A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Belpolitika:

A Századvég legújabb adatfelvételének tanúsága szerint az MSZP-Párbeszéd támogatottsága a teljes népesség körében 10 százalék, a Jobbiké 9 százalék. A Fidesz-KDNP-t a megkérdezettek 36 százaléka választaná. Az LMP támogatottsága 5 százalékra mérséklődött, a DK ugyancsak 5 százalékon áll, az Együttre mindössze a válaszadók 1 százaléka szavazna. A teljes lakosság 6 százaléka más pártot választana, a bizonytalanok aránya 28 százalék. A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz-KDNP jelenleg 51 százalékon áll. Az MSZP-Párbeszéd ebben a közegben is megelőzi a Jobbikot, jelenleg 15 százalék a támogatottsága, szemben a Jobbik 13 százalékával. Az LMP 7, a DK 6, az Együtt 1 százalékon áll, a biztos szavazók 7 százaléka pedig más pártokra voksolna.

Amennyiben Magyarországra tízezreket telepítenének be, az az egészségügyi kasszát is nagy mértékben megterhelné – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Rétvári Bence elmondta, hogy a bevándorlók egészségügyi ellátása jóval drágább lenne, mint a magyar állampolgároké. Egyrészt a tolmácsolás költségét is ki kellene fizetni, másrészt nem tudható, hogy a korábbi védőoltásokat megkapták-e, és hordoznak-e olyan betegségeket, amelyek fokozottabb egészségügyi odafigyelést igényelnek. Az ide érkezők ellátása annyira megterhelné az egészségügyet, hogy két év alatt elvinné a tavaly év végi kórházkonszolidáció teljes összegét – mondta az államtitkár.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint nem mindegy, hogy a vasárnapi választáson kik kerülnek hatalomra, ha Soros György emberei, akkor Magyarország végleg meg fog változni, hiszen be fogják engedni a bevándorlókat. Tuzson Bence azt mondta: az a fontos, és Magyarországnak az az érdeke, hogy a következő időszakban egy erős, és cselekvőképes ország legyen, erős és cselekvőképes kormánnyal, amely képes olyan tárgyalásokat folytatni, amely megállítja a bevándorlás folyamatát. Amennyiben Magyarországnak nem lesz erős kormánya, cselekvőképes kormánya, vagy olyan kormánya, amely meg akarja állítani a bevándorlást, Magyarország megváltozik, és a gyermekeink már nem fognak ráismerni arra az országra, amelyben élünk – rögzítette Tuzson Bence.

A Demokratikus Koalíció azt javasolja, hogy ha a baloldali pártok alakíthatnak kormányt, akkor hozzák előre idén őszre az önkormányzati választást. Gyurcsány Ferenc azzal indokolta elképzelésüket, hogy nem egyszerűen kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség, ehhez pedig Orbán Viktor rendszerének valamennyi pillérét le kell bontani. A pártelnök szerint a települési önkormányzatok egy jelentős része ugyanis nem a választók és a lakosság érdekeit képviseli, hanem a Fidesz „politikai akaratának egyszerű végrehajtója”. Az új kormánynak ezért fel kell szólítania az önkormányzatokat, hogy „nyissanak utat” egy előrehozott választásnak – nyomatékosított. Ha ezt nem teszik meg, akkor arra kell kérni a választókat, hogy közvetlen nyomásgyakorlással kényszerítsék ki az előrehozott választást – tette hozzá.

Keddtől már csak felújított szerelvények szállítják az utasokat a 3-as metróvonal két üzemelő szakaszán – jelentette be Tarlós István főpolgármester. Tarlós István közölte, a szerelvények felújítása a legvégéhez közeledik, és a metróvonal teljes körű rekonstrukciója 2017-ben kezdetét vette, jelenleg az északi szakaszon folyik a felújítás. A metróvonalon múlt év márciusától lehetett utazni felújított szerelvényeken is – jegyezte meg. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a 2015-ig semmilyen kötelezettséget nem lehetett vállalni a metró felújítására a 2010 előtt felhalmozott „hatalmas” adósságállomány miatt. Az Orbán-kormány 2015 nyarán vállalta át a több mint 50 milliárdos adósságállományt, és ezután lehetett nekifogni a metrófelújításnak.

