A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az Élet menete a budapesti a Március 15. térről vasárnap délután indult. A holokauszt áldozataira emlékező menet az Erzsébet hídon keresztül a Friedrich Born rakpartra vonult. A gyülekezőket köszöntő Róna Tamás főrabbi azt kérte a résztvevőktől, őrizzék meg annak a 600 ezer zsidónak az emlékét, „akiknek az élete sosem teljesedhetett ki, s akiket úgy próbáltak eltörölni e föld színéről, hogy nyomuk se maradjon”. Leibovits Imre holokauszttúlélő beszédében úgy fogalmazott: az elmúlt 2000 évben a zsidóság sok üldöztetésnek volt kitéve, s nincs olyan állam, ahol ne lettek volna pogromok. Az emlékséta résztvevői a sófár hangjára indultak el.
Az LMP szerint önálló minisztériumnak kellene képviselnie az oktatás ügyét az új kormányban, ahogy ez az egészségügyet és a szociális területet is megilletné. Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője az oktatásügy legfontosabb problémái közé sorolta a tananyag „megtaníthatatlanságát”, a tanárok és a diákok túlterheltségét. Ugyancsak bírálta az államosított iskolarendszert, a „mindent megfojtó központosítást”, a folyamatos forráshiányt és azt is, hogy egyre nehezebb bejutni a felsőoktatásba. A „mamut” tárcaként működő Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig is tökéletesen alkalmatlan volt a humánterületek gondjainak megoldására – jelentette ki az ellenzéki politikus.
Ukrajna egyes állampolgárait másodrendűnek tekinti, amikor korlátozza a nyelvhasználathoz fűződő jogaikat – mondta Rétvári, Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Vácott, az I. világháborús emlékműnél tartott megemlékezésen.A kereszténydemokrata politikus, a térség országgyűlési képviselője rámutatott, a nyelvhasználati törvénnyel Ukrajna korlátozza és visszaszorítja a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait, amikor csak alsóbb tagozatban engedélyezi, hogy a diákok saját nyelven tanulhassanak. Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, az ukrán alkotmány és nemzetközi szerződések garantálják, hogy szerzett jogokat ne lehessen elvenni. Márpedig az itt élő magyarság szerzett joga, hogy saját nyelvén taníttassa gyermekeit – hangoztatta.
Choli Daróczi József halálával a roma kultúra meghatározó alakja, a magyarországi cigányság ikonja távozott – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A család a RomNet hírportállal tudatta szombaton, hogy életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő. A minisztérium a közleményben részvétét fejezte ki Choli Daróczi József családjának. Daróczi József 1939. május 26-án született Bedőn. Főiskolai tanulmányait a Budapesti Tanítóképző Főiskolán végezte 1972-1975 között. 1975-ben tagja lett a Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. 1996-ban jelent meg cigány nyelvű bibliafordítása, az Újszövetséget fordította le lovári nyelvre. 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben részesült. A zsámbéki Apor Vilmos főiskolán romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.
Külpolitika:
Hetven éve, 1948. május 14-én kiáltották ki a független Izraelt. A környező arab országok azonnal megtámadták az új államot, kitört az első arab-izraeli háború. Az ókori zsidó állam a rómaiak elleni felkeléssel bukott el végképp, a zsidóság szétszóródott a világban. A 19. században az egyre erősödő antiszemitizmus, a zsidókat ért támadások – mint Franciaországban a Dreyfus-ügy, Magyarországon a tiszaeszlári vérvádper – és az Orosz Birodalomban sorozatossá vált pogromok hatására alakult ki a cionista mozgalom, amelynek célja Izrael önálló államiságának kivívása lett. Az első világháború alatt, 1917-ben kiadott Balfour-nyilatkozatban a brit kormány kinyilvánította, hogy támogatja a törekvéseket egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozására Palesztinában, azzal a feltétellel, hogy az nem sértheti a területen élő nem zsidók jogait. Palesztina 1920-ban a Népszövetség alá rendelt, de brit igazgatás alatt álló mandátum lett, a statútumba belekerült a Balfour-deklaráció is. A következő években a több hullámban érkező zsidó bevándorlók és ezzel együtt az arabokkal kirobbant erőszakos incidensek száma rohamosan nőtt, a britek pedig folyamatosan egyensúlyozni próbáltak a két fél között. A britek végül 1939-ben rászánták magukat a zsidó bevándorlás korlátozására, amihez a náci zsidóüldözés alatt is tartották magukat. Évente összesen csak 75 ezer ember kaphatott letelepedési engedélyt, és korlátozták a földvásárlási lehetőségeket is. A második világháború után a helyzet ellenőrizhetetlenné vált. A súlyosbodó helyzet láttán az ENSZ-nek lépnie kellett. 