A BreuerPress és a HetiTV hírei
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint restitúciós ügyekben sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás. Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában a Bánffy-perben hozott ítéletre reagálva úgy fogalmazott, Románia ma demokrácia, de nem jogállam. A Giurgiu megyei törvényszék szerdán hozott ítélete szerint az erdélyi Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén levő erdők, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak Bánffy Dániel volt magyar földművelésügyi miniszter örököseinek, most ismét a román állam tulajdonába kerülnek. Gulyás Gergely azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek „egy fontos állomása” a mostani ítélet. „Mindez kezdődött azzal, hogy egy korrupcióellenesnek nevezett, de valójában politikai célokra, köztük magyarok elleni inkvizícióra felhasznált ügyészség koncepciós eljárásokat indított a magyar közösség számos politikai vezetője ellen” – fejtette ki, hozzátéve, ezek a perek évek óta tartanak, és az eljárások már önmagukban sokak pályáját tették tönkre, és sok helyen nehezítették a magyar politikai közösségépítést.
Noha a magyar és a német kormány esetében a migrációt elutasító, illetve azt pártoló álláspont ütközik, a kormányszóvivő szerint azokra a kérdésekre kell koncentrálni, ahol megvannak az együttműködés alapjai. Kovács Zoltánt kiemelte: azzal, hogy a déli határon lévő kerítés védi a magyar embereket, Magyarország Európát is védi, megteremtve annak feltételeit, hogy az európai jog, a határvédelem követelményei teljesüljenek. „Ezt csak úgy tudjuk végrehajtani”, ha az érintett országok is támogatják – mondta a kormányszóvivő. Azzal összefüggésben, hogy közép-európai NATO-hadosztály-parancsnokság jöhet létre Németország támogatásával, hangsúlyozta, együttműködésen alapuló, hatékony formációk kellenek az európai védelmi képesség növelésére. Egy ilyen hadosztály-parancsnokság magyar, szlovák, horvát és szlovén egységeket érintene – közölte, hozzáfűzve: a német parancsnoksághoz kapcsolódás „ésszerűnek tűnik ezen keretek között”.
A kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében indított plakátkampányt a kormány. Az Emmi narancssárga plakátjain az áll, hogy A megoldás a te kezedben van: előzzük meg közösen az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket! – írja a 24.hu. Visszaszorítaná a kormány a kórházi fertőzéseket. A most megjelent tervezettel 20-30 százalékos csökkenést vár a szaktárca. Több pénzt fordítanának például fertőtlenítő szerekre, de a pácienseket is jobban kikérdeznék betegfelvételkor.
A közép-európai országok az egész Európai Unió érdekét is szolgálják, amikor szorosabbra fűzik az együttműködésüket Kínával – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kína, valamint 16 közép- és kelet-európai ország Szófiában rendezett miniszterelnöki csúcstalálkozója után. A tanácskozáson Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: az EU-nak kifejezetten rossz hír, hogy egy általános világkereskedelmi háború kirobbanását megelőző időszakban vagyunk, egy ilyen esetleges háború ugyanis jelentős mértékben tovább csökkenti majd az unió versenyképességét. Az EU-nak az az érdeke, hogy a világkereskedelem szabad, tisztességes legyen és a lehető legkevesebb korlátozó intézkedés állja útját a kereskedelmi, befektetési, gazdasági kapcsolatoknak – mondta a politikus. Szerinte ezért amikor a közép-európai országok egy nyílt, szabad, akadálymentes együttműködést építenek fel Kínával, akkor nemcsak Kína-Közép-Európa, hanem Kína-Európa viszonylatban is segítik az európai versenyképesség dinamikus bővítését.
A katonák nem háborúra készülnek, a biztonság és a béke fenntartásáért és megőrzéséért teljesítenek szolgálatot – hangoztatta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Budapesten tartott altisztavatáson. A fővárosi Hősök terén csaknem háromszáz, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. A miniszter kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség vezetése és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a „nemes és embert próbáló feladatokat” korszerű felszereléssel, modern fegyverzettel tudják ellátni. Ezt a célt szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelyben – mint elmondta – a haditechnikai fejlesztésen túl, a katonákról való gondoskodás is megtalálható.
