A BreuerPress és a HetiTV hírei
Magyarország biztonságát garantálni kell, és a Stop Soros törvénycsomag ehhez nagymértékben hozzájárul – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott. A Heti Tv megkérdezte, mi a kormány álláspontja azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok bejelentette kilépését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Gulyás Gergely elmondta, Magyarország tiszteletben tartja minden ország szuverén döntését, majd hozzátette, hazánk is már többször jelezte aggodalmait abban a tekintetben, hogy ez a humanitárius nemzetközi szervezet mostanában politikai tevékenységet folytat, aminek a magyar kormány egyáltalán nem örül.
Mint az a sajtóból kiderült Juncker elnök úr egy európai minicsúcsot hívott össze a migrációs válság kezelése céljából, ám erre sem a magyar kormányt, sem pedig a V4-es tagállamok egyikét sem hívták meg, a Heti Tv a kormány véleményére volt kíváncsi. A miniszter elmondta, a magyar kormány minden fórumon hangoztatja álláspontját, ami immár évek óta változatlan, azaz azt kell megakadályozni, hogy elinduljanak a migránsok Európába, a határainkat meg kell védeni. Juncker úr bizonyára ismerteti majd ezt a véleményt ezen a megbeszélésen is. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban is megjegyezte, hasznos lett volna, hasznos lenne, ha az Európai Bizottság is betartaná a Lisszaboni Egyezményben foglaltakat, annak szellemében cselekedne, ezt egyébként a magyar kormány is támogatná.
Ugyancsak az európai ügyek mentén a Heti Tv szerette volna megtudni, hogy a Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének kezdeményezésének előkészítése során, mely a hírek szerint szinte megegyezik a magyar kormány évek óta állandó álláspontjával, tárgyalt-e már a magyar miniszterelnökkel, Gulyás Gergely azt felelte, a kormányfő, a kormány képviselői minden egyes találkozón elmondták, az a legjobb megoldás, ha a határainkat megvédjük, a menekültek elindulását megakadályozzuk. Ez nem csak biztonsági, hanem humanitárius okokból is fontos, hiszen számos olyan menekült lehet, lesz, akik eljutnak Európába, majd egy idő után, amikor már elkezdték valamelyest a beilleszkedést, ki lesznek utasítva. Sokkal humánusabb, ha a szülőföldjükön teremtenek európai segítséggel is emberi körülményeket.
A Heti Tv megkérdezte, hogy többször megy-e Gulyás Gergely Brüsszelbe, a legutóbbi látogatásán mi történt. A miniszter elmondta, mint az európai ügyekért is felelős miniszternek, amennyiben szükséges, akkor természetesen elmegy Brüsszelbe. A mostani látogatásán a magyar képviselet vezetőivel, EU-s és európai vezetőkkel is találkozott. Végezetül a Heti Tv rákérdezett a miniszter korábbi kijelentésére, mely szerint „Mit jelent az a mondat, mely szerint azt mondta a miniszter úr, hogy még egyeztetnek a Sorsok Házáról? Kikkel, lehet-e tudni, hogy eddig mi történt, mi hangzott el a megbeszéléseken?” Gulyás Gergely válaszában elmondta, még nem kezdődtek meg az egyeztetések, de az biztos, a kormány minden érintett féllel leül, hogy a legjobb megoldás szülessen.
Gulyás Gergely beszámolt róla, az Országgyűlés szerdán két fontos döntést hozott: az egyik az alkotmánymódosítás, a másik Stop Soros elfogadása, véleménye szerint a választási kampányban az átláthatóság jegyében nyilvánvalóvá tették, hogy milyen szándékaik vannak a migráció korlátozására. Ennek megfelelően terjesztették elő a Stop Soros szövegét, amihez módosításokat is elfogadtak. Azt is kiemelte a miniszter, hogy a kormány örömmel vette tudomásul, hogy többen támogatták az előterjesztést, mint a Fidesz-KDNP képviselői, azaz voltak olyan ellenzéki politikusok, akik felismerték, ez a törvény valóban az ország érdekében született.