1947. november 29-én 33 igen, 13 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadták a 181. számú közgyűlési határozatot, amely kimondta: a brit mandátumterületen egy arab és egy izraeli állam jön létre, Jeruzsálem pedig ENSZ-igazgatás alá kerül. A határozat szerint a brit palesztinai mandátumot minél hamarabb, de legkésőbb 1948. augusztus 1-ig meg kell szüntetni, és legkésőbb eddig az időpontig a brit csapatokat is teljesen ki kell vonni a területről. Az Arab Liga államai nem voltak hajlandóak elfogadni a döntést, az utcai zavargások hamarosan fegyveres összecsapásokba torkolltak. A kudarcot valló britek a kiürítési tervben előírtnál jóval korábban végrehajtották a csapatkivonást, 1948. május 15-én utolsó katonájuk is elhagyta a területet. Ezzel egy időben, május 14-én (a zsidó időszámítás szerint 5708. ijjár hónap 5-én) délután négy órakor David Ben Gurion, a Cionista Világszervezet és a zsidók palesztinai letelepedését támogató Zsidó Ügynökség elnöke Tel-Avivban kikiáltotta a szabad és független Izraelt.
A Palesztin Hatóság Külügyminisztériuma Magyarországot, Romániát és Csehországot a nemzetközi jog megsértésével vádolta, miután az izraeli 10-es csatorna pénteki riportja azt állította, hogy a három ország Izraellel együttműködve megakadályozta, hogy az EU elmarasztaló nyilatkozatot adjon ki az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése miatt. A Wafa hivatalos palesztin hírügynökség által kiadott nyilatkozatában a kormány kijelentette, hogy a három ország álláspontja ellentétes az Európai Unió politikájával, az Egyesült Nemzetek határozataival és a genfi egyezménnyel. A Palesztin Hatóság felszólította a többi országot, hogy ne kövessék az Egyesült Államokat nagykövetségük Jeruzsálembe költöztetésével, mert jogi lépéseket fognak tenni ellenük. A 10-es csatorna riportja szerint az EU-s javaslatot Franciaország kezdeményezte, hogy egy egységes európai álláspontot fogalmazzanak meg Washington lépése ellen. A javaslat-tervezet kijelentette, hogy Jeruzsálem két ország – Izrael és Palesztina – fővárosa kell legyen; Jeruzsálem státusza csak a béketárgyalások részeként rendezhető; valamint az EU tagországai nem fogják követni az Egyesült Államokat képviseletük áthelyezésében a szent városba.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint történelmi esemény az amerikai nagykövetség hétfőre meghirdetett áthelyezése Jeruzsálembe. A kormányfő a város keleti és nyugati fele egyesítésének évfordulóján tartott „Jeruzsálem-napon” a Biblia földjének múzeumában rendezett ünnepélyes kormányülésen méltatta a washingtoni döntést. „Ezen a héten egy történelmi esemény áldásában részesülünk: barátunk, a világ legnagyobb hatalma, Amerika döntésében, amikor Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét” – mondta Netanjahu. „Később más követségek, Guatemala és Paraguay is követik” – tette hozzá a város izraeli egyesítésének, a palesztinok számára Kelet-Jeruzsálem elfoglalásának, ötvenegyedik évfordulóján. „Ma Jeruzsálemet építő és fejlesztő döntések sorozatát hozzuk meg, amelyek feltárják múltját és építik jövőjét. Tudom, hogy nehézségek jelentkeznek az úton, amelyek az elmúlt hetven évben is jelen voltak, de meg fogjuk oldani őket” – hangoztatta a miniszterelnök.
Zeév Elkin, Jeruzsálem ügyeiért felelős miniszter kijelentette, hogy a kormány döntések sorozatát fogja meghozni, amelyek két és félmilliárd sékelt (mintegy száznyolcvanöt milliárd forintot) irányoznak elő a külföldi követségek Jeruzsálembe költöztetéséhez. Zelkin azt is bejelentette, hogy ezzel egy időben izraeli minisztériumokat is áttelepítenek a fővárosba.
