A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Tizenkilencedik alkalommal került megrendezésre a Határontúli Zsidó Szervezetek Konferenciája Debrecenben, idén Izrael Állam megalakulásának hetvenedik évfordulójára emlékeznek meg. Horovitz Tamás elmondta, fontos céljuk, hogy megmutassák Izrael Államot, annak kapcsolatát a hazai zsidósággal, Magyarországgal és természetesen Debrecennel. A helyi hitközség elnöke elmondta, ezen a konferencián is megjelentek a társegyházak képviselői, ez a több éve tartó, valóban példa nélküli együttműködés eredménye. Rendszeresen eljárnak egymás rendezvényeire, örülnek a másik sikerének, sőt azt magukénak is érzik. Itt három püspökség is van, valamint a vidék legnagyobb zsidó hitközsége is.

A Mazsihisz elnöke rövidesen Izraelbe megy az American Jewish Comitee konferenciájára, ahol előadást tart a közép-kelet-európai helyzetről, az amerikai zsidó közösségnek nagyon fontos tudni arról, hogy mi is történik ott, ahonnan az őseik elszármaztak. A konferencia után a Keren Kayemet szervezet elnökével tárgyal majd Heisler András, a későbbi együttműködésekről, ennek előzménye volt annak a kétszer 35 fának az elültetése Izraelben és Budapesten, amellyel a magyarországi és az izraeli magyarajkú zsidóság tisztelgett a modern Izrael születésének hetvenedik évfordulójáról. Ezeken túlmenően a Mazsihisz elnöke elmegy Cfátra, az ottani magyarajkú zsidó múzeumot is meglátogatni, amelynek vezetője nagyszabású tervekkel állt elő, amellyel kapcsolatban a két ország kormánya szorosan együttműködik.

A visegrádi országok példája is igazolja, hogy migráció nélkül is lehet sikeres gazdaságot építeni – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Hangsúlyozta, hogy az ötvenes évektől kezdve Európába érkezett vendégmunkások egy része vagyont gyűjtött és hazatért, mások pedig évtizedek alatt a helyi közösség hasznos tagjaivá váltak, ám a 2015-ös bevándorlási válság óta már más összetételű csoportok akarnak Európába jutni. Lomnici Zoltán szerint a túlzottan soknemzetiségűvé vált társadalmakban nem működik az együttélés, megszűnik a csoportok közötti párbeszéd és állandósul a feszültség. A magyarok Trianonból okulva már megtanulták, hogy a népesség etnikai összetételének jelentős mértékű megváltozása súlyos következményekkel járhat – tette hozzá.

Több mint 200 ezer gyerek fog legalább egy hetet táborban tölteni a nyáron – mondta a Taborfigyelo.hu vezetője. Tóth Béla elmondta, idén az informatikai és programozó táborok a legnépszerűbbek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy itt sem egész nap gép előtt ülnek a gyerekek: három-, négyórás oktatás után szabadidős tevékenységeket szerveznek a résztvevőknek. Már 6-8 éves gyerekeket is várnak programozó táborokba, az sem szükséges, hogy olvasni tudjon a gyerek – mondta. A második legnépszerűbb tábortípus a idegen nyelvi, valamint a katonai, „military” tábor. Utóbbiban a katonai élet rendjével, a harcászati stílusokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. Tóth Béla érdekességként elmondta, hogy a katonai táborokba jelentkező gyerekek 60 százaléka fiú, 40 százaléka lány.

Több jogszabály, köztük a társasházi törvény módosítását is indokoltnak tartja a birtokperek országos vizsgálata nyomán a Kúria – mondta Orosz Árpád, a Kúria tanácselnöke, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője. Évente több ezer birtokvédelmi eljárás indul országszerte. A szomszédjogok megsértése többnyire zajjal, fénnyel, piszokkal történik. Falusias településeken főként állattartás, a másik telkének közlekedésre vagy mezőgazdasági munkák során történő használata miatt indul eljárás, de pereskedtek már kidőlt kerítés miatt is. Városokban gyakoriak a társasházakkal kapcsolatos birtokperek, a zajhatásoktól a beázásokon át a parkolóhelyek használatáig. A „gazdagabb” fővárosi kerületekben vezetett már jogvitához, hogy a szomszéd erkélyen cigarettáztak, zavarta a lakótársakat a kutyaugatás vagy akár a kapunyitó motor zaja. Megjelentek azok az ügyek, amelyekben a szomszédok vagyonvédelmi célból felszerelt kamera miatt indítanak magánszférájuk védelmében birtokvédelmi eljárást, és időről időre előfordul, hogy egy üzem szennyezi a környezetét – ismertette a kúriai bíró. A munkacsoport megfontolásra javasolja a jogalkotónak, hogy – a társasházi törvény módosításával – birtokvédelmi ügyekben egyértelműen szélesebb perbeli jogképességet biztosítson a társasháznak a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben, ami elkerülhetővé teszi, hogy akár százával kelljen társasházi lakóknak perbe lépniük. Indokolt a szabályozásban lehetővé tenni a jegyző előtti egyezségkötést, valamint a kérelem visszavonását is.

