Amennyiben megmarad a választókban ez az indulat, akkor ennek akár nagyon furcsa eredményei is lehetnek
Horn Gábor, a Republicon Intézet vezetője a legfrissebb méréseikről beszélt, mit hozhat az április a hódmezővásárhelyi időközi polgármester választás fényében. A kutató Breuer Péter és fazekas Ágnes kérdéseire válaszolt.
Önök végeztek felmérést a hódmezővásárhelyi választás előtt?
Mi, ahogy a többi cég sem végzett előtte nyilvános felmérést, készültek titokban kutatások, amelyekben a fideszes jelölt nem jelentős győzelmét jósolták meg, ami végül nagyon nem jött be. Ám ott is igaz volt, amit én más esetekben is elmondtam már többször, ha sokan elmennek, akkor ott baj lehet akár április 8-án, ha 65-70 % körül lesz a részvétel, akkor bajban lehet Orbán Viktor. Ez egy mozgósítási kérdés. Azt lehet tudni, a társadalom többsége nem gondolja azt, hogy az ország jó irányba megy. Van egy kisebbség, ami nagyon jól szervezett, ez a fideszes kisebbség, ez 2.2-2.3 millió ember, akik megvannak, akik elmennek. Hódmezővásárhelyen is ez volt, ott is ugyanannyian mentek el szavazni a kormánypárti jelöltre, mint 2014-ben, csak közben a másik oldal, az elégedetlenek is elmentek és egy jelöltre szavaztak.
A hódmezővásárhelyi eset bekövetkezhet ezek szerint áprilisban is, le lehet ezt modellezni?
Nehéz ezt lemodellezni, a hódmezővásárhelyiek bizonyos mértékben az érdekeik ellen szavaztak, de megsértették őket, bizonyos szempontból azt üzenték nekik, hogy megvásárolhatók, ez volt a helyi nyugdíjasok tízezer forintos utalványa, elmondták, hogy majd építenek új templomot, miközben van elegendő. Modellértékű abból a szempontból lehet, hogy az elégedetlenség elérheti a kritikus pontot. A választók okosabbak, mint a politikusok. én nem állítom azt, hogy mindenkinek mindenkivel össze kell fogni és visszalépni, a választó pontosan tudja, hogy ott helyben ki az esélyes jelölt, ki az aki nyerni tud, ha három jelölt van, akkor is képes kiválasztani. Erre volt példa Tapolca, Salgótarján, Veszprém, ahol független jelölt nyert, Kész Zoltán személyében, erre lehet majd példa Pécsett Mellár Tamás is. Amennyiben megmarad a választókban ez az indulat, akkor ennek akár nagyon furcsa eredményei is lehetnek.
Önök a hódmezővásárhelyi választás előtt mértek jelentős veszteséget a Fidesznél, emelkedést a Jobbiknál, az MSZP-nél, míg a Századvég Hódmezővásárhely után éppen fideszes emelkedést mutatott ki, azzal, hogy ez a vereség éppen aktivizálta a kormánypárti szavazókat.
Ezt nem értem, minden lehetséges. A nagy fideszes veszteségről az újságok írtak, nem mi, ez egyébként 56-ról 47%-os eredményt jelent., ami azért még midig nagy szám. Ez még mindig abszolút többséget jelent, az is igaz, – és ebben konszenzus van -, hogy a Fideszt túlmérheti szinte minden kutatóintézet. Ami az intézetünk legújabb felméréseit illeti, van egy fideszes visszaesés, ennek lehet akár az egyik oka, hogy mi is túlmértük őket korábban. A másik nagy változás a szocialistáknál következett be, 11-ről felmentek 17 %-ra, ez azért már hibahatáron túli elmozdulás. Ebben három ok is szerepet játszhat. Egyike ezeknek a miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely, akiről egyre inkább azt gondolja a közvélemény, hogy ő a kihívó. Egyébként ezt nem sikerült elérnie Vona Gábornak, a Jobbik elnökének.
Nem Szél Bernadett a másik kihívó?
Nem, hiszen az LMP-nek nem sikerült elmozdulnia az 5-7 %-ról. Visszatérve az MSZP növekedésére, az is indoka lehet ennek, hogy valódi szövetségeseket is fel tudnak mutatni, kicsik, de mérhető szövetségesek, a Párbeszéd és a Liberálisok. Már önmagában a szövetség is jelenthet egyfajta motivációt, hiszen az emberek pont ezt szeretnék. A harmadik jele az emelkedésnek pedig az, hogy mintha az MSZP kezdene életjeleket mutatni.
Ilyen akció lehetett az, amikor harangozó képviselő megjelent a Kormányinfón?
Igen, én helyénvalónak is tartom, ha az ellenzék csinál ilyeneket. A Fidesz most egy kettős csapdahelyzetben van, ha mozgósítja a sajátjait, akkor ez legalább ennyire mozgósítja a másik oldalt. Ők egy hideg kampányban gondolkodtak egészen Hódmezővásárhelyig, nem mondanak semmit, csinálják a sorosozást, kevese3n mennek el, így simán nyerhetnek. Ha pedig a sikereikről beszélnek, nem lehet tagadni, vannak ilyenek is, de akkor egy valódi vitahelyzetbe kerülnek.
Mi a helyzet a méréseik alapján a DK-val?
Ők nálunk már régóta a bejutási küszöbön vannak, egyébként a magas részvétel sem nekik, sem pedig az LMP-nek nem kedveznek.
Együtt?
Nem látom az esélyét annak, hogy bejutnak.
Mi a helyzet a sok új párttal?
Hódmezővásárhelyen indult még egy helyi orvos is, nagy múlttal, de ő is csak alig egy százalékot kapott, összességében azt tudom mondani, nem hoznak eredményt egyáltalán. Ezzel ugyanígy lesznek most a kisgazdák, akik az egyébként kiváló nemzetközi jogászt, Lattmann Tamást találták meg miniszterelnök-jelöltnek.
Mit gondolnak a Momentumról, amelyik most már együttműködési hajlandóságot is mutat a többi párt felé.
Érdekes a szárnyalásuk, szerintem náluk most ez egy reálpolitika, nincsenek könnyű helyzetben, mindenki 1-3 %-ra méri őket, a nagyobb részvételnél ők sem kerülhetnek be a Parlamentbe, ők azért már mutattak fel eredményeket.
Köszönjük a beszélgetést.