Izrael állam hetven évvel ezelőtti ismételt létrejötte után a zsidó fennhatóság alatt levő nyugati városrész – fővároshoz méltó módon – rohamosan fejlődött, közigazgatási és oktatási intézményekkel, lakóépületekkel és parkokkal gyarapodott. Azonban egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig kellett várni, míg a zsidó katonák hősies helytállása nyomán végre újra egyesíthették a kettészakított várost. „A Templomhegy a kezünkben van”- tudósított egy katona a helyszínről, majd a rádióban lejátszották a nem sokkal korábban slágerként felkapott „Jerusálájim sel záháv” – „Arany Jeruzsálem” című dalt. Ettől kezdve az egyesített Jeruzsálem még inkább fejlődésnek indult, lendületesen haladt az építkezés. Izrael alaptörvénye kimondja, hogy „Az egész és egyesített Jeruzsálem Izrael fővárosa. Az államelnök, a parlament és a legfelsőbb bíróság székhelye Jeruzsálem.”
Heves légicsapásokat hajtottak végre izraeli vadászgépek szombat este a Gázai övezetben lévő Bét Hanúnban. A támadás célpontjai az övezetet 2007 óta felügyelő Hamász szélsőséges palesztin szervezet létesítményei és katonai objektumai voltak. Halottakról vagy sebesültekről nem érkezett hír. Szemtanúk szerint a körülbelül nyolc légicsapás során kilőtt rakéták többsége mezős területeken csapódott be. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy vadászgépei egy alagutat semmisítettek meg a határ közelében. Az egy kilométer hosszú földalatti járat Erez gyalogos határátkelő felé vezetett, és hetekkel korábban fedezték fel – mondta egy izraeli katonai szóvivő. Izrael tavaly október óta kilenc hasonló alagutat semmisített meg – írta az EFE spanyol hírügynökség.
Izrael lezárta a palesztin tüntetések során megrongálódott Kerem Salom határátkelőt a Gázai övezet felé. Pénteken több palesztin tiltakozó tört be a határátkelő gázai részére, ahol randalíroztak, meggyújtottak egy gázvezetéket, és megrongáltak egy üzemanyag-vezetéket. „A határátkelő mindaddig zárva marad, amíg helyre nem állítják a károkat” – közölte az izraeli hadsereg, hozzátéve, hogy az újranyitás a helyzet mérlegelése alapján történik majd. Az átjáró addig csak humanitárius célokra használható. Kerem Salom az Izraellel és Egyiptommal szomszédos övezet három határátkelőjének egyike, és itt halad át naponta a legtöbb áru. Egy gázai benzinkút-tulajdonos szerint a legtöbb töltőállomáson egy-két napra elegendő tartalékok vannak, amelyek hétfőre vagy keddre elfogynak, ha nem érkezik utánpótlás a határátkelőn keresztül. A randalírozásba torkolló, „szándékolatlan és szerencsétlen incidens” feletti megrökönyödésének adott hangot a Palesztin Nemzeti Bizottság – a Palesztinai Felszabadítási Szervezet legfelsőbb testülete -, és felszólította a palesztin lakosságot, hogy óvják az átkelőket.
Netta Barzilai izraeli énekesnő nyerte Toy című dalával a 63. Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek döntőjét szombaton késő este rendezték Lisszabonban. Az Izrael-ellenes európaiakat gyakorlatilag sokkolta az eredmény, több neves aktivista is felhábborodását fejezte ki. A Magyarországot képviselő AWS Viszlát nyár című számával a 21. helyen végzett. A 25 éves izraeli győztes 529 ponttal győzött a 26-os döntőben. A végeredmény a nemzeti zsűrik pontszámának és a tévénézők szavazatainak az összeadásával alakult ki. A dalfesztivál történetében negyedszer született izraeli győzelem. A győztes Netta modern, táncos popdalát meghökkentő, különleges színpadi produkcióval adta elő. A Toy című szám – ahogy azt az énekesnő korábban egy interjúban elmondta – a női erő és a társadalmi igazság ébredéséről szól. Az előadó énekelt már az izraeli haditengerészet zenekarában, különböző klubokban, szerepelt zenés színházi darabokban, turnézott Izrael-szerte. Eurovíziós dalát Doron Medalie és Stav Beger írta.