Az elsődleges cél mindig is az ország védelme volt, Magyarország biztonságát garantálni kell, és a törvénycsomag ehhez nagymértékben hozzájárul, ugyanis tartalmazza a kollektív és csoportos betelepítés tilalmát. Gulyás Gergely kifejtette: azt is tartalmazza, hogy ha valaki valóban menekült, akkor a menedékjogot annak az országnak kell biztosítania, amely hazájához a legközelebb van. A miniszter ennek kapcsán azt is megjegyezte, ha Magyarországnak ezt a javaslatát elfogadták volna korábban az unióban, és ezt valamennyi ország teljesíti, akkor komoly vitákat lehetett volna megelőzni.
Pénteken Magyarországra látogat Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a V4-Ausztria-csúcstalálkozó utáni nemzetközi sajtótájékoztatón mondott zárszavában. A kormányfő – utalva a vasárnap Brüsszelben tartandó informális migrációs mini-csúcstalálkozóra – azt közölte: a V4-ek álláspontja szerint a menekültkérdésről szóló miniszterelnöki, legmagasabb szintű kormányzati megbeszélések megszervezése a Tusk vezette Európai Tanácsra tartozik, és nem az Európai Bizottságra. „Megértjük, hogy vannak országokban belpolitikai nehézségek, de ez nem eredményezhet egy összeurópai kapkodást”, az ugyanis káoszt szül – mondta, megerősítve: a V4-ek szerint az Európai Bizottságnak nem dolga miniszterelnöki csúcstalálkozó szervezése, ez a tanács elnökének a dolga, aki ennek eleget is tett, hiszen jövő csütörtökön – például menekültügyben is – lesz csúcstalálkozó. A V4-ek ezért nem lesznek ott a vasárnapi minicsúcson. A jövő csütörtökön esedékes brüsszeli találkozón fogják kifejteni az álláspontjukat – közölte Orbán Viktor.
Már alig van olyan település a déli parton, ahol nem kell fizetni a parkolásért: most Zamárdi csatlakozott. Siófokon már csaknem két évtizede fizetniük kell az autósoknak a parkolásért. Balatonföldváron a múlt évben hozott döntést az önkormányzat parkolási díj bevezetéséről, a tó leghosszabb partszakaszával és ingyenes strandjával rendelkező Zamárdi képviselő-testülete pedig a hét elején döntött arról, hogy megszünteti az ingyenes parkolást. Lellén és Bogláron egyelőre még bárhol parkolási díj nélkül leállíthatja autóját. Fonyódon is sok helyütt lehet még szabadon parkolni, ám a hajókikötőnél és a városközpontban már fizetniük kell az autósoknak, mert nagyon sok Badacsonyba tartó kiránduló fél vagy akár egész napra is az egyébként is zsúfolt kikötőben vagy a városközpontban hagyta a kocsiját.
Az identitás és a globalizáció nem egymást kizáró fogalom – mondta Martonyi János volt külügyminiszter a Nyitás és identitás – Geopolitika, világkereskedelem, Európa című könyvének bemutatóján. Martonyi János hangsúlyozta: leegyszerűsítés elszigetelődőkre és globalistákra osztani a világot. Szerinte ugyanis mindenki egyszerre hordoz nagyon erős közösségi identitást és tagja egy univerzális értékeken nyugvó, nyitott világnak, amelynek szüksége van globális formákra és szabályokra. A politikus elmondta: könyvében végig fontos szerep jut a közösségi identitásnak, amely szerinte a mai világot meghatározó tényező, elfogadása ugyanakkor nehézségekbe ütközik. „Messze a legelső a nemzeti közösségi identitás, tehát a nemzeti identitás, de vannak ezt követően mások is, és a közép-európai vagy mondjuk az európai identitás, vagy éppen az emberiséghez tartozás élménye nem kell, hogy kizárassanak bármelyik kizárólagos közösségi identitás által – fogalmazott Martonyi János.
Külpolitika:
Az izraeli hadsereg csütörtökön lerombolta egy arab terrorista otthonát, aki gázolásos merényletet hajtott végre katonák egy csoportja ellen, kettőt megölve és másik kettőt megsebesítve. Ala Qabha (26) március 16-án belehajtott egy csapat katonába, akik az 585-ös úton egy katonai megfigyelő posztnál állomásoztak, Mevo Dotán zsidó telep mellett Szamáriában. A támadásban Netanel Kahalani (20) őrmester és Ziv Daos (21) százados meghalt, másik két társuk pedig súlyosan megsebesült. A merénylet után a Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT) vezetője bejelentette, hogy visszavonta Qabha mintegy 30 rokonának a munkaengedélyét. Qabha ellen április 16-án egy katonai bíróságon kétrendbeli szándékos emberölésért és kétrendbeli szándékos gyilkossági kísérletért emeltek vádat.