Az MSZP szerint a Fidesz folyamatosan támadja és építi le a független igazságszolgáltatást, Polt Péter legfőbb ügyész pedig méltatlan feladatára. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője az ügyészség napja alkalmából kijelentését Polt Péter kinevezésével, az alkotmánybíróság jogköreinek „megnyírbálásával”, bírók kényszernyugdíjazásával és a legfelsőbb bíróság vezetőjének leváltásával indokolta. Az MSZP szerint a legfőbb ügyészséget egy olyan ember vezeti, aki a kormánypárt volt tagja, és ezer szálon kötődik azokhoz a politikusokhoz, akik lebontják a jogállamot – mondta a politikus a Legfőbb Ügyészség épülete előtt.

A DK petíciót indít, hogy ne távolítsák el Nagy Imre miniszterelnök szobrát a fővárosi Vértanúk teréről.  Rónai Sándor, a párt szóvivője elmondta, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, melynek célja annak megakadályozása, hogy a kormány elvigye Nagy Imre szobrát a Parlament közeléből.  Kifejtette: az Országgyűlés Hivatalának a költségvetési bizottság számára megküldött feljegyzésében „találtunk egy meglepő és számunkra aggodalomra okot adó fejezetet”, amelyben a Szabad György irodaház és a Vértanúk terének felépítéséről, illetve átalakításáról esik szó. „Ez könnyen azt jelentheti, hogy a kormány elviteti Nagy Imre szobrát a térről”.

Az LMP szerint az otthonápolás teljes értékű munkavégzés, ezért ennek törvényi elismerését fogják javasolni az Országgyűlésnek a költségvetés tárgyalása során – jelentette ki a párt országos elnökségének titkára. Kanász-Nagy Máté szerint az otthonápolást teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak kell tekinteni, ami után biztosítási jogviszony is jár. Mint elmondta: azt is javasolják hogy az ápolás díj, egy hozzátartozó ápolása esetén egyezzen meg a minimálbér összegével, több családtag ápolásakor pedig a minimálbér a kétszereséhez kell kötni. Az ápolási jogviszony megszűnése esetén ugyanazon juttatások, szolgáltatások és ellátások illessék meg az érintetteket, mint az egyéb álláskeresőket – tette hozzá a politikus.

Külpolitika:

Mind a német kancellár, mind a francia elnök, mind a brit miniszterelnök egyetértett Izrael azon álláspontjával, hogy az iráni csapatoknak távoznia kell Szíriából, és minden lehető eszközzel fel kell lépni Teherán fenyegetésével szemben – mindezt Benjamin Netanjahu mondta a szokásos vasárnapi kormányülésen. Az izraeli miniszterelnök európai körútjáról azt mondta, a vezető európai hatalmak megértették és elfogadták azt az álláspontot, hogyha valamilyen agresszív lépés éri a zsidó államot Irán és Szíria felől, akkor arra határozott katonai választ kell adni. Az Israel Hayom összeállítása szerint a zsidó állam kormányfője arról is beszélt, Irán befolyásának az eltűntetése hosszú folyamat lesz Szíriában, de pontosan meghatározott célok mentán sikeresek lesznek.

Nagy fölénnyel nyerné meg a parlamenti választásokat a Benjamin Netanjahu vezette Likud, ha most kellene az izraelieknek választani – derült ki a tízes csatornán közzétett felmérésből, amit a Times of Israel idézett. A Likud 31 mandátumot szerezne a 120 fős Kneszetben, míg az ellenzéki Yesh Atid csupán 18-at, a baloldali Cionista Unió pedig csak 13-at. A mostani kormánykoalíció a felmérés szerint összesen 65 mandátumot birtokolna, így folytatni tudnák a jelenlegi kormányzásukat 2019 után is.

