Virtuális séta, egy magyar nemzeti örökség területén, New Yorkban

A New York-i magyar Főkonzulátus és a Balassi Intézet közös eseményén a megjelent amerikai és magyar vendégek egy virtuális sétát tehettek a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temetőben, amely a magyar nemzeti örökség részét képezi.  Tudósítónk jelenti.

A virtuális sétára érkezett vendégeket Dr. Kumin Ferenc, Főkonzul, Nagykövet üdvözölte.

A New York-i Főkonzulátusra szóló meghívóban ez állt: “Fedezze fel Magyarország megújuló történelmének és a magyar zsidó kultúrának egy páratlan gyöngyszemét: a világhírű Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, amelynek a felújítását bemutató kiadványt a Nemzeti Örökség Intézete hozza el New Yorkba.”

S, valóban ez is történt. Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, az Intézet főigazgatója egy virtuális sétára invitálta a megjelenteket, ahol képekkel és videókkal illusztrálva mutatta be a temető múltját, a felújítási munkálatokat, amolyan “ilyen volt, ilyen lett” program keretében.

A virtuális séta során a látogatók megismerhették a temető kapcsolatát a Nemzeti Örökség Intézet által kezelt Fiumei úti sírkerttel is.

Az előadó, Radnainé Dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát. Közel két évtizede dolgozik a kegyeleti kultúra szakterületén. 2000-től tizenhárom éven át töltötte be a Nemzeti Kegyeleti Bizottság majd a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) főtitkári tisztét.

Az előadó, Radnainé Dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát. Közel két évtizede dolgozik a kegyeleti kultúra szakterületén. 2000-től tizenhárom éven át töltötte be a Nemzeti Kegyeleti Bizottság majd a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) főtitkári tisztét.

Radnainé Dr. Fogarasi Katalin mielött a virtuális sétára meghívta volna a jelenlevőket röviden bemutatta a Nemzeti Örökség Intézetét. Elmondta, hogy “a Nemzeti Örökség Intézete feladata a nemzeti emlékezet ápolása, a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítése, műemlékileg védett temetők működtetése és ismertebbé tétele és az országosan mintegy 6000 síremléket számláló nemzeti sírkert védelme.”

Radnainé Dr. Fogarasi Katalin elmondta, hogy Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje, a budapesti Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető 1874-ben nyílt meg a korabeli budapesti köztemető, a mai Fiumei Úti Sírkert szomszédságában. 1892-ig ez volt Pest egyetlen működő izraelita temetője, amelynek viszonylag kicsiny, 4,8 hektáros területe a századfordulóra meg is telt. Budapest ostroma után ide temették át a budapesti gettó halottainak többségét, ám az 1950-es évektől a temetőt már alig használták, az utolsó temetkezés az ezredfordulót követő években történt.” Ehhez hozzátette: “ez a temető azért is érdemel különleges figyelmet, mert itt helyezték örök nyugalomra számos, a magyar történelem kiemelkedő személyiségét.”

Weisz Manfréd nyugvóhelye

Ennek a ténynek az igazolására a főigazgató asszony bemutatta a temető legnagyobb síremlékét, Weisz Manfréd nyugvóhelyét.

Az előadásból a jelenlevők megtudhatták, hogy “47.910 m2-es alapterületével, 12.000 sírhelyével és összesen 273 síremlékével ez Európa egyik legnagyobb zsidó temetője.”

A főigazgató asszony hozzátette, hogy  „Az 1950-es években lezárt temető megállíthatatlannak tűnő pusztulása az 1960-as években indult el. A sírokat szinte teljesen benőtte a növényzet, a mauzóleumokat megrongálták és kifosztották, a szertartási épület kupolája az 1980-as években omlott be. A Salgótarjáni utcai zsidó temetőt 2002-ben teljes egészében műemlékké nyilvánították és 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe, amely után megkezdődhettek az állagmegóvó és rekonstrukciós munkálatok.”

Az előadás során a jelenlévők a teremben elhelyezett, illetve kivetített fényképfelvételeken, illetve videofelvételeken győződhettek meg a temető felújításának munkálatairól, arról az eredményről, ahogyan a teljesen elhanyagolt zsidó temetőből mára részben kiemelt kegyeleti, illetve turisták által is látogatható sírkert lett.

A főigazgató asszony az előadásában olyan szakmai részletekre is kitért, hogy a temető felújítási munkák során nem egy automatikus munkát végeztek el, hanem kutatók által feltárt tények alapján úgy állították helyre a sírokat, amelyek megfelelnek a zsidó temetkezési hagyományoknak. Erre példaként elmondta, hogy észrevették, hogy az egyik sírt a második világháború után rosszul állították fel. Ilymódon a helyreállítás során teljesen meg kellett fordítani a sírt, hogy a vallási előírásoknak megfelelően álljon.

Radnainé Dr. Fogarasi Katalin tudósítónk kérdésére, miszerint ebben a temetőben milyen zsidó hagyományokat követtek a temetkezések során, azt válaszolta, hogy “a temetőben különböző sírok, így ortodox és neológ hagyományok szerinti sírok is találhatók.”

A temetőben számos közismert személyiség sírja található meg. Igy többek között: Vázsonyi Vilmos Magyarország egykori Igazságügyi Minisztere, Fényes Adolf festőművész, Bacher Vilmos, valamint Kaufmann Dávid rabbik sírja.  A temetőben található legnagyobb mauzóleum a Hatvany – Deutsch családé, több mint 70 négyzetméteres.

A Nemzeti Örökség Intézete itt, ebben a temetőben állította fel a budapesti Gettóban elpusztultak emlékművét is.

WBPI (Barát Tamás)

Fotók: Janzsó Viktor és Nemzeti Örökség Intézete archívuma

A szerkesztőség ezúton szeretné megköszönni a Nemzeti Örökség Intézetének, hogy a cikk illusztrációjaként felhasznált fénykéfelvételeket a WBPI részére biztosította.