A BreuerPress és a HetiTV hírei
Leváltották az izraeli bábukat is kivégző érpataki polgármestert. 72-28-ra kapott ki Érpatak polgármestere, az érpataki rendpárti modellről ismertté vált Orosz Mihály Zoltán a vasárnapi időközi választáson. Egy korszak véget ér Érpatakon. Nagy Imre Attiláné független jelöltként nyert az érpataki időközi polgármester-választáson – közölte Kardos Csaba érpataki jegyző. Nagyné a 955 érvényesen leadott szavazatból 689 szavazatot szerzett meg (ez 72 százalék), kihívója, az Érpatakot eddig vezető független Orosz Mihály Zoltán pedig 266 voksot kapott. Ez azt jelenti, hogy a botrányaival az országos médiába rendszeresen bekerülő, az érpataki modellről ismertté vált Orosz Mihály Zoltán korszaka lezárult a faluban. Ráadásul 72-28 százalékos arányban szavazták le az érpatakiak. Az 1673 lakosú faluban mintegy 1300-an voltak jogosultak szavazni. Vagyis a részvétel is kimondottan magasnak mondható.
Az április 8-ai választás legnagyobb tétje az, hogy bevándorlóállammá válik-e Magyarország, és sikerül-e megőrizni a biztonságot, az európai kultúrát és életmódot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint a terrorveszély fokozódása és a közbiztonság romlása összefügg a migrációval. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bevándorlás veszélybe sodorja az európai kultúra egyik sarokkövét, a női egyenjogúságot, és kijelentette: Magyarország álláspontja szerint a kontinens megtelt, a határokat meg kell védeni, a migránsokat pedig Európán kívül kell tartani. Ha megszűnik az illegális migráció, nem lesz kiket szétosztani, és ezzel a kvótavitáktól is megszabadulna az EU – tette hozzá. Orbán Viktor közölte, hogy Brüsszel az európai pénzek jelentős részét a migránsokra akarja költeni, az új uniós előterjesztés szerint pedig Magyarországra már az első körben 10 ezer migráns érkezne.
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje felajánlotta a közös koalíciós kormányzás lehetőségét a Demokratikus Koalíciónak (DK) és az LMP-nek. A Párbeszéd társelnöke abból az alkalomból állt a nyilvánosság elé, hogy a párt honlapján vasárnap tették közzé az MSZP-Párbeszéd szövetség száz pontból álló kormányprogramját. Közlése szerint a kormányprogramot, amelyet a következő országgyűlésben a demokratikus ellenzéki pártokkal közösen kíván megvalósítani, elküldi a DK-nak és az LMP-nek. „Azt a sorsfordító programot, ami vissza akarja adni az embereknek a szociális demokrácia Magyarországán a sorsválasztás szabadságát” – fogalmazott Karácsony Gergely. Mint elmondta: a sorsfordító választás nem csak arról szól, hogy leváltsuk azokat, akik az elmúlt nyolc évben visszaéltek a bizalmunkkal, hanem arról is, milyen jövőt szeretnénk az országnak.
Az LMP kormányzati pozícióba kerülése esetén már az első napon megkezdené a devizahitelesek és a brókerbotrányok áldozatainak kárrendezését – jelentette be az ellenzéki párt társelnöke. Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta, pártja nem hagyja, hogy a bankok, a kormány, vagy bárki más játsszon az emberek pénzével. A Fidesz mindkét ügy érintettjeit átverte, ráadásul a devizahitelek esetében nem csak, hogy nem fontolták meg például az LMP megoldási javaslatait, hanem hagyták, hogy családok tízezrei kerülnek utcára – fejtette ki, majd trükközésnek nevezte a jelenlegi kilakoltatási moratóriumot, mivel szerinte a választás után folytatódnak majd a kilakoltatások. Kiemelte, amennyiben a választások után elég hatalmuk lesz hozzá, azonnal felállítanak egy a brókerbotrányokat vizsgáló parlamenti bizottságot, amely a kárrendezés kidolgozása után biztosítaná a politikai és jogi felelősségvállalást is, továbbá olyan garanciákat dolgozna ki, amelyek megakadályoznák hasonló esetek ismételt előfordulását.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint az embereknek az áprilisi választáson elégtételt kell venniük a kormány gyűlöletkeltő politikáján az ország békéje érdekében. Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök március 15-i beszédére hivatkozva úgy fogalmazott: ha itt valakinek elégtételt kell vennie, az a magyar nép. Azoknak a millióknak, akik az elmúlt nyolc évet úgy élték meg, hogy elvették tőlük a normális élet lehetőségét, akikbe beletapostak, akiket megfenyegettek, hogy csendben maradjanak. „Nem revánsot kell venni, hanem normális életet teremteni” – jelentette ki, majd később hozzátette, a gyűlölet tönkreteszi az országot. Az ellenzéki politikus kiemelte, megértették, hogy a demokratikus rendszer csak akkor lehet tartós, ha az a többségnek fenntartható jóléttel társul, máskülönben az csak lehetőség nélküli szabadságot jelent.