Az izraeli hadsereg mozgósítva a tartalékosokat hadgyakorlatot indított vasárnap a Golán-fennsíkon, a folyamatos feszültség közepette Irán szíriai jelenléte miatt. “Nem sokkal ezelőtt váratlan katonai gyakorlat indult a Golán-fennsík területén,” – nyilatkozta a hadsereg. “Ezen túlmenően, a gyakorlat részeként a tartalékos behívó rendszer is aktiválásra került”. Az Izraeli Védelmi Erők hangsúlyozta, a gyakorlatokat jóval előre megtervezték, a 2018-as képzési ütemterv részeként. A résztvevő egységek sem tudtak róla, így a hadsereg valós képet kaphat reakciójukról és magatartásukról az erőszak tényleges kitörése esetén. A hadsereg jelezte, a lakosok és a térségbe látogatók várhatóan robbanásokat fognak hallani, és számítsanak fokozott katonai jelenlétre. Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régóta a legnagyobb veszélyforrásként azonosította Iránt, rámutatva nukleáris programjára, Izrael megsemmisítésére való felszólítására és anti-izraeli terrorista csoportokat támogató szerepére.

Egy izraeli drón először támadott meg egy háromfős gázai csoportot, akik robbanóeszközzel felszerelt léggömböket készítettek, amiket a határ menti tiltakozások során szoktak átreptetni Izraelbe. A támadásra Beit Hanoun közelében került sor, sérülésről nem érkezett jelentés. Az izraeli hadsereg azt nyilatkozta a drón egy “figyelmeztető lövést” adott le. “Nagyon súlyosnak tekintjük a tűzveszélyes léggömbök és a sárkányok használatát, és továbbra is fellépünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk használatukat.” A rendőrség is figyelmeztette a lakosságot, hogy ne közelítsen a sárkányokhoz vagy a léggömbökhöz. A pénteki határ menti erőszakos tüntetések során a gázaiak robbanóanyaggal felszerelt héliummal töltött léggömböket használtak, amit távvezérléssel próbáltak a katonák felé irányítani. Az izraeli hadsereg beszámolója szerint sérülés nem történt, de az új taktika súlyos fejleménynek számít.

Éles feszültségek jellemezték az idei G7 csúcstalálkozót az Egyesült Államok és transzatlanti partnerei nézeteltérései miatt a kereskedelmi védővámok és a klímavédelem terén, Donald Trump amerikai elnök a találkozó vége után visszavonta a résztvevők közös kompromisszumos zárónyilatkozatának támogatását. Trump a Twitter-üzenetében azzal indokolta lépését, hogy Justin Trudeau kanadai kormányfő „hamis állításokat” közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján. A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy „sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, amelyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. A heves kereskedelmi viták ellenére Trump felvetette, hogy a G7 hozzon létre szabadkereskedelmi övezetet, ahol nem lennének sem vámok, sem állami támogatások, sem kereskedelmi korlátok. Mindazonáltal az amerikai elnök azzal fenyegetett, hogy teljesen felfüggeszti a kereskedelmet azokkal az országokkal, amelyek nem hagynak fel szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatukkal. Többször felrótta szövetségeseinek, hogy több árut adnak el az Egyesült Államoknak, mint amennyit vásárolnak. Az európaiak azzal vágtak vissza, hogy vállalataik munkahelyeket teremtenek Amerikában. A világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői emellett arról is megállapodtak, hogy folyamatosan felügyelik az iráni atomprogramot, hogy szavatolják annak békés jellegét. Emellett felszólították Iránt, hogy tartózkodjon a ballisztikus rakétaprogramjával járó tesztkilövésektől, és sürgették Teheránt, hogy játsszon központi szerepet a terrorizmus elleni harcban és a térségét sújtó konfliktusok békés rendezésében.

Vlagyimir Putyin orosz államfő jelezte: kész találkozni Donald Trump amerikai elnökkel, ugyanakkor bírálta, hogy az Egyesült Államok felmondta az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodást. Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 18. csúcstalálkozóján nyilatkozott Csingtaóban. Az orosz államfő elmondta, több ország – köztük Ausztria – is jelentkezett az esetleges amerikai-orosz csúcstalálkozó házigazdájának. Vlagyimir Putyin ugyanakkor bírálta, hogy Trump felmondta az atomalkut Iránnal. A Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjai aggódnak az amerikai döntés miatt, amely destabilizálhatja a régiót – hangoztatta. A moszkvai vezető hozzátette, hogy hazája továbbra is eleget tesz az egyezményben vállalt kötelezettségeinek.

Megérkezett a szingapúri nemzetközi repülőtérre Kim Dzsong Un észak-koreai vezető gépe. Kim a kínai légitársaság repülőjén utazott, amely közép-európai idő szerint fél 9 után ért földet a Csangi reptéren. Az észak-koreai vezetőt a St. Regis Hotelbe vitték, ahol küldöttsége megszáll. A phenjani vezető június 12-én találkozik Trumppal a Sentosa szigetén található Capella Hotelben. A történelmi jelentőségű összejövetel során először ül tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. A megbeszélés központi témája a Koreai-félsziget atommentesítése lesz, amelynek egyik első lépése, hogy Phenjan feladja atomprogramját.

