szüleitől függ és más fényét sugározza tovább, ám legyen egyszer nagy, hogy ő is tudjon adni!”ze hákátán gádol jihje!” Ez a kicsi legyen naggyá!Legyen ez tanítás mindannyiunknak!A „nagy” azt jelenti, hogy ő körbenéz a világban és meglátja, hogy a saját tehetségéből kinek tud adni, és hogy hol tud tenni a világért, azokért, akiknek kevés a saját fénye.Ez a fénysugár, amit a szüleinktől és mestereinktől kaptunk.
Elrejtjük magunkban és tovább adjuk.Mátot és Mászáé szakaszát olvassuk… „táborhelyek és utazások” – a cím fordítása.Sokfelé járunk és sok helyen állunk meg… sok újrakezdés van az életünkben ám sohase feledjük el a saját fényünk lehetőségét.
Mindig eljön az a pillanat, amikor kilépünk a szüleink fényéből és „kénytelenek” vagyunk saját magunkra támaszkodni…”ze hákátán gádol jihje!” Ez a kicsi naggyá lett!
Sose feledjük el, mit is jelent ez a nagyság a zsidóság értelmezésében. Hogy már te adsz a saját fényedből a másiknak és az egész világnak.Tegyétek büszkén, alázattal és szeretettel!
Így köszöntöm a kisbabákat és a zsidóság kisbabáit.

—– sábát —hetiszakasz: mátot – mászáé (házák, házák)
sábát: 20:21 – 21:37
rajzfilm:mátot: