A BreuerPress és a HetiTV hírei
Vannak, akik szerint az akadályok azért vannak, hogy átugorjuk őket, akik azt mondják, hogy ide nekem az oroszlánt is! Az olimpia eszméje róluk szól, Önökről szól. Gyorsabban, magasabbra, erősebben! Nekünk magyaroknak a győzelmet és a sikert sosem adják ingyen. Kell hozzá hit, bátorság és akarat. Ez a magyar virtus, amit Önöknek köszönhetően újra megismert az egész világ – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban, amikor Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában kitüntetést adott át a XXIII. téli olimpián érmet és pontot szerzett sportolóknak. Az ünnepségen a miniszterelnök beszédében kiemelte: „Önök nem csak egy eddig példátlan sikert arattak Magyarországnak, de jó hírünket is vitték a nagyvilágba. Hiszen egy sportoló az olimpián, mindig az általa képviselt ország nagykövete is. Önök pedig kiválóan látták el azt a feladatot” – tette hozzá.
Az MSZP-Párbeszéd az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi a 13. havi nyugdíj bevezetése és az igazságos, fenntartható rezsicsökkentés megvalósítása érdekében. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke az LMP-vel közös kezdeményezésről azt mondta, a rendkívüli ülésen szeretnék kimondatni a kormánypártokkal, hogy be kell vezetni az átlagnyugdíj összegével, körülbelül 120 ezer forinttal azonos mértékű 13. havi nyugdíjat. Hozzátette: az ülésen azt a parlament elé már többször is beterjesztett javaslatot is megtárgyalnák, amely általános rezsicsökkentést tartalmaz. E szerint az átlagnál kisebb fogyasztóknál 30 százalékkal csökkenne a gáz ára, 10-10 százalékkal pedig a távfűtés és a villany ára – ismertette.
A nőknek helyet kell kapniuk a közéletben, fel kell számolni a nemek közötti bérszakadékot, növelni kell a kereseteket a női szakmákban és segíteni kell a kisgyermekes anyák munkába állását – a többi között ezek megvalósítását ígéri kormányra kerülése esetére az LMP annak érdekében, hogy Magyarország élhetőbb legyen a nők számára. Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt és Demeter Márta országgyűlési képviselő ismertette. Szél Bernadett szerint a jelenlegi kormányban nincs meg a politikai akarat a nők helyzetének javítására, és egyáltalán nem foglalkoznak azokkal a nőket érintő kérdésekkel, amelyek a családpolitikán kívül esnek. A parlament tagjainak mindössze 10 százaléka nő, holott a társadalom 52 százalékát adják, sem a bérekben, sem a pozíciók betöltésénél nincs esélyegyenlőség a nemek között – sorolta kifogásait, hozzátéve: a társadalom is kiegyensúlyozottabb, ha a nők nagyobb szerepet kapnak.
A Demokratikus Koalíció nyugdíj felzárkóztatási és nyugdíjkorrekciós programot ígér kormányra kerülése esetére. Gyurcsány Ferenc pártelnök azt mondta, hogy a nyugdíjas fogyasztási index alapján megállapítanának egy alsó küszöbértéket, amit minden nyugdíjemelésnek el kell érnie. A három százalékot meghaladó gazdasági növekedés esetén nem csak az inflációt, de az átlagbérek növekedését is figyelembe vennék a nyugdíjemelések során. A jelenlegi legalacsonyabb, 28,5 ezer forintos nyugdíjat a duplájára emelik – közölte. Annak érdekében, hogy az emelés miatt ne csökkenjenek a rászorulók szociális ellátásai, azok szabályozását elválasztják a minimál nyugdíjtól – tette hozzá.
Külpolitika:
Jelentősen csökkent Vlagyimir Putyin orosz államfő támogatottsága a március 18-i elnökválasztás előtt a két legnagyobb városban, de még így sincs esély második fordulóra kényszeríteni – jelezte az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértő tárgyalásokra való burkolt felhívásnak és blöffnek tartja az orosz elnök bejelentését a felderíthetetlen és elfoghatatlan, manőverező nukleáris fegyverek kifejlesztéséről. Érdekes fordulat tapasztalható Vlagyimir Putyin támogatottságában – mondta Sz. Bíró Zoltán az Arénában. Ezt nem úgy kell érteni, hogy veszélybe került volna Putyin első körös győzelme, vagyis ha már az első választási fordulóban a szavazáson résztvevők több mint 50 százaléka egyvalakire adja le voksát. Ennek esélye Putyin esetében megvan. Ám a támogatottsága jóval alacsonyabb, mint amit az elnöki adminisztráció körülbelül fél évvel ezelőtt kiszivárgott elképzelésében szerettek volna. Az volt ugyanis a cél, hogy negyedik ciklusára Putyint nagyon magas, 70 százalékot meghaladó részvételi arány mellett és nagyon magas, 70 százalék fölötti támogatottsággal válasszák meg. Ehhez képest a Vedomosztyi című orosz lap által idézett, a VCIOM nevű közvélemény-kutató intézet által készített mérés szerint a két megapoliszban, Moszkvában és Szentpéterváron január 10. és február 18. között 12 százalékkal esett Vlagyimir Putyin támogatottsága, a január eleji majdnem 70 százalékos támogatottság lement 57 százalékra.