Több ponton is változott július 1-jével a büntetőeljárási törvény. Varga Eszter, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának megbízott vezetője szerint mindez egyszerűsítheti és felgyorsíthatja a büntető-eljárásokat. Az új szabályozás értelmében a tárgyaláson való részvétel nem kötelezettség, hanem jog: ez azt jelenti, hogy a vádlott lemondhat erről a jogáról, innentől kezdve pedig nem köteles részt venni a bírósági eljárásban – mondta Varga Eszter, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának megbízott vezetője. A parlamentben tavaly nyáron megszavazott törvény egyik újdonsága az előkészítő eljárás, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. „Lényeges változás, hogy minden ügyben kötelező előkészítő ülést tartania a bíróságnak, amelynek a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül meg kell történnie. Az előkészítő ülésen kötelező a vádlott és a védő jelenléte is”- mondta Varga Eszter. Ezen az ülésen a vádlott beismerheti bűnösségét, lemondhat a tárgyaláson való jelenlét jogáról, és ha a beismerést a bíróság elfogadja, akkor akár már az előkészítő ülésen ítéletet hozhat. Ha nem történik ilyesfajta beismerés, vagy csak részben, akkor az előkészítő ülésen előterjeszthetik a bizonyítási indítványukat a felek, itt rögzül a bizonyítási kör, s ezt követően tárgyalást tűz ki a bíróság – mondta a megbízott vezető.
Az Eurostat adatai szerint az elkerülhető halálozási okok 16 százalékát a stroke teszi ki az Európai Unióban. A Magyar Stroke Társaság elnöke az InfoRádióban hangsúlyozta: fontos, hogy stroke gyanúja esetén azonnal mentőt hívjuk, ne pedig háziorvost. Szapáry László hozzátette: az országban nem mindenhol elérhető a legfejlettebb gyógymód. Minél előbb, annál jobb – tartja a mondás. A stroke esetében ez a bölcsesség különösen helytálló, hiszen ilyenkor nem szabad késlekedni, mert minden perc számít. Becslések szerint legalább 50-60 százalékban a betegek késlekedése ront a helyzeten. A szívinfarktussal ellentétben, ahol nyilvánvaló tünetek vannak – szúr, fáj a mellkas -, és ezért hamar megijednek a betegek, a stroke-nál nem olyan egyértelmű a helyzet. A stroke tünetei nem olyan ijesztők: sokszor csak ízületi fájdalmak jelentkeznek, vagy például sutább az egyik kar. Ilyenkor hajlamos azt hinni az ember, hogy elfeküdte a végtagját, elzsibbadt, és vár, hátha elmúlik – mondta Szapáry László, a Magyar Stroke Társaság elnöke, hozzátéve: van, hogy egy nappal is később érkeznek kórházba a betegek. „Olykor a páciensek háziorvost hívnak, vagy pedig bemennek egy szakrendelőbe, ahelyett, hogy mentőt hívnának a stroke tüneteit észlelve. Ez óriási hiba” – mondta a szakember, mert ha valaki később fordul a tünetekkel orvoshoz, azt már csak diagnosztizálni tudják, gyógyítani nem.
Külpolitika:
Sikerült elérni, hogy az úgynevezett lengyel holokauszt-törvény büntetőjogi záradékait eltávolították, mindez pedig nagy siker – minderről Benjamin Netanjahu beszélt a szokásos vasárnapi kormányülésen. Az Israel Hayom tudósítása szerint a zsidó állam miniszterelnöke kijelentette, hogy történészek tekintették át az a zárónyilatkozatot, amit a lengyel miniszterelnökkel tett, és abban semmilyen kivetnivalót nem láttak. Természetesen a következő idősszakban is kiemelt figyelemmel követem majd a lengyel törvényjavaslat sorsát, és ennek során az elhangzott kritikákat is mérlegelni fogom – mondta a kormányfő.
