IJÁR

Az év második hónapja niszántól számítva, és a nyolcadik tisritől számítva.
Csillagképe: Bika. A név babilóniai eredetű. A hónap bibliai neve ZIV (tavaszi fény).
Ros Chodes Ijár (a hónap első napja) csak hétfőre, keddre, csütörtökre vagy
szombatra eshet. Ijár hó mindig 29 napos
A Bét Hámikdás (a Jeruzsálemi Nagytemplom) idejében Jeruzsálemből küldöttek
sokasága indult, hogy tudassák az érdekeltekkel, milyen napra esik Pészách Shéni
(Ijár 14), miután e napon áldozták a Korbán HáPészáchot azok, akik első Pészáchkor
(niszán 14) tisztátalanok voltak, vagy távoli úton voltak és nem tudták a Pészachi
Korbán áldozatát meghozni.
A chaszidikus irodalomban az IJÁR szó kezdőbetűi: Ani (én), Hashem (az Istened) én
vagyok Rofecha (az orvosod), vagy: szintén IJAR szó kezsőbetűi: Avraham, Itzhak,
Jaakov és Rachel – a törzsek és a nép alapján.
A hónap eseményei – a tradíció szerint
– A Shabat-ot kapta Izrael népe
– ijár 1.: Ekkor kapta Mózes az Örökkévalótól a parancsot, hogy számolj a meg Izrael
népét.
– ijár 2.: E napon kezdte Salamon király a Jeruzsálemi (első) Szent Templom építését
uralkodásának negyedik évében, 480 évvel az Egyiptomi kivonulás után.
– ijár 5.: Izrael függetlenségi napja. (Jom Háácmáut. Az idén április 19-én
csütörtökön, május 7-én szerdán Izraeli Hősök napja). AZ IDEI ESZTENDŐ A
HETVENEDIK EVFORDULO.
– ijár 8.: Ázkárá (megemlékezés) az első keresztes hadjárat áldozatairól.
– ijár 18.: Lág bá-Omer. Lág Báomer napján, Ijjar 18-án győzte le BAR KOCHBA a
római hadsereget, és megszűnt a járvány, amelyben rabi AKIVA tanítványainak nagy
része is elpusztult. Lág Báomer nagy ünnepnap Meronban – Rabbi SHIMON BAR
YOCHAI sírjánál.
– ijár 20.: Ezen a napon indultak Izrael fiai a Szináj hegy felé a Tóra elfogadására.
– ijár 23. : Makabeusok elfoglalták a görögöktől a Chakra erődítményt –
Jeruzsálemben a II. Templom idejében.
– ijár 27.: A Makabeusok eltörölték a szíriai görögöknek fizetendő adót, II. Demetreus
császár idejében.
– ijár 28.: Jeruzsálemi Ó-város és a zsidó szent helyek felszabadítása a 6 napos
háborúban ( 1967)
– Ijár 29.: Ezen a napon hunyt el Sámuel próféta, ez a nap valamikor böjtnap volt.
– Kezdett hullni a Manna.
– Kezdett „működni” a kút.
– Elhunyt ELI főpap és fiai, a Frigyszekrény a filiszteusok fogságában került.

– Abkara (megemlékezés) az első keresztes hadjárat áldozatairól.
Erec Izrael történetéből
– másodikán: a Cahal elfoglalta Tzfat (Szafed) városát (1948)
– harmadikán: a Cahal elfoglalta Beit Shean városát (1948)
– negyedikén: Jaffa arab város megadta magát az izraeli hadseregnek (1948)
– ötödikén: Yom Haacmaut! Ekkor hirdették ki Izrael Állam megalapítását. Az USA
elismerte a Zsidó Államot (1948. május 14.- idén csütörtökön, május 12-én )
– hetedikén: A nagy zsidó filantróp, a párizsi Edmond Rotschild báró első látogatása
Erecben (1887)
– felállították az első zsidó települést a a Negevben – Gevulot Negev (1942)
– nyolcadikán: a Cahal elfoglalta Akkó arab várost és a Cion hegyet Jeruzsálemben
(1948), a Szovjetunió elismerte Izrael Államot (1948)
– tizenkettedikén: Izrael, mint egyenlő szuverén állam, belépett az ENSZ-be,
– tizennyolcadikán: megnyílt Jeruzsálemben a „Becalel”, a híres művészeti főiskola
(1906)
– az arab légió felégette a Hurbat rabbi Jehud He-Chaid zsinagógáját Jeruzsálemben
(1948)
– az arab légió elfoglalta Jeruzsálem Ó-városát, és a negyed zsidó lakossága
megadta magát.(1948)
– a Népszövetség elismerte a Balfour Declarációt és átadta a mandátumot.(1920)
– lerakták az első zsidó kikötő alapjait Tel Avivban (1938)
– huszonnyolcadika ünnep nap, Jeruzsálem napja, Jom Jerushalajim.
A nép történetéből
– Hetedikén: megkezdődött a nyílt lázadás a római birodalom ellen Júdeában. Az
ország főkormányzója a Flous visszavonult Jeruzsálemből (i.sz. 66.)
– Tizenhetedikén: elhunyt prof. Herman Shapira, a Keren Kayemet tagja és a
Jeruzsálemi Héber Egyetem tanára
– Huszonhatodikán: elhunyt Nachum Szokolov, híres író és újságíró, a Cionista
Világszervezet elnöke (1936), földi maradványait újra eltemették Jeruzsálemben
1956-ban, ijár 13-án, a Herzl hegyen.

Eliezer Slomovits