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti békeügyi megbízottja képmutatónak nevezte a palesztinokat, miután egy palesztin hatósági tisztviselő azt mondta, hogy az amerikai erőfeszítések a humanitárius segítségnyújtásra Gázában a tengerparti enklávé elválasztására irányulnak Ciszjordániától. „A Hamász és a Palesztin Hatóság, akik több mint egy évtizede harcolnak egymással, mindketten cinikusan azt állítják, hogy az Egyesült Államok megpróbálja szétválasztani Gázát és Ciszjordániát, ahelyett, hogy elismernék, hogy segíteni próbálunk a palesztinokon Gázában,” írta Jason Greenblatt Twitteren. “Micsoda képmutatás,”- tette hozzá. Greenblatt és a Fehér Ház vezető tanácsadója, Jared Kushner jelenleg a Közel-Keleten tartózkodik, hogy megtárgyalják Katar, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia és Izrael vezetőivel a Trump-kormány erőfeszítéseit egy izraeli-palesztin béketerv előmozdítására. Kedden II. Abdullah jordán királlyal találkoztak, szerdán pedig Mohammed Bin Szalman szaúdi koronaherceggel.
Egy 20 éves, csütörtökön terrorista tevékenységek miatt vád alá helyezett gázai férfi azt mondta a kihallgatások során az izraeli tiszteknek, hogy a Hamász vezetője, Yahya Sinwar lefizette a rokonait, hogy azt hazudják a médiának, hogy csecsemőkorú unokatestvére könnygáz belégzése miatt halt meg. Az izraeli csapatok május 28-án tartóztatták le Mahmud Omart a Fatah fegyveres szárnyának, az al-Aksza Mártírjai Brigádok egy másik tagjával együtt, miután megpróbált behatolni Izraelbe, és felgyújtani egy üres katonai állást, az ellene szóló vádirat szerint. A kihallgatások során Omar elmondta a tervezett támadás részleteit, és szerepét más terrorral kapcsolatos tevékenységekben. A gyanúsított azt is közölte, hogy rokoni kapcsolatban állt Leila Ghandourrel, egy 9 hónapos kisbabával, aki május 14-én hunyt el, és halálának okaként eredetileg könnygáz belélegzését jelölték meg, amit az izraeli erők használtak a gázai határ menti erőszakos zavargók ellen. A baba halálának története vezető hír volt az újságokban és a TV-ben világszerte.
Szembe kell szállni Irán „agresszív tendenciáival” a Közel-Keleten, ehhez pedig újabb intézkedéseket kell hozni – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Ammánban II. Abdalláh jordániai királlyal folytatott megbeszélését követően. Merkel hangsúlyozta: Irán tevékenységéről nem csak beszélni kell, hanem sürgősen megoldást kell rá találni. A jordániai király a maga részéről leszögezte: csak akkor lesz béke a térségben, ha a palesztinoknak saját államuk lesz, amelynek fővárosa Jeruzsálem.
Az iráni külügyminiszter nem zárta ki az együttműködést az Egyesült Államokkal, ha az teljesít több követelést, nem sérti meg egyebek között a Teheránnal kötött atomalkut, véget vet az iráni nép elleni „gazdasági agressziónak” és Izrael feltétlen támogatásának. Mohamed Dzsavád Zaríf az Iran Daily című, angol nyelvű iráni lapban megjelent hosszú cikkében írt erről, válaszolva Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Teheránnal szemben támasztott követeléseire. Pompeo éppen egy hónappal ezelőtt, május 21-én, két héttel az atomalku felmondása és az amerikai szankciók helyreállítása után hozta nyilvánosságra az Iránnal szembeni 12 pontos követeléslistát. Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok eltörli az Irán elleni szankciókat, és új megállapodást köt vele, amennyiben Teherán felhagy „rosszindulatú magatartásával”.