A hódmezővásárhelyi kórház főigazgatója bepereli Márki-Zay Péter (független) polgármestert az intézmény jó hírnevének megsértése miatt – jelentette be Kallai Árpád az alföldi városban. A hódmezővásárhelyi polgármester Kiss Attila jobbikos országgyűlési képviselő-jelölt fórumán a delmagyar.hu csütörtöki tudósítása szerint egyebek mellett arról beszélt, hogy az életét kockáztatja, aki bemegy a vásárhelyi kórházba. A kórház főigazgatója azt mondta, Márki-Zay Péter az elmúlt napokban rendezett lakossági fórumokon „rágalom- és gyűlöletkampányt” folytatott a kórház ellen. Az intézmény és az ott folyó ellátást minősítő állításaival megsértette a kórház 570 dolgozójának becsületét – tette hozzá.

Az LMP az eddigi kormányokkal ellentétben nem kiszolgálni akarja a sikeres nyugati államokat, hanem közéjük akar tartozni – jelentette ki Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt, aki elmondta: ehhez fel kell számolni a bérválságot, amelyet öt lépésben hajtana végre az ellenzéki párt. A javaslatok között van egy erős, megtartó szociális rendszer kialakítása, amely segítené a társadalom peremére kerülőket visszakerülni a többségi társadalomba. Az LMP új adórendszere az ország 90 százalékának helyzetén javítana – folytatta Szél Bernadett, hangsúlyozva azt is: a közszolgálatot egy 300 milliárd forintos bérkompenzációs csomaggal, valamint szolgálati lakások biztosításával tennék vonzóvá.

A kampányrendezvények általános tapasztalata, hogy az emberek aktívak, sokat dilemmáznak, de a végén bölcsek lesznek – vélekedett Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke. Azzal kapcsolatban, hogy nem szerepel az MSZP-Párbeszéd közös listáján, helyette Bősz Anett, az MLP ügyvivője került a lista 15. helyére, Fodor Gábor elmondta: vita volt a szocialista pártban a helyek elosztásáról, ő pedig nem akarta nehéz helyzetbe hozni saját pártját azzal, hogy hozzá kelljen viszonyulniuk a szocialistáknak. „Nagyon örülök, hogy Anett ott van” – mondta. Az MLP világossá tette, hogy tehetséges fiatalok politizálnak a pártban – tette hozzá Fodor Gábor.

Több mint harmincezer delegált vesz részt az április 8-ai választáson a választási bizottságok munkájában. Négy évvel ezelőtt ez a szám 41 ezer volt. A kedd reggeli adatok szerint 30 203 delegáltat jelentettek be az ország 10 286 szavazatszámláló bizottságába a választáson induló pártok, országos nemzetiségi önkormányzatok és független jelöltek. A legtöbb, 14 533 delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, a második legtöbbet, 7616-ot pedig a Jobbik. Az MSZP-Párbeszéd 5173, a DK 1967, az LMP 394, az Együtt 197, a független jelöltek 126 delegáltat jelentettek be. A többieknek száznál kevesebb delegáltjuk van.

A teljes felnőtt népesség körében 50 százalék választaná ismét miniszterelnöknek Orbán Viktort – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A március 19-23. között készült felmérés alapján Vona Gábort, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét immár Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd és Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltjét is megelőzte a kormányfőjelöltek versenyében. A Magyar Idők számára készített reprezentatív felmérés szerint a miniszterelnök-jelölti versenyben Orbán Viktort 50 százalék támogatja, míg Karácsony Gergelyt mindössze 13 százalék, Szél Bernadettet 8 százalék, Vona Gábort 7 százalék, Gyurcsány Ferencet, a DK miniszterelnök-jelöltjét 3 százalék, Fodor Gábort, az MLP elnökét és Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét pedig egyaránt 1 százalék.