Terrorista tettként kezelik a francia hatóságok azt a késes támadást, amely szombaton késő este történt Párizs belvárosában: egy, sajtóértesülések szerint a csecsenföldi születésű férfi halálra sebzett egy járókelőt, négyet pedig megsebesített; kettőt közülük súlyosan, állapotuk válságos. A merénylő „Allahu akbárt” (Allah a legnagyobb) kiáltozva követte el a támadást, válogatás nélkül rontott neki késsel a járókelőknek, de a gyorsan beavatkozó rendőrség agyonlőtte. Hírügynökségek szerint a rendőrök öt percen belül a helyszínre érkeztek, és az első bejelentés után kilenc perccel ártalmatlanították a támadót. A francia média vasárnap reggel rendőrségi és ügyészségi forrásokra hivatkozva közölte, hogy a támadó egy 21 éves, csecsenföldi születésű férfi volt, akit ujjlenyomatai alapján azonosítottak a nyomozóhatóságok, mert nem voltak nála személyi okmányok. A hatóságok kihallgatás céljából előállították a támadó szüleit. A merénylet a francia főváros előkelő, turisták által gyakran látogatott belvárosi negyedében, az operaház közelében történt, ahol számos népszerű étterem, kávézó és patinás üzlet van. Egy szemtanú szerint a férfi a kiérkező rendőrökre is rá akart támadni, az kiáltozta, hogy őket is megöli. A rendőrök előbb sokkolóval próbálták ártalmatlanná tenni, majd kénytelen voltak fegyvert használni. A terrortett elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet jelentkezett a szócsöveként működő Aamák hírügynökségen keresztül, ám nem szolgált állítására bizonyítékkal, sem pedig részletekkel az elkövetőről, csupán annyit közölt róla, hogy a szervezet „katonája”. Emmauel Macron francia elnök közölte, hogy országa nem enged a „szabadság ellenségeinek”.
Nem kizárt, hogy Hszi Csin Ping kínai elnök is jelen lesz Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök június 12-i szingapúri csúcstalálkozóján, és tárgyal mindkettejükkel – jelentette a KBS News dél-koreai hírtelevízió diplomáciai forrásokra hivatkozva. A híradás szerint ez esetben együtt lenne annak a három országnak a vezetője, amelyek 1953-ban aláírták a koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodást. Megvitathatnák azt, hogyan válthatnák fel ezt tényleges békemegállapodással. Ezzel jogilag is pont kerülne a 65 éve befejeződött háborúra a két Korea között, amelyek elméletileg még mindig hadban állnak egymással. Az április 27-én tartott Korea-közi csúcstalálkozón a két ország elnöke elfogadta az úgynevezett panmindzsoni nyilatkozatot, amelynek harmadik pontja arról szólt, hogy még az idén, vagyis 65 évvel a fegyverszüneti egyezmény aláírása után, Szöul és Phenjan aláírja a békemegállapodást.
Angela Merkel német kancellár rendkívül aktív külpolitikát folytat, ami a korábbi német külpolitikára nem volt jellemző – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus egyetem docense. A szakértőt annak kapcsán kérdezték, hogy Angela Merkel szombaton Assisiben átvette a ferences szerzetesrend Béke lámpása elnevezésű díját. A német kancellár erőfeszítésekre hívott fel a béke érdekében egy esetleges közel-keleti háború veszélye kapcsán. Gálik Zoltán azt mondta: Angela Merkel tevékenysége során, az elmúlt tíz évben, aktivizálódott Németország külpolitikája, s ez nemcsak szavakban, hanem nemzetközi szerződésekben és az európai külpolitika irányvonalának változtatásában is megnyilvánult. Németország a pénzügyi válság és a menekültválság kapcsán is aktív volt, de nagy szerepe volt az iráni és az ukrajnai helyzet kezelésében is – fűzte hozzá a szakértő.
Brit jogi szakértők szerint kártérítésre számíthatnak a Nagy-Britanniából hajléktalanságuk miatt kitoloncolt külföldi EU-állampolgárok. A BBC televízión elhangzott, hogy brit ügyvédi irodák jelenleg 45 olyan felperes ügyét készítik elő bírósági tárgyalásra, akiket az elmúlt években – jórészt Theresa May jelenlegi miniszterelnök belügyminiszteri időszaka alatt – azért utasítottak ki Nagy-Britanniából, mert a szabad ég alatt aludtak. A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett adatok szerint csak a tavaly májusig eltelt egy évben 698 hajléktalan külföldi EU-állampolgárt vettek őrizetbe és távolítottak el az országból a brit bevándorlási hatóságok. A BBC által megkeresett jogi irodák beszámolói szerint az általuk felkarolt ügyfelek mindegyike több ezer font kártérítésre tarthat igényt.