Izrael a világ nyolcadik legerősebb országa – derült ki az amerikai News & World Report magazin legújabb számából. A cikket az Israel Hayom idézte. Izrael egyébként több európai országot is megelőzött, valamint Kanadát és Ausztráliát is. A listát annak alapján állították össze, hogy katonailag, diplomáciailag és gazdaságilag mennyire befolyásos egy-egy ország. A világon a legerősebb ország nem meglepő módon az Egyesült Államok, de a top 10-be Izrael mellett Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok is bekerültek. Izrael egyik legfőbb előnye – a tanulmány szerint -, hogy rendkívül fejlett a technológiai gazdasága, a várható élettartam nagyon magas, az egy főre jutó oktatási kiadások is nagyon magasak. Az elemzés szerint, ami Izrael hátránya, az hogy nagyon nagyok a szegények és gazdagok közötti különbségek.
Ausztráliának is Jeruzsálembe kellene helyeznie az izraeli nagykövetségét – mondta Tony Abbott, a szigetország egykori konzervatív miniszterelnöke. A politikus kijelentette, hogy addig nincs értelme bármilyen békefolyamatról beszélni, amíg egyetlen palesztin politikus sem jelenti ki azt, hogy Izrael államnak joga van a létezéshez. Abbott az Israel Hayomnak arról is beszélt, hogy sok ausztrál a múltbéli események kapcsán amnéziában szenved, így értelemszerűen könnyebb őket becsapni.
A rendőrség megakadályozott egy terrortámadást egy arab férfi letartóztatásával, akinél kést és húsbárdot találtak Júdea és Szamáriában. A férfit a közúti rendőrség állította meg az északi Beit El telep közelében. Gyanús viselkedése miatt a tisztek átkutatták a járművét, és megtalálták a fegyvereket. A 28 éves gyanúsítottat, aki a Hebron melletti Dura falu lakosa, átadták a biztonsági szerveknek kihallgatásra. A férfi bevallotta a rendőröknek, hogy késes támadást akart végrehajtani. Korábban a nap a folyamán a határrendészet a Suafat ellenörzőpontnál Jeruzsálem mellett letartóztatott egy arab férfit, aki megpróbált átjutni a fémérzékelő kapun kést rejtegetve magánál. A Sin Bét belbiztonsági szolgálat múlt héten kiadott adatai szerint júniusban 40 százalékkal esett a dokumentált terrortámadások száma országszerte, összesen 220 incidest regisztráltak.
Több ezer izraeli vett részt a gázai határ melletti felvonuláson a 2014-es háborúban elesett két izraeli katona holttestének hazahozását követelve, míg a határ másik oldalán egy tüntető meghalt, amikor a kezében lévő robbanószerkezet felrobbant. Mintegy 4000 izraeli vett részt az eseményen izraeli zászlókat lengetve és kék színű sárkányokat eregetve, békés választ adva a Gázai övezetből indított lángoló sárkányokra. A tüntetők Oron Saul és Hadar Goldin maradványainak visszaszerzését követelték a kormánytól. A két katona holtteste mellett a Hamász két izraeli állampolgárt, Avraham Mengisztut és Hisam al-Szajedet is fogva tartja, akik önszántukból lépték át a Gázai övezetbe vezető határt. A gázai terrorszervezet alkutárgyaként tekint az izraeli foglyokra, átadásukért cserébe több száz izraeli börtönökben ülő biztonsági fogoly kiengedését követelik.
Megnyílt a világ „legészakibb” zsidó közösségi központja. Arhangelszk 1200 méterre fekszik Moszkvától északra. Az orosz Chábád Lubavicsi Mozgalom segítségével nyílt meg a világ talán legészakabbra lévő zsidó közösségi központja. Ezt a „címet” mindeddig a Norvégiában fekvő trondheimi zsinagóga tartotta, ám az orosz Arhangelszk egy egész szélességi fokkal északabbra fekszik – derül ki a Jerusalem Post írásából. Az új központ bejáratánál egy óriási Dávid-csillag utal a modern épület funkciójára, amihez az „Északi Csillag” nevet párosították. A koncertteremmel ellátott ház 500 férőhelyes, így kényelmes otthont biztosít a közel 200 fősre becsült helyi zsidóság számára. A háromemeletes központ négy éven át épült; alapkőletételénél Oroszország főrabbija, Berel Lazar rabbi is személyesen vett részt. A közel 3 millió dolláros projekthez szükséges anyagi hátteret magánadományokból biztosították.