Az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás Lengyelország ellen alaptalan, folytatása veszélyes precedenst jelenthet az Európai Unió tagállamai szempontjából – áll a Brüsszel által vitatott lengyel igazságügyi reformot magyarázó Varsóban ismertetett úgynevezett fehér könyvben. A mintegy száz oldalas dokumentumot korábban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő adta át Brüsszelben Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének, annak a párbeszédnek a keretében, amelyet Varsó a jogállamisági mechanizmus keretében a brüsszeli testülettel folytat. A lengyel kormányfői hivatal honlapján a fehér könyv kivonatát tették közzé. A dokumentumban rámutatnak: Lengyelországban alacsony az igazságügy iránti bizalom, a bírósági eljárások nem eléggé hatékonyak, az igazságszolgáltatás soha nem számolt el kommunista múltjával, miközben a totalitarizmussal való szembenézés az egyik legfontosabb európai érték.
Beiktatták hivatalába Milos Zemant, a Cseh Köztársaság új elnökét. Az ünnepélyes aktusra a prágai Hradzsin gótikus Ulászló-termében a cseh parlament két házának együttes ülésén, számos vendég jelenlétében került sor. Miután az új államfő Milan Stech, a parlamenti felsőház elnöke előtt letette az alkotmány által előírt fogadalmat, majd aláírta, a Hradzsin felett felvonták a köztársasági elnöki lobogót. Az elnöki zászló akkor leng a Hradzsin felett, amikor Csehországnak van államfője és az az ország területén tartózkodik. Az elnök külföldi útjai során a zászlót bevonják. Az eskütétel után felhangzott a cseh himnusz, és a Hradzsin melletti Petrín dombon 21 ágyúlövés dördült el.
Vannak „potenciálisan pozitív jelzések” Észak-Koreától, de messze vagyunk még a tárgyalásoktól – jelentette ki az afrikai körúton tartózkodó amerikai külügyminiszter az észak-koreai válsággal kapcsolatos fejleményekre. Rex Tillerson elmondta: Dél-Korea folyamatosan tájékoztatja az Észak-Koreával folytatott egyeztetéseket illetően Washingtont. Szerinte azonban az Egyesült Államoknak „nagyon tisztán látónak” és realistának kell lennie. Olyannyira, hogy magukról a tárgyalásokról is tárgyalni kellene – mondta. Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatosan kijelentette: nem tudja, hogy megfelelőek-e a feltételei az Észak-Korea nukleáris leszereléséről folytatandó tárgyalásoknak.
A lengyel törvényhozás alsó háza elfogadta azt a törvényt, amelyik a második világháborús lengyel zsidómentők nemzeti emléknapjává nyilvánítja március 24-ét. A képviselők elsöprő többséggel, 399 szavazattal 21 ellenében határoztak az emléknap bevezetéséről. A március 24-i dátum arra a napra hivatott emlékeztetni, amikor német megszállók 1944-ben a dél-lengyelországi Markowa faluban kivégezték a holokauszt elől zsidókat mentő Ulma családot. Az általuk bújtatott zsidókat a család tagjaival együtt megölték. A törvényt még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A döntés nem sokkal azután született, hogy a lengyel parlament január végén jóváhagyta a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló törvény nemzetközileg élesen bírált módosítását, amely büntethetővé teszi, ha valaki Lengyelországra hárítja a felelősséget a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért, többek között a „lengyel haláltáborok” kifejezés használatával. Mateusz Morawiecki kormányfő múlt pénteken ismét azt hangoztatta, hogy Lengyelország sem országként, sem nemzetként nem volt bűnrészes a holokausztban, és ezt – mint hozzátette – sürgősen el kell magyarázni a törvényt bíráló Izraelnek, az Egyesült Államoknak és másoknak.
Gazdaság:
Az idén 4, jövőre 3,1 százalékkal növekedhet a GDP, 2020-tól hosszú távon pedig 2,5 százalékkal az ING Bank vezető elemzője szerint. Virovácz Péter a Világgazdaságnak elmondta: 2019-ben elfogy az uniós forrás, a beruházási bővülés szinten tartásához a kormánynak a jelenlegihez képest mintegy 8-10 százalékos többletforrásra lesz szüksége. A tavalyi, 10,5 százalékos reálbér-növekedéshez képest az idén 5,5 százalék várható, azaz valamivel a fogyasztás lendülete is alábbhagyhat. Tegyük hozzá, az elmúlt években is gyakran fogadták kétkedve az elemzők a kormány terveit, de a legtöbbször nem volt igazuk. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján hangsúlyozta: a cél a 4 százalékos növekedés fenntartása, így minden évben lehet nyugdíjprémium, emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig jelezte: 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány.
