Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatón.

MAGYARORSZÁGRA IDEGEN NÉPESSÉG NEM TELEPÍTHETŐ BE

 

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be a jövőben az alaptörvény hetedik módosítása alapján – hangsúlyozta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy május 29-én a kormány benyújtotta az országgyűlésnek az alaptörvény hetedik módosítását. Hozzátette: ezzel eleget tettek a magyar választók április 8-án kinyilvánított akaratának és a 2016-os népszavazáson kinyilvánított népakartnak, ahol közel 3,4 millió ember mondta el véleményét a kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatban.

„AZ ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁSA MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN JOGI KERETET AD MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGÁNAK GARANTÁLÁSÁRA, MAGYARORSZÁG KERESZTÉNY KULTÚRÁJÁNAK VÉDELMÉRE ÉS MAGYARORSZÁG JÖVŐJÉNEK VÉDELMÉHEZ”

Kocsis Máté ismertette, a mostani alkotmánymódosítás három területet érint: az alkotmányos önazonosság kérdését, a bíróságokkal kapcsolatos kérdéseket és a magánszféra védelmére irányuló kérdéseket.

Az alkotmányos önazonosság kérdésével kapcsolatban a kormánypárti képviselő elmondta, az alaptörvény megerősíti az alkotmányos identitást illetve a szuverenitással kapcsolatos kérdéseket.

Leszögezte, az alaptörvénymódosítása kimondja: Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Egyidejűleg a csoportos betelepítés tilalmával a csoportos kiutasítás, kitelepítés tilalmát is kimondja – tette hozzá.

Az alaptörvény módosítása megkérdőjelezhetetlen jogi keretet ad Magyarország biztonságának garantálására, hazánk keresztény kultúrájának védelmére és Magyarország jövőjének védelméhez – hangsúlyozta Kocsis Máté.

A bíróságokkal kapcsolatos módosításról a Fidesz frakcióvezetője elmondta, a közigazgatási felsőbíróságok felállítására illetve a közigazgatási bíráskodás szervezetének kialakítására tesznek javaslatot.

Fotó: fidesz.hu

Példaként említette, hogy az Európai Unió számos országában, például Litvániában, Svédországban, Bulgáriában az alaptörvény rendelkezik a közigazgatási bíráskodási keretszabályokról. Kocsis Máté közölte, támogatja a Fidesz-frakció a kormányt abban, hogy az alaptörvény adjon keretet a közigazgatási bíráskodás rendszerének is.

A kormánypárti képviselő leszögezte, az alaptörvény hetedik módosítása fokozottabb védelemben kívánja részesíteni a magán és családi életet valamint az otthont. A véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán és családi életének valamint otthonának sérelmével – tette hozzá.

Kocsis Máté kitért arra is, hogy az alaptörvény mostani módosítása, – amennyiben a parlament elfogadja – biztosítja azt a választói akarat végrehajtását, amely arról szól, hogy Magyarország biztonságos, kultúráját megőrző keresztény jövőt képzel el. Hozzátette:  az alaptörvény módosításáról szóló változtatásokat még júniusban elfogadhatja az Országgyűlés.

Bízunk benne, hogy az ellenzéki pártok, okulva a korábbi gyakorlatból, támogatni fogják a kormány előterjesztését és az alaptörvény hetedik módosítása egy nemzeti minimumként kerül elfogadásra a magyar Országgyűlésben – hangsúlyozta Kocsis Máté.