Ismeretlen fegyveresek ostromoltak meg egy kormányzati hivatalt a kelet-afganisztáni Dzsalálábádban, először robbantottak, majd behatoltak az épületbe; az összehangolt támadásban legkevesebb hatan meghaltak, és többtucatnyian megsebesültek – közölték hírügynökségek helyi tisztségviselőkre és a média híradásaira hivatkozva. Először az egyik támadó felrobbantotta magát a város központjában lévő tartományi pénzügyi igazgatóság kapujánál, majd rakétagránátokkal és gépfegyverekkel felfegyverkezett társai behatoltak az épületbe. Ezután több robbanás történt odabent is. Inamulla Miahial, egy ottani kórház szóvivője azt mondta, hogy legalább hatan meghaltak, és mintegy 30 sebesültet szállítottak a város kórházaiba.
Recep Tayyip Erdogan államfő mellett öt másik jelölt indulhat az előrehozott elnökválasztáson Törökországban a kormányzati közlönyben vasárnap megjelent végleges névsor tanúsága szerint. A jelöltek listájának nyilvánosságra hozatalával hivatalosan is megkezdődött a kampányidőszak. A június 24-re kiírt választáson indulhat a hivatalban lévő államfő legfőbb riválisa, Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke. Kettejükön kívül Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja, Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP), Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja színeiben száll versenybe. A listán a török ábécé sorrendben felsorolt jelöltek nevén kívül csak születési dátumukat és annak az egyetemnek a nevét tüntették fel, ahol diplomát szereztek.
Vagyonrekordot döntöttek a brit gazdagok leggazdagabbjai az elmúlt egy esztendőben. A The Sunday Times 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját – Rich List – a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról. A vasárnap 30. alkalommal megjelent összesítés szerint a brit szupergazdagok felső kasztjának összvagyona egy év alatt 10 százalékkal 724 milliárd fontra (több mint 260 ezer milliárd forintra) emelkedett az egy évvel korábbi 658 milliárd fontról, amely szintén rekord volt. A Rich List 2018 szerint rekordot döntött a listán szereplő fontmilliárdosok száma is, amely az idén 145, tizeneggyel több, mint az előző évi rangsorban. Nagy-Britannia azonban ezzel is csak a harmadik helyen áll a világban, fontra átszámítva ugyanis az Egyesült Államokban 442, Kínában 309 milliárdos él.
Nyolc embert ítéltek halálra Iránban a parlament és a Khomeini-mauzóleum ellen tavaly elkövetett, 18 ember életét követelő merényletekkel összefüggésben. A teheráni forradalmi bíróság hét tárgyalási nap után hozta meg az ítéletet, amely ellen húsz napon belül fellebbezni lehet a legfelsőbb bíróságon – közölte az iráni tévében Músza Gazanfarabi, a forradalmi törvényszék vezetője. A bírósági ítélet szerint a vádlottak segítették a merényletek öt elkövetőjét. A későbbiekben tárgyalják az áldozatok hozzátartozóinak keresetét az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia ellen. Az iráni parlament és a Khomeini-mauzóleum épületét tavaly június 7-én támadták meg öngyilkos merénylők és fegyveresek. A mészárlásban 18 ember életét vesztette, több mint ötvenen megsebesültek. A merényletet az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet vállalta magára, az iráni Forradalmi Gárda pedig azzal vádolja a rivális Szaúd-Arábiát és az Egyesült Államokat, hogy közreműködtek a támadások megszervezésében.
Egy család hat tagja – köztük két kislány – követte el a vasárnap reggeli öngyilkos merényleteket Indonéziában több keresztény templomnál – adta hírül az indonéz rendőrség, hozzátéve, hogy tizenháromra emelkedett a detonációk halálos áldozatainak száma. A támadások a zömmel muzulmán vallású ország második legnépesebb városában, Surabayában történtek három templomnál szinte egyszerre, közvetlenül a reggeli istentisztelet előtt. Több mint 40 ember megsebesült. Az elkövetők egy család tagjai voltak: az apa egy autóba rejtett robbanószerkezetet hozott működésbe, 16 és 18 éves fiuk egy motorbiciklit használt, az anya pedig a 9 és 12 éves kislányukkal együtt robbantotta fel magát. A merénylők az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez kötődő Jamaah Ansharut Daulah nevű indonéziai szervezethez tartoztak.