Az iraki szövetségi legfelsőbb bíróság helybenhagyta, hogy kézzel újraszámolják a májusi parlamenti választás szavazatait, mert csalás és szabálytalanságok gyanúja merült fel. Egyúttal határozott arról is, hogy a külföldön tartózkodók, a belső menekültek és a kurd fegyveres erők, a pesmerga szavazatainak érvénytelenítése alkotmányellenes. Irak, amely a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek a második legnagyobb kőolajtermelője, politikai bizonytalanságot él meg, miután a május 12-i parlamenti választásokat követően számos politikai csoportosulás szavazatmanipulálásról és az első alkalommal használt elektronikus szavazórendszer gépeinek meghibásodásairól számolt be. A bagdadi törvényhozás ezért június elején módosította a választási törvényt, amelynek értelmében országszerte kézzel újra kell számolni a májusi parlamenti választásokon leadott szavazatokat, és a rendelkezés a választási bizottság vezetését egy kilencfős bírói testület kezébe adta.
Tanulmányozza a menedékkérelmek elbírálására szolgáló központok észak-afrikai felállításának lehetőségét az Európai Bizottság (EB), de ez nem azt jelenti, hogy a guantánamói fogolytáborhoz hasonlatos létesítményeket terveznek a migránsok számára – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos. A politikus elmondta, hogy a kérdésről az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel egyeztetnek, az elképzelések alapján azonban ezen központokban döntenék el a szakértők, hogy a tengerből kimentettek közül ki jogosult nemzetközi védelemre és ki számít gazdasági bevándorlónak.
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azzal vádolt meg több nem kormányzati jogvédő szervezetet, hogy Washington részben miattuk, „nem konstruktív” szerepük miatt lépett ki a világszervezet Emberi Jogi Tanácsából. Haley levélben fordult több nem kormányzati szervezethez, amelyeknek a szemére vetette, hogy korábban nem támogatták az Emberi Jogi Tanácsban Washington erőfeszítéseit, hogy kivonják Izraelt a testület munkájának fókuszából. „Tudniuk kell: azzal, hogy akadályozni próbálták az egyeztetéseket, és alá akartak ásni egy amerikai támogatású reformot, Önök is hozzájárultak ahhoz, hogy Washington úgy döntött, távozik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából” – írta Nikki Haley levelében, amelynek másolata az AFP francia hírügynökség birtokába jutott. „Oroszország és Kína oldalára álltak az Egyesült Államokkal szemben egy kulcsfontosságú emberi jogi kérdésben” – tette még hozzá. Kenneth Roth, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet igazgatója közleményében határozottan visszautasította az amerikai ENSZ-nagykövet vádjait.
A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak „néhány nagyon egyszerű kérdésre” kell csak válaszolniuk ahhoz, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is változatlan jogosultságokkal, állandó letelepedési engedéllyel az országban maradhassanak – mondta a brit belügyminiszter. Sajid Javid kijelentette: azoktól az uniós állampolgároktól, akik a Brexit után is Nagy-Britanniában kívánnak maradni, a brit hatóságok mindössze annyit kérnek majd, hogy hitelesen igazolják személyazonosságukat, nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük elmarasztaló bírósági ítélet valamely bűncselekmény miatt, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek.
Több mint kétszeresére nőtt a dzsihadista terrortámadások száma tavaly Európában a megelőző évhez képest, azonban ezeknek lényegesen kevesebb halálos áldozatuk volt a korábbiaknál – írta jelentésében az uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol). A Hágában bemutatott helyzetértékelés szerint 2017-ben 33 iszlamista merényletről érkezett bejelentés, amelyek közül tíz volt „sikeres”, a többit meghiúsították vagy kudarcot vallott. Ezeknek összesen 62 halottja volt. Ezzel szemben 2016-ban „csak” 13 támadást regisztráltak, amelyek közül ugyancsak tíz „sikeres” merénylet 135 emberéletet követelt. Az Europol arról számolt be, hogy a megkísérelt terrortámadások számának növekedésével párhuzamosan a jelek szerint csökkent az előkészítésük és a végrehajtásuk hatékonysága.