Hat különböző mentőegység 629 embert mentett ki a Földközi-tengeren vasárnapra virradóra, valamennyien az Aquarius mentőhajó fedélzetén vannak – közölte Twitter-üzenetében az Orvosok határok nélkül szervezet. A megmentettek között 123 kísérő nélküli kiskorú, 11 gyermek és hét várandós nő van – írták. Igen kritikus volt a helyzet két felfújható gumicsónak utasainak mentésekor, mivel az egyik lerobbant és több mint 40 ember esett a vízbe. A marokkói haditengerészet is arról számolt be, hogy szombaton 472 Európába tartó menekültet mentettek ki, akik az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren át akartak több hajón az európai kontinensre eljutni. A migránsok között 28 nő, 27 kiskorú és három csecsemő volt. Valamennyit visszaszállították az afrikai partokra.

Tommy Robinson, a szélsőjobboldali Angol Védelmi Liga (EDL) nevű, iszlámellenes mozgalom bebörtönzött volt vezetőjének szabadon engedéséért tüntettek Londonban szombaton. A tüntetésen a muszlim holland Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders is részt vett. A tüntetők eltorlaszolták a Trafalgar Square-hez közel egy utcát, illetve elfoglaltak egy emeletes turistabuszt, amelynek tetejéről brit és walesi zászlókat lobogtattak. A tömeg egyebek közt azt skandálta, hogy „Szabadítsák ki Tommy Robinsont!”. A tüntetésről készült felvételek egyikén az iszlámellenes megnyilvánulásairól ismert, korábban Nagy-Britanniából kitiltott Geert Wilders kijelentette a tömeg előtt: „Nem hallgattathatnak el minket!”. A londoni rendőrség közölte: a tüntetők üvegekkel és más tárgyakkal dobálták meg a megmozdulás biztosítására kivezényelt rendőröket, míg egy kisebb csoport megpróbált áttörni a hatóságok által felállított kordonokon. A dulakodásban öt rendőr szenvedett kisebb sérüléseket. Öt tüntetőt letartóztattak – tudatta a londoni rendőrség.

Véget kell vetni a tömeges titkosszolgálati lehallgatásoknak, kirakatpereknek, az ügyészségi megfélemlítéseknek, a románok nem akarnak politikai rendőrséget – hangoztatta Liviu Dragnea, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azon a bukaresti nagygyűlésen, amelyet pártja az ügyészségek és titkosszolgálatok visszaélései, a szerinte választói legitimitás nélküli „párhuzamos állam” ellen szervezett. A PSD elnöke – aki ellen két korrupciós ügyben is büntető eljárás folyik és van már egy felfüggesztett börtönbüntetése – a nemzeti színű óriászászlóval bevont bukaresti kormánypalota előtt az ország minden tájáról összesereglett több százezer híve előtt beszélt. Kifejtette: véget kell vetni az igazságszolgáltatást, fegyveres szerveket, a médiát és intézményeket behálózó sötét háttérhatalom, az úgynevezett „párhuzamos állam” uralmának, amely zsarolással, megfélemlítéssel próbálja aláásni a választói meghatalmazással működő parlament és kormány munkáját. A szombati nagygyűlés egy régóta tervezett erődemonstrációja a folyamatos ellenzéki tüntetések által defenzívába szorított kormánykoalíciónak, amely támogatottságát hivatott bebizonyítani. A Victoria-tér ugyanis másfél éve a korrupcióellenes jelszavakkal rendezett ellenzéki tüntetésektől hangos, amelyek résztvevői azt hangoztatják: a szociálliberális kormánykoalíció politikai befolyása alá próbálja vonni az igazságszolgáltatást, hogy saját korrupt politikusait megvédje a börtöntől.