Elvileg jól működnek a visszalépések, csak az a kérdés, hogy a vidéki kisebb településekre is eljuthatnak ennek hírei – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozva a Publicus Intézet vezetője. „Egy esélyes baloldali jelöltre az LMP-szavazóknak a 80-90 százaléka hajlandó átszavazni, a Jobbik-szavazóknak most már kicsivel több mint a kétharmada” – hangsúlyozta Pulai András, hozzátéve, hogy a Jobbikos jelöltre a baloldali esélyesnél 10-12 százalékponttal kevesebb LMP-t támogató választópolgár voksolna. Erősen függ a részvételtől a DK bejutása – mondta a Publicus vezetője. „Ha nagyon magas lesz a részvétel, és mondjuk a DK kiesik, az újra a Fideszt kezdi el segíteni, hiszen közel 5 százaléknyi ellenzéknyi vagy kormányváltó szavazat kiesik. Így hát adott esetben ez még visszájára is fordulhat, és lehet, hogy egyet lök a Fidesz irányába a szavazati rendszer” – hangsúlyozta.

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke bejelentette visszalépését az 5. számú választókerületben a DK-s Oláh Lajos javára. Bokros azt mondta: nem érdemes huzakodni azon, ki az esélyesebb. A kerületben az LMP Moldován Lászlót, a Jobbik Stummer Jánost, a Momentum Soproni Tamást, a párt alelnökét indítja, míg a Fidesz-KDNP jelöltje Bajkai István ügyvéd, kerületi alpolgármester.

Kedd délután, az MSZP elnökségi ülése után állítólag megállapodás született az LMP és a szocialista párt elnökségei között négy körzetről – írta az Index. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó Budapest 1. választókerületében, a Belváros-Várnegyedben az MSZP-Párbeszéd szövetséget képviselő V. Naszályi Márta visszalép az LMP-s Csárdi Antal javára, így utóbbi marad az egyetlen esélyes ellenzéki jelölt. Budapest 17. választókerületében, Csepel-Soroksáron az LMP-s Tenk András nem indul el, és az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikót támogatja. További két körzetben állapodtak még meg a felek: Pest 6. választókerületében, Gödöllőn az LMP-s Lengyel Szilviát támogatja a visszalépő szocialista Makrai Zoltán, Csongrád Csongrád 1. választókerületében, Szegeden pedig Szabó Sándor MSZP-s jelölt támogatására bíztat az LMP-s Bodrog Zoltán.

Palkovics László oktatási államtitkár szerint inkább politikai, mint szakmai anyag az ellenzék Oktatási minimum című programja – derül ki abból az interjúból, amelyet az államtitkár a Magyar Hírlapnak adott. Palkovics László úgy vélte, a csomagba jelentős részben olyan javaslatok kerültek be, amelyeket a kormány már régen megcsinált vagy éppen folyamatban vannak. Az államtitkár a dokumentum főbb pontjaira reagálva beszélt egyebek között a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentéséről, az iskolafelújításokról és a szegregáció elleni küzdelemről is, és kiállt a kormány jelenlegi törekvései mellett. A nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban azt mondta, hogy folyik a korszerű változat megalapozása, és „ha rajtunk múlik, nem kell izgulni a NAT jövő szeptemberi bevezetése miatt”.


Külpolitika:

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő felmondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) kötött megállapodást az afrikai migránsok elhelyezéséről. Jeruzsálemben hétfőn bejelentették: Izrael letett arról a tervéről, hogy visszatoloncoljon több tízezer afrikai illegális bevándorlót, és megállapodott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatalával, hogy közülük több mint 16 ezret nyugati országok fognak átvenni. A szóba került célországokkal – köztük Németországgal és Olaszországgal – azonban nem egyeztettek, és a terv Izraelben is bírálatokat váltott ki. Az izraeli miniszterelnök hétfőn késő este közölte, hogy felfüggeszti a megállapodás végrehajtását, mert tárgyalni akar annak a dél-tel-avivi városrésznek a lakosaival, ahol jelentős számú migráns él. Netanjahu figyelmesen meghallgatta a megállapodásra vonatkozó megjegyzéseket, és miután ismét mérlegelte az előnyöket és a hátrányokat, úgy döntött, hogy felmondja a megállapodást. Netanjahu egyúttal kijelentette: a jogi korlátok és a nemzetközi színtéren tapasztalható nehézségek ellenére továbbra is határozottan azon lesznek, hogy feltárják a rendelkezésükre álló összes lehetőséget a „behatolók” eltávolítására.