Sikeresen kimentették a thaiföldi Tham Luang barlangrendszerben rekedt ifjúsági focicsapat első hat tagját – közölte a mentésben részt vevő orvoscsoport egy tagja. A gyerekek rövid időn belül egymás után bukkantak fel a barlang kijáratánál az őket segítő mentőbúvárok kíséretében. Onnan mentőautóval szállították őket a készenlétben várakozó mentőhelikopterekhez, amelyekkel Csiang Rai város kórházába viszik őket. A 11 és 16 év közötti gyerekekből, illetve 25 éves edzőjükből álló csoport június 23-a óta raboskodik a monszuneső miatt elárasztott barlang fogságában. A búvárok segítségével végrehajtandó, sok veszéllyel járó mentőakciót vasárnap – néhány órával az első sikerekről szóló hírek előtt – kezdték meg 13 külföldi és öt thaiföldi búvár részvételével.
Nyugodtabbá vált a hétvégén a helyzet a nyugat-franciaországi Nantes-ban, ahol eljárás indult az ellen a rendőr ellen, aki négy nappal ezelőtt halálosan megsebesített egy igazoltatásnak ellenálló, körözött férfit. Vasárnapra virradó éjjel 18 gépkocsit gyújtottak fel az elővárosi negyedekben, de középületek ellen már nem követtek el támadásokat és összecsapások sem voltak a rendbontók és a rendőrök között. Senkit nem állítottak elő. Már szombatra virradó éjjel is viszonylagosan nyugodtabb volt az előző három éjszakához képest, 35 kiégett gépjárművet számoltak össze a városban, és egy épületre terjedt át a tűz. Az előző három éjjel viszont éjszakánként mintegy ötven gépjármű mellett középületeket, iskolát, könyvtárat, önkormányzati épületet, valamint üzlethelyiségeket is felgyújtottak helyi fiatalok és benzines palackokkal dobálták meg a rendőröket. Miután péntek este eljárás indult a halálos lövést leadó rendőr ellen, szombaton a lelőtt férfi családja ügyvédje útján jelezte, hogy felperesként részt kíván venni az eljárásban, de egyelőre azt kérik mindenkitől, hogy „hagyják őket nyugodtan gyászolni”. A 22 éves Aboubakar Fofanát kedd este Nantes Breuil nevű negyedében a gépkocsijában lőtte le egy rendőr, amikor a bűnszövetkezetben elkövetett lopás gyanúja miatt körözés alatt álló férfi nem akarta magát igazolni.
Álnok, jobboldali populista stratégia úgy tenni, mintha ezrével állnának az emberek Németország határainál, valójában már nagyon kevés menedékkérő érkezik – kommentálta az elmúlt hét menekültügyi vitáját Andrea Nahles, a szociáldemokraták vezetője. A balközép pártvezető megítélése szerint a konzervatív uniópártok közötti vita az egész országot túszul ejtette, és ezt a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem fogja még egyszer megengedni. Abban viszont mindig is egyetértettek a konzervatívokkal, hogy aki egy másik uniós tagállamban már menedéket kért, az Németországban ne adhasson be menedékkérelmet. „Nem az volt a kérdés, hogy ezt lehet-e, hanem az, hogy hogyan kezeljük a kérdést” – foglalta össze álláspontját Andrea Nahles. A politikus elmondta, hogy jelenleg naponta kevesebb mint tíz olyan menedékkérő érkezik Bajorországba, akiket másik uniós tagországban már regisztráltak. Andrea Nahles szerint éppen ezért nincs is szükség az egyesek által vizionált zárt táborokra, és így sikerült megállapodni arról, hogy nem tranzitközpontokat állítanak fel, hanem bevezetik az úgynevezett transzfereljárást.