Bugár Bélát, a Most-Híd elnökét indítja államfőjelöltként a szlovák-magyar vegyes párt a jövő tavasszal sorra kerülő köztársaságielnök-választáson. Indulását a pártelnök jelentette be Pozsonyban, a szervezet kongresszusa után. „Minden szlovákiai állampolgár elnöke akarok lenni: a szlovákoké, a magyaroké, a ruszinoké, a romáké” – jelentette ki Bugár Béla. Elmondta: alapos mérlegelés után döntött az indulás mellett, mivel – mint mondta – meggyőződése, hogy manapság, amikor „nagy a társadalom megosztottsága, fontos, hogy olyan legyen az elnök, aki felül tud kerekedni a vitákon és egyaránt közel áll a politikai paletta mindkét oldalához.” Szlovákiában 2019 tavaszán tartanak államfőválasztást. A megmérettetésen indulni szándékozó jelöltek közül eddig tizenkét név ismert, megfigyelők szerint egyikük sem számít kiemelten esélyes jelöltnek, a választáson indulni kívánó „nagy nevek” valószínűleg csak ősszel vállnak majd ismertté. Andrej Kiska jelenlegi államfő már bejelentette: nem fog indulni a voksoláson.

Az emberi civilizációnak szüksége van energiára, de nem szabad, hogy ez az energia elpusztítsa a civilizációt – mondta Ferenc pápa a nagy olaj- és földgázipari vállalatoknak a Vatikánban összegyűlt vezetői előtt. A katolikus egyházfő megállapította: a modern társadalomnak – az információ gyors és nagy mennyiségű áramlása, valamint a személyek és javak nagy fokú mozgása miatt – nagy mennyiségű energiára van szüksége. Ugyanakkor a Földön egymilliárd ember szenved energiahiányban – tette hozzá. A pápa állást foglal a tiszta energia mellett, felhívva a figyelmet a környezeti egyensúlytalanságokra, amelyek az emberiség nagy családját veszélyeztethetik a jövőben.

Gazdaság:
Felülvizsgálja a kormány a korábban tervezett autópálya-beruházásokat – olvasható a Magyar Közlönyben. A kormányfő felkérte Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, hogy vizsgálja felül, és készítsen jelentést a kormány részére a beruházásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. Az is a tárcavezető feladata, hogy részletesen számoljon be az M30-as autópálya Miskolc-Kassa közötti összeköttetést biztosító útszakasz megépítésének, valamint az M3-as autópálya Ukrajna felé történő meghosszabbításának és kivezetésének helyzetéről.

A kormány a jövő évre 1,8 százalékos államháztartási hiánnyal számol és tovább csökkenő államadóssággal, amely a ciklus végére hatvan százalék alá süllyedhet – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A tárcavezető elmondta, a kormány jövőre is biztonságos növekedést szeretne, céljai között szerepel a több munkahely, a teljes foglalkoztatottság elérése, az adósságállomány csökkentése, kismértékű hiány, továbbá a gazdasági növekedés négy százalék körül tartása. Kiemelte: a biztonságnak fontos eleme, hogy mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött tartalékok értéke a másfélszeresére nő 2019-ben az idei évhez képest. Varga Mihály elmondta: a következő évi költségvetésben, az uniós és a meglévő hazai beruházási források alapján, durván négyezermilliárd forintnyi fejlesztés fog megvalósulni. Hozzátette, hogy folytatni kell a Modern városok programot, el kell indítani a Modern falu programot, támogatni kell a beszállítói programon, az Ipar 4.0-án és a Jedlik Ányos-terven keresztül azokat az ipari és élelmiszeripari fejlesztéseket, amelyekről már döntöttek.

Könnyű:

Meghalt Gena Turgel holokauszt-túlélő, aki a súlyos beteg Anne Frankot ápolta halála előtt a bergen-belseni koncentrációs táborban 1945 elején. A 95 éves Turgel csütörtökön hunyt el – jelentette be Twitter-üzenetében Ephraim Mirvis, Nagy-Britannia főrabbija. A Krakkóban született Gena Goldfingert családjával 1941-ben beköltöztették a hatóságok a lengyel város zsidó gettójába. 1945 elején őt és édesanyját arra kényszerítették, hogy az auschwitzi halálmenetben Bergen-Belsenbe gyalogoljanak. A német haláltáborban gondozta a tífuszban szenvedő 15 éves Anne Frankot haláláig.  „Megmostam az arcát, itattam őt, és még mindig látom azt az arcot, haját és tekintetét” – mondta korábban Turgel a BBC-nek. A második világháború után Gena Goldfinger férjhez ment a brit Norman Turgelhez, aki a Bergen-Belsent felszabadító brit egységek tagja volt. Menyasszonyi ruhája, amelyet ejtőernyő selyemjéből készítették, ma már a londoni Imperial War Museumban látható. Egész életét annak szentelte, hogy emlékeztessen a II. világháború, a náci koncentrációs táborok borzalmaira. „Reménykedjünk egy olyan jobb jövőben, ahol nincs antiszemitizmus és nem tűrnek semmilyen minden gyűlöletet” – mondta Turgel egy korábbi beszédében.