William Spindler, az UNHCR szóvivője Netanjahu bejelentésére reagálva kijelentette: továbbra is hisznek abban, hogy szükség van a megállapodásra, amely előnyös lehet Izrael, a nemzetközi közösség és a menedékjogért folyamodók számára is. „Reméljük, hogy Izrael hamarosan felülvizsgálja a megállapodás eltörlésére vonatkozó döntését” – tette hozzá. Az egyezség értelmében a mintegy 32 ezer afrikai migráns közül hozzávetőleg 16 ezret nyugati országok vettek volna át, további 16 ezer, menedékjogért folyamodó afrikai bevándorló pedig oltalmazotti státuszt kapott volna, és engedélyezték volna nekik, hogy még legalább öt évig Izraelben maradjanak. Ezen felül van még az országban körülbelül ötezer olyan afrikai bevándorló, akiről nem szólt a megállapodás, és van további ötezer, migráns férfihoz tartozó nő és gyerek, akiket nem fenyeget a kitoloncolás – jegyezték meg hírügynökségek.

Mohammed bin Szalman az Egyesült Államokban turnézik, ahol sürgette az izraeliek és a palesztinok közötti békeszerződést, és Hitlernek nevezte Irán legfőbb vezetőjét. Történelmi nyilatkozatot tett Szaúd-Arábia koronahercege a minap. Mohammed bin Szalman azt mondta, elismeri Izrael azon jogát, hogy saját nemzetállama legyen. „Hiszem, hogy a palesztinoknak és az izraelieknek is joguk van a födjük birtoklásához” – fogalmazott a The Atlantic nevű amerikai újságnak adott interjúban. Hozzátette, hogy véleménye szerint szükség van egy békeszerződésre, amely minkét fél számára biztosítja a stabilitást és a normális kapcsolatokat. Mohammed bin Szalman arról is beszélt az interjúban, hogy a királyság aggódik a jeruzsálemi szent helyek sorsáért és a palesztinok jogaiért, de nincs kifogása „bármely más nép ellen”. Irán legfőbb vallási vezetőéről, Ali Hámenei ajatollahról viszont azt mondta „Ő a Közel-Kelet Hitlere”. „Az 1920-as, 1930-as években senki sem vette észre, hogy Hitler veszélyes. Csak néhány ember. (…) Mi nem szeretnénk, hogy ami Európában megtörtént, az a Közel-Keleten is megtörténjen” – fogalmazott a koronaherceg.

Molotov koktélokra bukkant az izraeli hadsereg a gázai övezet mentén lévő kerítésnél – számolt be az esetről a Jerusalemonline.com. A portál összeállítása szerint a hátizsákban lévő Molotov-koktélokat a pénteki tüntetőket támogató Hamász hagyhatta a területen. Mint arról a HETI TV is beszámolt múlt pénteken a terrorszervezet Hamász által támogatott több tízezer demonstráló próbálta áttörni az Izraelt a Gázai övezettel elválasztó kerítést. Az izraeli biztonsági erők és a palesztinok közötti összecsapásban 16-an vesztették életüket, de az áldozatok között több terrorista is volt.