Bajorország rendőri vezetéssel saját menekültügyi hivatalt állít fel augusztustól, és következetesebben fog eljárni a migránsok deportálása terén – jelentette ki Markus Söder bajor kormányfő. „Egyensúlyt akarunk teremteni az emberségesség és a jogállamiság között” – húzta alá Söder. A konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa elmondta, hogy az augusztus 1-jén felálló bajor menekültügyi hivatal a jelenleg elaprózott felelősségi köröket lesz hivatott összefogni. A menekültügyi fordulat második lépéseként a bajor kormányfő szerint szinte teljesen át fogják alakítani a menekülteknek járó támogatások rendszerét. Úgy véli ugyanis, hogy sokan az államtól kapott juttatások egy részét hazaküldik, ami miatt hazájuk nem érdekelt abban, hogy visszafogadja őket. Cél az is, hogy kevésbé legyen vonzó a Németországba jövetel.
Üdvözlendő, hogy Németország jelentősen, egy évtizeden belül 80 százalékkal tervezi emelni védelmi kiadásait, de ennél még többre van szükség – hangsúlyozta a jövő heti NATO-csúcs előtt a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg. „Másfél százalék nem két százalék” – fogalmazott a norvég politikus, utalva arra, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai a 2014-es walesi csúcson elkötelezték magukat amellett, hogy bruttó nemzeti termékük két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. A héten Berlinben napvilágot látott egy elemzés, amely szerint ez azt jelentené, hogy Németországnak évente 6,5 milliárd euróval 85 milliárd euró fölé kell emelnie 2024-re a katonai költéseit. Jövőre 42,9 milliárd euró szerepel ezen a címen a költségvetés tervezetében. Stoltenberg annak a véleményének adott hangot, hogy a csúcson a tagállamok vezetői tovább erősítik majd a transzatlanti kapcsolatokat. A Donald Trump amerikai elnökkel kapcsolatos bírálatok és konfliktusok ügyében a volt norvég kormányfő leszögezte: Trump személyesen biztosította őt arról, hogy támogatja a NATO-t.
Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea külügyminiszterei Tokióban megegyeztek arról, hogy szorosabbra fűzik kapcsolataikat, és mindaddig nyomást gyakorolnak Észak-Koreára, míg meg nem valósul a nukleáris leszerelés. A tokiói látogatáson tartózkodó Mike Pompeo amerikai, Kono Taro japán és Kang Kjung Vha dél-koreai külügyminiszter hangsúlyozta: mindaddig fenn kell tartani az amerikai gazdasági szankciókat, amíg Phenjan nem tesz kézzelfogható lépéseket az atommentesítés irányába. „Megerősítettük megingathatatlan elkötelezettségünket háromoldalú együttműködésünk szorosabbra fűzésére annak érdekében, hogy elérjük, Észak-Korea teljesen, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul leszerelje nukleáris fegyvereit és rakétáit” – mondta a közös a japán diplomácia vezetője.
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nyolc tagját végezték ki Teheránban, akiket az iráni fővárosban tavaly elkövetett terrortámadás elkövetésében találtak bűnösnek – jelentette az ISNA félhivatalos helyi hírügynökség. Az elítélteket felakasztották. A jelentésből nem derült ki, hogy a kivégzés mikor történt. A nyolc dzsihadista tavaly júniusban megtámadta a parlament épületét fővárosban, valamint az iráni iszlám forradalom vezetőjének, Ruholláh Muszavi Khomeini mauzóleumát, az ország déli részén. A merényletekben 18 haltak meg, több mint ötvenen megsebesültek. Az Iszlám Állam szunnita terrorista szervezet ellenségnek tekinti az iráni síitákat.