A keresztény felekezetek egységének és a protestáns és ortodox keresztény egyházakkal folytatott párbeszédnek az előmozdítása érdekében Genfbe látogatott Ferenc pápa az Egyházak Világtanácsának (WCC) ülésére. Úton Genf felé a katolikus egyházfő azt mondta a repülőgépe fedélzetén, hogy ezzel az utazással az említett egység irányába tesznek lépéseket. A genfi székhelyű Egyházak Világtanácsának 348 tagja van, a szervezet mintegy 500 millió hívőt – protestáns, anglikán, ortodox, ókatolikus és egyéb egyházi közösségeket – tömörít a világ több mint 110 országából. A római katolikus egyház nem tagja az idén hetvenéves világtanácsnak. Olav Fykse Tveit, a WCC elnöke úgy nyilatkozott: a katolikus egyházfő látogatása mérföldkőnek számít a keresztény egység megteremtésére tett erőfeszítések történetében. Érkezése reményt jelent, amely azt mutatja, hogy még a legmélyebb konfliktusokat is meg lehet haladni párbeszéd útján.
Moszkvába utazik a tervek szerint a jövő héten Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az amerikai és az orosz elnök találkozójának előkészítése keretében – közölte washingtoni forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az Interfax értesülését. Korábban a The Washington Post című amerikai napilapban olyan közlés jelent meg, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a NATO július 11-én és 12-én tartandó csúcstalálkozóját követően találkozhat egymással ez egyik európai ország fővárosában. A lehetséges helyszínek közül a nemzetközi sajtóban konkrétan eddig csak Bécset említették.
Michael Bloomberg milliárdos amerikai üzletember – aki a Bloomberg hírügynökségnek is tulajdonosa – bejelentette: a novemberi félidős választásokon, amikor megújítják az alsóház egészét és a szenátus mintegy harmadát, csakis demokrata párti politikusokat fog támogatni. Bloomberg, aki korábban New York polgármestere volt, 2018. márciusában pedig António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet klímaügyi különmegbízottjává nevezte ki, szerdán jelentette be, hogy várhatóan 80 millió dollárt szán demokrata párti politikusok támogatására. Azt szeretné elérni, hogy a szövetségi képviselőházban a demokraták kerüljenek többségbe.
Gazdaság:
Az áprilisi béradatok fényében már inflációs és versenyképességi kockázatokra is figyelmeztetnek a piaci elemzők, de a tartós munkaerőhiány miatt közeli jövőben nem számítanak érdemi fordulatra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint áprilisban a bruttó átlagkereset 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első négy hónapjában 12,4 százalékkal emelkedtek a keresetek. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője nem talált meglepetést az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. Egyre több ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket – tette hozzá a szakember.
Horváth András, a Takarékbank elemzője a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányával, a közszféra életpálya fejlesztéseivel és a bérminimum emelések hatásával magyarázta a várakozást felülmúló áprilisi béremelkedést. Az év egészében 11 százalék körüli béremelkedéssel számol a képzett munkaerő hiánya, a közszférában idén is zajló bérrendezések, illetve a bérminimum-emelkedés miatt. A várt 2,7 százalékos éves infláció mellett ez 8 százalék körüli reálbér növekedést jelent. Mint hozzátette, semmilyen ok nem látszik, ami kiváltaná a bérnövekedés dinamikájának lassulását.
Könnyű:
Újra kiadják a Beatles legendás fehér lemezét. Az 1968-ban The Beatles címmel megjelent dupla album a borítója színe miatt lett a köznyelvben „White Album”, az új kiadás apropója a félévszázados jubileum. Az újrakiadásról eddig csak meg nem erősített pletykák keringtek, miután a lemez éppen ötven éve jelent meg a Beatles saját kiadójánál, az Apple Recordsnál. A találgatások után Paul McCartney a DIY magazinnak adott interjúban erősítette meg az új kiadást hírét. „Minden a helyén van, épp most kaptam néhány esszét jóváhagyásra. Gyűlnek az anyagok és ez nagyon jó” – fogalmazott Paul McCartney a lap kérdésére. Mint kifejtette, az album maga nagyon dögös. „Úgy szól, mintha az ember ott lenne a stúdióban, ez a legjobb a remaszterek készítésekor. Rendelkezésre áll a dalok néhány demófelvétele is, visszanyúlhatunk egészen John hangjáig és gitárjáig. Csodálatos volt, nagyszerű időszak”.