Három évre tiltották ki Romániából nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját. Dabis Attila elmondta, közérdekű adatigényléssel fordult több román hatósághoz is. A Bukaresti Táblabíróság arról tájékoztatta, hogy nem érintett egyetlen bírósági eljárásban sem, a román határrendészet pedig a múlt hét végén elküldte neki azt a határozatot, amely a kitiltásáról szól. A román határrendészet parancsnoka, Ioan Buda által jegyzett, március 9-i keltezésű dokumentumból az derül ki, hogy esetében egy olyan törvénycikkre hivatkozva jártak el, amely „közrendi, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi okokból” teszi lehetővé „az illetékes román hatóságoknak”, hogy bírósági ítélet nélkül korlátozzák európai uniós állampolgárok szabad mozgását Románia területén.

Carles Puigdemont volt katalán elnök kiadatási őrizetbe vételét kezdeményezte a németországi Schleswig-Holstein tartomány főügyészsége. A spanyol legfelső bíróság európai elfogatóparancsának elemzésével arra a megállapításra jutottak, hogy a politikust át lehet adni a spanyol hatóságoknak. Ezért kezdeményezték a tartományi felsőbíróságnál a kiadatási eljárás megindítását, és az elmenekülés veszélye miatt azt is, hogy a volt katalán elnököt helyezzék kitoloncolási őrizetbe. Az eljárás következő lépésében a tartományi felsőbíróságnak kell döntenie az ügyészségi indítványról. Carles Puigdemont ellen lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt emeltek vádat Spanyolországban. A politikus tavaly októberi leváltása óta önkéntes száműzetésben él, március végén vették őrizetbe Németországban.

Titkos katonai térképek külföldi kézre adását akadályozta meg három oroszországi régióban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte a szolgálat Szverdlovszk megyei sajtószolgálata. Az FSZB a közlemény szerint három orosz és egy ukrán állampolgárt vettek őrizetbe Jekatyerinburgban, Szimferopolban és Omszkban, hazaárulás és kémkedés gyanújával. A csoportként minősített gyanúsítottaktól a rajtaütés során az orosz fegyveres erők vezérkarának elektronikus és papíralapú térképeit foglalták le. A kommüniké szerint az őrizetbe vett személyek elismerték, hogy cselekedetük veszélyt jelentett Oroszországra nézve és kijelentették, hogy többé nem tesznek ilyet. A külföldi megrendelőt az FSZB nem nevezte meg.

Tizenegy ember meghalt, hatan megsérültek a délnyugat-iráni Ahváz egyik teaházában kedd hajnalban kitört tűzben. A hatóságok gyújtogatásra gyanakodnak – írta az IRAN című hivatalos napilap internetes oldalán. A nyomozás elsődleges adatai szerint a tüzet egy elégedetlen volt alkalmazott okozta petróleummal. Mohammed Szafari ahvázi rendőrfőnök közölte, hogy a gyanúsítottat nem egészen négy órával az incidens után őrizetbe vették.

Több mint negyvenezer civil tért már vissza korábbi lakhelyére, a szíriai Kelet-Gútába. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) emigráns aktivista szervezet szerint a kormányerőknek a térségbeli felkelőszervezetek elleni támadásában eddig 1600 civil halt meg. A damaszkuszi kormány azt állítja, hogy a hadművelettel helyreállítja a főváros biztonságát, amelyet a lázadók a háború során rendszeresen ágyúztak Kelet-Gútából. Az Interfax hírügynökség az orosz védelmi tárcát idézve arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 1123 lázadó fegyveres és családja hagyta el a kelet-gútai Dúma városát.

A csehek 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi belpolitikai helyzettel, 30 százalékuk elégedett is, meg nem is, míg az elégedettek aránya 18 százalék. A CVVM közvélemény-kutató intézet közleménye szerint márciusban az elégedetlenek aránya hat százalékkal volt magasabb, mint februárban. Míg februárban a megkérdezettek 55 százaléka volt elégedett Milos Zeman államfő tevékenységével, addig márciusban már csak 50 százalékuk. Csökkent az embereknek a kormányba, a képviselőházba és a regionális elöljárókba vetett bizalma is. Egy másik közvélemény-kutató intézet, a Median márciusi országos felmérése szerint a formálódó ANO-Cseh Szociáldemokrata Párt kormánykoalíciót, amelyet kívülről Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja támogatna, a cseh lakosság 45 százaléka fogadná szívesen. Minden más kormánykoalíciós változat támogatottsága ennél jóval alacsonyabb. Ugyanakkor a megkérdezettek 50 százalékának az a véleménye, hogy a jelenlegi bizonytalan belpolitikai helyzet legjobb megoldását az előrehozott parlamenti választás jelentené. Egy idő előtti választás az emberek 36 százaléka számára viszont elfogadhatatlan.