A migrációs útvonalak alakulása szempontjából jelenleg Spanyolország ad leginkább okot az aggodalomra – mondta Fabrice Leggeri, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex vezetője. „Ha azt kérdezik, mi a legnagyobb aggodalmam jelenleg, Spanyolországot nevezném meg” – fogalmazott a francia diplomata. Júniusban mintegy 6000 ember kelt át a Földközi-tengeren Spanyolországba, „és ha a számok ugyanúgy emelkednek tovább, mint most, akkor ez az útvonal válik majd a legjelentősebbé” – magyarázta Leggeri. Az érkezők nagyjából fele marokkói, a többiek Nyugat-Afrika más országaiból jöttek. A Frontex adatai szerint az Európába tartó emberek már pár hónapja Nigernél nem Líbia, hanem inkább Marokkó felé veszik az irányt. Leggeri úgy véli, tervet kellene kidolgozni arra, hogyan lehetne az embereket Afrikában elhelyezni, hogy megszűntethető legyen az az „automatizmus”, hogy akit kimentenek, azt rögtön Európába hozzák. „Akkor tudunk hatékonyan fellépni a bűnözők üzleti modellje ellen, ha ez az automatizmus megszűnik” – hangoztatta Fabrice Leggeri.
Gazdaság:
A közeljövőben elkészülő több tízezer új lakás leszoríthatja a jelenlegi magas albérletárakat – mondta az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője. Balogh László kifejtette, az albérletárak magasak, ám országrészenként jelentős különbségek vannak a hasonló állapotú kiadó lakások árában: míg a fővárosban egy garzon átlagos havi bérleti díja 110 ezer forint, Debrecenben 80 ezer, míg Miskolcon 50-55 ezer forintért adnak ki egy garzonlakást. A szakértő szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy a hosszú távú albérletfizetés helyett nem érdemes-e inkább saját lakás törlesztőrészleteit fizetni, ugyanis utóbbiak alacsonyabb összeget jelentenek, mint a havi albérleti díj.
Évek óta bővül a szolgáltatások teljesítménye Magyarországon, mostanra a teljes gazdaságban négyszer akkora az értéke, mint az iparnak – mondta Csath Magdolna közgazdász. Csath Magdolna elmondta, az ipar is jól teljesített az első öt hónapban, és pozitív mérleget hozott. Ennek egyik leghangsúlyosabb részét, a járműipart külön kiemelte, megjegyezve, hogy Magyarországon elsősorban német vállalatok gyártanak járműveket, így a német gazdasági helyzet jelentős hatással van rájuk. Magyarország és a nem uniós államok kereskedelme esetében egyébként az látszik, hogy az import van túlsúlyban, így ezen a területen még van mit tenni – fogalmazott a szakértő.
Könnyű:
Több ezer elárasztott bánya van Európában. Többnek közülük még van ipari értéke, de vajon melyiknek? Egy sci-fi filmbe illő robot hamarosan választ adhat erre a kérdésre. Az 1960-as években egy pegmatit bánya Finnország középső részén leállt, és elárasztották. Napjainkban ez izgalmas hely a búvárok számára, akik elég bátrak az elárasztott barlangok felfedezéséhez. Ez egyben az UNEXMIN európai kutatási projektben kidolgozott különleges prototípus tesztelési helyszíne is – írta az Euronews. – Az elárasztott bányákat azért akarjuk felmérni, mert ezeket ritkán hagyják el azért, mert az ásványi anyagok kimerültek benne, inkább gazdasági okokból hagyják el őket. Így talán még mindig vannak benne értékes ásványok vagy lehetnek olyan új ásványok, amelyeket még megtalálhatunk – magyarázta Jussi Aaltonen, mérnök. Nemzetközi csapatmunka eredményeként ez a robot egy kompakt, fém gömb, amelyet csúcstechnológiájú elektronikával szereltek föl. Hatvan centiméter átmérőjű, és 500 méteres mélységig ellenáll a nyomásnak – Több időt tud a víz alatt tölteni, mint egy búvár. Öt órán át képes lent lenni annál is nagyobb mélységben, mint ami elérhető a búvárok számára, mert nem igényel emberi segítséget, csupán elektromosságot – mondta Zajzon Norbert, projekt koordinátor. Ez a terepmunka megmutatja, hogy a robot hogyan működik természetes környezetben. A rövid távú cél az, hogy a robot teljesen önálló legyen – képes legyen bejutni egy bányába, feltérképezni azt, majd visszatérni onnan. Ez további tesztelést és finomhangolást igényel, de a kutatók a következő hónapokban már teljes önállóságot várnak tőle.