Gazdaság:
Az ingatlan.com gazdasági szakértője szerint Magyarország egyre vonzóbb a külföldi befektetőknek, a beruházóknak és a lakásvásárlóknak egyaránt. Balogh László azt mondta, az összes forgalom mintegy 6-7 százalékát teszik a külföldi vásárlók. Leginkább németek, szlovákok és románok veszik a magyar lakásokat. A szakértő arról is beszélt, hogy az építőiparban jelentős a szakképzett munkaerő hiánya. Bár van igény az új lakásokra, a beruházóknak is van építési kedve, a munkaerőhiány gátja a bővítésnek. Ez is oka lehet, hogy januárban több mint 40, februárban 26, márciusban már csak 1 százalékos volt az építőipari termelés növekedése – mondta.
Kivitelezhetőnek tartja a német környezetvédelmi hivatal a koros dízelautók utólagos műszaki átalakítását az emissziós értékek csökkentése érdekében. Maria Krautzberger az Umweltbundesamt (UBA) igazgatója a Spiegel lapnak adott interjúban elmondta, hogy a hivatal vizsgálatai szerint a dízelautók utólagos átalakítása 2-3 ezer eurós (650-950 ezer forint) költségkereten belül is megoldható feladat. Független szakértőknek a német szövetségi közlekedési minisztérium megbízásából egy korábban végzett vizsgálata ezzel szemben arra a megállapításra jutott, hogy a dízelmotorok utólagos átalakítás legkevesebb 5 ezer euróba (másfél millió forint) kerülne amellett, hogy teljesítményromlást és fogyasztásnövekedést vonna maga után.
Megérkezett Antwerpenbe, a második legnagyobb európai kikötővárosba a kínai Tansan nehézipari központtal az Új Selyemút Kezdeményezés keretében létesített vasúti összeköttetés első konténer szerelvénye. A 41 vasúti konténert szállító szerelvény 16 nap alatt tette meg az utat a Pekingtől 150 kilométerre délkeletre fekvő és nehéziparáról ismert Tansan (Tanshan) ipari központból Kazahsztán, Oroszország, Fehéroroszország, Lengyelország és Németország érintésével Antwerpenig. A rendszeres tehervonat összeköttetés része a Kína által 2013-ban útjára indított Egy Övezet – Egy Út (Új Selyemút) Kezdeményezésnek.
Könnyű:
Megdöntötte saját világrekordját a walesi Kevin Nicks guruló fafészere, amely szombaton óránként 162,618 kilométeres sebességet ért el egy walesi strandon. A négykerekű fajármű előző sebességrekordja óránként 129 kilométer volt, amelyet ugyanazon a dél-walesi strandon, Pendine Sands-on állított fel. Az 53 éves kertész az elmúlt években több mint 13 ezer fontot költött szokatlan járműve megalkotására és tökéletesítésre. Ez a világ egyetlen engedéllyel rendelkező, motorizált facsűrje – mondta a férfi. Az oxfordshire-i Chipping Nortonban dolgozó Nicks eredetileg lerobbant Volkswagen Passatjára építette 2015-ben a guruló csűrt azzal az egyszerű céllal, hogy a térségben könnyen tudjon közlekedni kerti szerszámaival. Később felszerelte egy Audi RS4 motorral, ami jóval erősebb számos sportautóénál.
A világ első papírpénzének tartott kínai csiaozi (jiaozi) kőbe vésett mására bukkantak a délnyugat-kínai Csungking térségében – jelentették be kínai régészek. A csiaozit az északi Szung-Dinasztia (960-1127) nyomtatta és a szakértők szerint ez a fizetési kötelezvény volt a világ első papírpénze a Tacu kulturális kutatóközpont szerint. Teng Csi-ping, a központ régésze elmondta, hogy a kőbe vésett csiaozira az UNESCO világörökségi listján lévő tacui Sziklatemplomban egy kőfeliraton bukkantak. A papírpénz mellett több mint 40 pénzérme elnagyolt vésetét is megtalálták a kövön. A régészeti lelőhelyen gyakran találnak ősi fémpénzek kőbevésett mását, de ez az első alkalom, hogy papírpénzvésetre bukkantak a régészek – mondta az illetékes. Teng a felfedezést nagyon értékesnek nevezte a helyi történelem tanulmányozása számára.