Miheil Szaakasvili egykori georgiai elnök videoüzenetben bejelentette, hogy szándékában áll visszatérni Georgiába, és javítani a társadalmi helyzeten az országban csapatával együtt. „A kormánynak Georgiában már az idén, az elnökválasztást követően meg kell változnia. Visszajövök Georgiába, és megvalósítok minden tervezett programot a csapatommal együtt” – jelentette ki Szaakasvili. Georgiában ősszel tartanak elnökválasztást. Szaakasvili korábban kétszer, 2004 januárja és 2007 novembere, illetve 2008 januárja és 2013 novembere között volt Georgia államfője. 2013-ban külföldre távozott, 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, aminek következtében megszűnt georgiai állampolgársága. 2016 novemberéig a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzói tisztségét látta el. Később azonban összekülönbözött Petro Porosenko ukrán elnökkel, majd távozott posztjáról és ellenzéki pártot alapított Ukrajnában Új Erők Mozgalma néven. Az ukrán államfő 2017 nyarán megfosztotta ukrán állampolgárságától, jelenleg hontalan.

Gazdaság:

A magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük, a gazdasági megerősödés pedig megállítja az asszimilációt és megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Zomborban, ahol megnyitotta a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződés-aláírási ceremóniáját. Hozzátette: a vajdasági gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan magyar kormány nélkül, amely a határon túli magyarokra mint erőforrásra, és nem mint teherre tekint, és nem jöhetett volna létre egy olyan szerb kormány és államfő nélkül sem, aki támogatja ezt a programot. A magyar kormány a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) karöltve valósítja meg a gazdaságfejlesztési programot a Délvidéken. Pásztor István, a VMSZ elnöke leszögezte: ez látszólag gazdaságfejlesztési program, valójában azonban közösségfejlesztési programról van szó, amelynek célja a vajdasági magyar közösség megerősödése.

Megkezdődött az utóbbi évek egyik legnagyobb vasutas sztrájkja Franciaországban: a közlekedésben súlyos fennakadások keletkeztek, miután a vonatoknak nagyjából csak a tizede állt forgalomba. A négy legnagyobb vasutas szakszervezet azt tervezi, hogy a következő három hónapban minden öt napból két napon át munkabeszüntetést tartanak, hogy így tiltakozzanak a kormányzat reformtervei ellen. A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozott francia állami vasúttársaság (SNCF) reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta. A közvélemény-kutatások szerint a franciák több mint fele indokolatlannak tartja a vasutasok sztrájkját.

Könnyű:

Az óceánjáró hajókkal járó turistözönnek a világörökségi helyszínekre gyakorolt negatív hatásaira figyelmeztet az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. „A hajókkal és a túlzó mértékű turizmussal járó környezetszennyezés problémákat okoz” – mondta Mechtild Rössler, az UNESCO világörökséggel foglalkozó igazgatója. A szakértő szerint az ágazat nem fektet eleget a világörökségi helyszínek védelmébe. „Veszélyezteti azokat a helyeket, melyekkel pénzt keres” – tette hozzá. Különösen Velencében súlyos a helyzet. „Ott a nagy hajók keltette hullámok erodálják az épületeket” – mondta Rössler. Az UNESCO már arról tárgyal, hogy a várost felvegyék a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé. A kisebb városok, köztük az észtországi Tallin és a horvátországi Dubrovnik a tengerjáró hajók turistáinak áradatától szenved. „Ezek a történelmi városok nem tudnak egyszerre ennyi turistát fogadni” – emelte ki Rössler.

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban, és nagy szerepe lehet például egyes baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulásában.