Híd a történelmi szakadék felett
Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum és Levéltár vezetője beszélt az intézmény munkájáról, feladatáról.
A Zsidó Múzeumot szerencsére sokan keresik fel azzal, hogy nem szeretnének nyomtalanul eltűnni a világból, szeretnék, ha a saját, illetve családjuk emlékei megmaradjanak az utókor számára. Ez történt már jóval régen is, amikor még szinte új volt a múzeum, sokan bízták rájuk dokumentumaikat, ezzel például a mai korban élőknek is segítettek, hiszen nem kevesen keresik fel a múzeumot, a levéltárat itthonról és külföldről, hogy megtalálják gyökereiket, a szétszakadt családtörténeteket újra felfedezzék. A Nemzetközi Holokauszt Emléknap kapcsán Toronyi Zsuzsa elmondta, sajnos nagyon sok olyan életművet nem ismerünk meg, amilyeneket nem ismerhettünk, nagyon sok alkotás az alkotóval együtt pusztult el a rettenetben. Mint muzeológus abban reménykedem, hogy mindig adódik egy pici lehetőség, hogy valamit megtudhassunk ezekről az emberekről, az alkotásaikról, a gondolataikról, az életükről – tette hozzá a múzeum vezetője. A zsidó közösséget az emlékezés tartja össze világszerte, persze most is születnek művek, gondolatok, de a ma élő kortársak pontosan tudják, van egy szakadék ebben a történelemben, amit át kell hidalni.
Most is, mint minden évben számos ország fiatalja ment el Auschwitzba a nemzetközi megemlékezésre, abba az országba, ahol most már törvény tiltja a lengyel jelző használatát a koncentrációs táborokkal kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban Toronyi Zsuzsa elmondta, eddig még nem fejtette ki véleményét, csak meglepve látja a fejleményeket. Sajnálatos módon ennek a csetepaténak része a lengyelországi zsidó történeti múzeum, aminek a megszületése is komoly vitákat váltott ki. Egyesek szerint ebben a múzeumban túlságosan is jónak mutatják be a lengyel-zsidó kapcsolatokat, amiről köztudott, nem így történt. Most is rendeztek egy kiállítást, ahol a Holokauszt utáni pogromokat mutatják be, ami szintén rengeteg vitát generál. Ennek az egész vitának a lényege, hogy a lengyelek is megpróbálják újrapozícionálni a történelmüket, és ahogy köztudott, aki uralja a jelent, az uralja a múltat is – tette hozzá Toronyi Zsuzsa. Egy biztos, ez az említett törvény akadályozza Lengyelország és Izrael kapcsolatát. A múzeum vezetője szerint mindkét fél álláspontját meg lehet érteni, a Holokausztot nem lehet a lengyelek nyakába varrni, a haláltáborokat nem a lengyel lakosság hozta létre, de az ő szerepükről is mindenképpen kell beszélni.
Jelenleg sokan keresik az őseik papírjait, hiszen a hadiárvák ellátásáról szóló törvény hatályát kiterjesztették a munkaszolgálatosokra is. Azonban nem mindenki tud megfelelő igazolást szerezni, mert még az 1998-20002 közötti időszakban nagyon sok dokumentum került a Jad Vasem Múzeumba. Toronyi Zsuzsa elmondta, minden országban végeztek kutatásokat, melyeknek az eredményeit juttatták el a Jad Vasembe, amely egy jelentős kutatóközpont is, ahol az intézmény nevében foglaltak szerint neveket sorolnak fel, a nevekhez adatokat, arcokat is, azokra emlékezve, akik a Holokauszt áldozatai lettek. A Jad Vasem is gyűjt dokumentumokat, ennek okán kötött is megállapodást a Zsidó Múzeummal, hogy megkapják a múzeumhoz beérkezett dokumentumok másolatát. A fővárosi intézmény őrzi Európa legnagyobb zsidó levéltári gyűjteményét, nagyon sokan keresik fel őket, ahogy a múzeumot is, köztük számos iskolai csoport.
