„Nem az a nagy dolog, hogy kiviszünk egymillió embert az utcára, hanem hogy vissza is tudjuk hívni őket” – Fodor Gábor a politikai indulatok veszélyéről
A Pirkadat július 17-i adásában Breuer Péter Fodor Gábor volt miniszterrel és országgyűlési képviselővel beszélgetett a rendszerváltás politikai örökségéről, a kétharmados hatalom önkorlátozásáról, a választási rendszer aránytalanságáról és az új kormány konfrontatív stílusáról. Fodor szerint Magyarország akkor indulhatna el kedvezőbb irányba, ha a választások győztese nem megalázni próbálná ellenfeleit, hanem együttműködést ajánlana nekik.
A rendszerváltás gesztusokkal kezdődött
Fodor Gábor felidézte, hogy 1990-ben Antall József kormányfő az ellenzéknek ajánlotta fel a köztársasági elnök jelölésének lehetőségét, és Göncz Árpádot javasolta a tisztségre. Ez nem törvényben rögzített kötelezettség, hanem a politikai kultúra része volt.
Hasonló önkorlátozást vállalt az 1994-ben 72 százalékos parlamenti többséget szerző szocialista–liberális koalíció is. Az alkotmányos szabályok módosítását az ellenzék egy részének támogatásához kötötték, ezért vezették be saját döntésük alapján a négyötödös szabályt.
Fodor szerint a rendszerváltás első éveiben még létezett törekvés a konszenzusra. Ezt később felváltotta az a felfogás, hogy a választási győztes mindent elvihet. A Fidesz hazaárulóként és idegen ügynökként bélyegezte ellenfeleit, az új kormánypárt pedig maffiáról és bebörtönzésről beszél.
A vezető feladata a tűz csillapítása
A Fidesz vereségéhez Fodor szerint hozzájárult a látványos és sokszor megmagyarázhatatlan gazdagodás. A több tízmilliós ruhák, táskák és más luxuscikkek különösen akkor irritálták az embereket, amikor az ország súlyos inflációval küzdött.
Az indulatoknak tehát volt alapjuk, ám egy politikai vezetőnek nem tovább gerjesztenie, hanem mérsékelnie kellene ezeket. Fodor egy lengyel ellenzéki vezető korábbi mondatát idézte fel: „Nem az a nagy dolog, hogy kivigyenek egymillió embert az utcára, hanem az, hogyha azt mondom nekik, hogy gyertek vissza, akkor visszajönnek.”
A politikai teljesítmény mércéje szerinte az, képes-e valaki lehűteni saját táborát, amikor az már büntetést követel mindenkinek. A kollektív megbélyegzés és a politikai vélemény alapján történő kirekesztés hosszú távon működésképtelenné teszi az országot.
A győztes kompenzáció túlhatalmat termelt
Fodor úgy látja, a 2010 után átalakított választási rendszer még aránytalanabbá tette a mandátumok elosztását. Korábban a parlamenti pártok többsége egyetértett abban, hogy a vegyes választási rendszert arányosabbá kellene alakítani. A Fidesz ezzel ellentétes irányba indult el, és bevezette a győztes kompenzációt.
Ennek következtében az 53 százalékos szavazatarány 72 százalékos parlamenti többséget eredményezett az új kormánypártnak. Fodor szerint az első Fidesz-kétharmad még rendkívüli belpolitikai és gazdasági válságban, a korábbi szabályok alapján született. Éppen akkor lett volna indokolt egy arányosabb rendszer kialakítása.
A mostani kormány ugyanazt a túlhatalmat használja, amelyet korábban a Fidesz épített ki. Fodor többször hangsúlyozta, hogy a korábbi visszaélések nem igazolhatják az újak megismétlését.
A köztársasági elnök megalázása nem épít országot
Fodor elfogadhatatlannak tartja azt a hangnemet, amely a parlamentben Sulyok Tamással és más politikai ellenfelekkel szemben megjelent. Felidézte, hogy a miniszterelnök már az alakuló ülésen gyávának és hazugnak nevezte a köztársasági elnököt.
„Ebből hogy tud épülni egy ország? Nem tud” – fogalmazott.
A kétharmados többség mellett az államfő legfeljebb lassítani tudja a törvényalkotást, megakadályozni nem. Fodor szerint kulturált megoldás lett volna négyszemközt közölni az elnökkel, hogy a kormányfő más személyt kíván látni a tisztségben, és megállapodni a méltó távozásról.
A nyilvános sértegetés szerinte szükségtelenül mélyíti az árkokat, és tovább rontja az állami intézmények tekintélyét.
Külföldi nyomás volt, de nem ezért győzött a Tisza
Fodor szerint tévút lenne a választási eredményt külföldi beavatkozással magyarázni. A Tisza nem emiatt győzött, és a Fidesz sem emiatt veszített. Az azonban szerinte is igaz, hogy az uniós vezetők a megszokottnál egyértelműbben álltak Magyar Péter mellé Orbán Viktorral szemben.
Ennek előzményeit a Fidesz külpolitikájában látja. Magyarország az Európai Unióban teljesen elszigetelődött, miközben kereskedelmének 70–80 százaléka az uniós országokhoz kötődik.
„Eljutottunk oda, hogy senki, de senki nem állt mellettünk” – mondta. Ezt diplomáciai kudarcnak nevezte, mert a külpolitika lényege éppen a szövetségesek keresése és az együttműködés.
Kampányüzemmódban maradhat a kormány
Fodor arra számít, hogy a következő hónapokban is folytatódik a kampányszerű politizálás. A kormány népszerűsége magas, az ellenzék gyenge, ezért a vezetők kevés ösztönzést éreznek a hangnem megváltoztatására.
Társadalmi viták, alkotmányozási és népszavazási kezdeményezések, valamint a nemzeti vagyon visszaszerzésével kapcsolatos látványos ügyek következhetnek. Közben továbbra is a volt kormánypárt politikusai maradhatnak a támadások fő célpontjai.
Fodor attól tart, hogy a parlamenti közvetítések éppen a konfliktusok miatt lesznek népszerűek. A nyilvánosság önmagában érték, de annak olyan parlamentet kellene mutatnia, ahol vitakultúra és kölcsönös tisztelet érvényesül.
A közmédiának a közérdeket kell szolgálnia
A közmédia átalakítását Fodor szükségesnek tartja. Az elmúlt években akadtak értékes műsorok, és saját szereplései során sem tapasztalt közvetlen tartalmi korlátozást, ezek azonban szerinte csak kisebb értelmiségi szigetek voltak. A műsorok döntő része kormánypropagandát közvetített.
Az új vezetők közül Kerényi Györgyöt és Bódis Balázst jó szakembernek tartja. Az átalakulás valódi mércéje azonban az lesz, hogy a közmédia képes-e kritikusan foglalkozni az új kormánnyal is.
Fodor Gábor szerint Magyarország jövőjét az jelezné, ha egy választási győzelem után a győztes kezet nyújtana a vesztesnek, és azt mondaná: „Szükségem van a segítségedre bizonyos ügyekben.” Amíg ez nem történik meg, a politikai erőfölény tovább mélyítheti az ország megosztottságát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