Külföld:
Utcai összecsapások törtek ki vasárnap délután Katalónia fővárosában annak hírére, hogy a német hatóságok letartóztatták Carles Puigdemont menesztett katalán elnököt – jelentették a hírügynökségek. Elsőként tüntetők ezrei gyűltek össze a belvárosban, és megpróbáltak a spanyol kormány katalóniai főképviselőjének a székhelyére menni, hogy hangot adjanak a tiltakozásuknak. A rendőrség az útjukat állta, mire a tüntetők egy része erővel próbált meg áttörni a sorfalon. A dulakodás közben a rohamrendőrség botokkal verni kezdte a tömeget. Az első jelentések nem szólnak sérültekről. Szombat éjjel már voltak hasonló összecsapások Barcelonában; akkor két tucatnyian sérültek meg. Puigdemont hétfőn jelenik meg az illetékes német bíróság előtt, amely dönteni fog a kiadatásáról. A spanyol legfelsőbb bíróság illetékes bírája 13 függetlenségpárti politikus ellen emelt vádat pénteken lázadásért, amelynek címén 30 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Ötöt közülük a bíró ismét előzetes letartóztatásba helyezett, köztük Jordi Turull katalán elnökjelöltet, aki arra készült, hogy szombaton egy második fordulóban megpróbálja megszerezni a katalán parlament támogatását elnökké választásához.
Az új amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, John Bolton kinevezése azt jelzi, hogy a Fehér Ház külpolitikája agresszívabb lesz, és ennek nyomán nagyobb feszültségek keletkeznek a világban – hangsúlyozta James Stavridis admirális, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka. Az admirális – aki jelenleg a Tufts egyetem dékánja – kifejtette, hogy elsősorban a Koreai-félszigeten és az amerikai-kínai viszonyban növekedhet meg a feszültség, valamint valószínűleg agresszívabb lesz Washington Iránnal kapcsolatos politikája is. „Kapcsoljuk be biztonsági öveinket” – fogalmazott Stavridis. Azt jósolta: Bolton a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel várható tárgyalásokra minden kompromisszumtól mentes politikát javasol majd Donald Trumpnak. Ennek lényege szerinte az lenne, hogy a tárgyalások megkezdéséért cserében Phenjannak atomfegyverprogramja egészével fel kellene hagynia.
Nehéznek ígérkeznek Észak-Koreával az atomprogramjáról folytatandó tárgyalások Barack Obama volt amerikai elnök szerint, mert az ország elszigetelése, köztük a Phenjanra kirótt, a munkavállalást és az utazást korlátozó büntetőintézkedések csökkentik az esélyeket. Obama Tokióban kijelentette: nehéz rábírni Phenjant, hogy mondjon le az atomprogramjáról, de jobb, ha az országok közösen gyakorolnak nyomást Észak-Koreára, mint külön-külön. A volt elnök szerint az iráni atomfegyverekkel kapcsolatos amerikai erőfeszítések sikeresebbek voltak. Obama Szingapúrt, Új-Zélandot és Ausztráliát érintő ázsiai körútja következő állomásán, Tokióban egy japán civil szervezet által támogatott eseményen beszélt.
Izraeli harci repülőgépek mértek csapást vasárnapra virradóra a radikális iszlamista Hamász egyik katonai létesítményére a Gázai övezetben, arra válaszolva, hogy korábban négy palesztin illegálisan behatolt a zsidó állam területére. Az izraeli hadsereg közlése szerint a határsértés szombaton történt a Gázai övezet mentén, a Kiszufim kibucnál. A biztonsági kerítésen áthatoló palesztinok gyúlékony folyadékot tartalmazó palackokkal próbáltak felgyújtani egy katonai járművet, amellyel a határszakasz alatt ásott – illegális – alagutakat rombolják le az izraeli hatóságok. A biztonsági erők helyszínre érkezésekor a palesztinok visszaszöktek a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet területére. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a légierő ezért válaszcsapást mért a palesztin enklávé déli csücskében fekvő Rafah egyik Hamász-létesítményére. „Az izraeli védelmi erők (IDF) továbbra is el fognak hárítani minden olyan próbálkozást, amellyel ártani akarnak Izrael államnak vagy izraeli civileknek” – olvasható az IDF Twitteren megjelent közleményében. A hadsereg hozzátette: „A Hamászt teszik felelőssé minden, a Gázai övezet felől érkező agresszióért”.
Gazdaság:
Európában tavaly a román, a magyar és a bolgár átlagos órabér nőtt a legnagyobbat, messze megelőzve az uniós átlagot. Ennek ellenére még mindig a bolgár, a román és a magyar órabér a legalacsonyabb egész Európában – hívja fel a figyelmet a Zoom.hu. Az Európai Unió átlagában csak 2,2 százalékkal nőtt az órabér 2017-ben. A román és a magyar órabér emelkedését csak a bolgár közelítette meg (10,8 százalék), más ország nem volt 10 százalék fölött – derül ki az Eurostat adataiból. Ugyanakkor euróban számolva Bulgáriában, Romániában és Magyarországon volt a legalacsonyabb az átlagos órabér egész Európában. Még a három közül a legmagasabb, a magyar órabér is csak 7,6 euró volt, ami messze elmarad az uniós átlagtól (23,1 euró). Az élmezőnyben Norvégia van 46 eurós átlagos órabérrel és Luxemburg 45 euróval.
