A BreuerPresss és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Levélben tájékoztatja a „Stop Soros” törvényjavaslatról az állampolgárokat a miniszterelnök – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ a kormany.hu-n. A kormány a következő hetekben minden magyar háztartásba eljuttatja Orbán Viktor miniszterelnök erről szóló levelét. Ebben a miniszterelnök többek között arról tájékoztatja az állampolgárokat, hogy a kormány – a múlt év végi nemzeti konzultáció egyhangú eredményének érvényt szerezve – határozott a Stop Soros törvényjavaslatról. A javaslat célja annak megakadályozása, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. A miniszterelnök levelében úgy fogalmaz: „nekünk Magyarország az első. Ragaszkodunk ahhoz, hogy csak mi dönthessük el, hogy kivel élünk együtt”.
A Fidesz és a KDNP elutasítja az ENSZ migránscsomagját – jelentette ki Puskás Imre, a nagyobbik kormánypárt szóvivője. Puskás Imre kiemelte: ha az ENSZ elfogadja ezt a migránscsomagot, akkor az azt jelentené, hogy a migráció zöld utat kapna világszerte, és a nemzetközi jogon át ráerőltetnék az országokra a migránsbarát javaslatokat. A javaslatok nagyon ismerősek, a Soros-tervben csupa ehhez hasonló gondolatokat lehet olvasni – jegyezte meg a szóvivő, aki felidézte ezek közül az évi egymillió migráns behozatalát, a családegyesítés segítését, azt, hogy legalizálják a gazdasági bevándorlást, adjanak segélyt a migránsokat, és a nemzeti határok védelmének megszüntetését.
Senki nem vádolhat kollektív bűnösséggel egy nemzetet, egy nemzetiséget, amelyik kormány ebben részt vesz, az az egyik legnagyobb bűnt követi el, mivel saját polgáraira támad – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője Békásmegyeren, az onnan elhurcolt németekre emlékező rendezvényen, kijelentve: nincs kétféle nemzet. Egy nemzet létezik, amelyet nemzetiségei tesznek egésszé, hagyományai egymásra épülnek, egymást gazdagítják, a közösen megélt történelem pedig összefűz bennünket – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, mára új tartalmat nyert az emlékezés, hiszen a diktatúra eltűntével a magyaroknak is őszintén szembe kell nézniük múltjukkal, mert e nélkül „nem nyerhetjük vissza azt a nemzeti önbizalmat, amelytől megfosztott bennünket a kommunizmus”.
A Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a két párt olyan közös hazát szeretne, amelynek legfontosabb pillére az együttműködés. Karácsony Gergely, aki a Párbeszéd társelnöke, a pártja ötödik születésnapja alkalmából tartott taggyűlésen azt mondta, szeretnék Magyarországot messzire vinni „a fideszes rémálomtól”: a Nyugat, az igazságosság és a tudás társadalma felé. Nagyon messzire szeretnék vinni Magyarországot a gyűlöletkeltés politikájától, a megosztottságtól – hangsúlyozta. Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta, áprilisban több mint kormányváltás, majdnem rendszerváltás kell Magyarországon. Ébresztő mindenkinek! Eljött az idő, az utolsó percekben vagyunk – hangoztatta.
A Demokratikus Koalíció elnöke feslett erkölcsű bűnszövetkezetnek nevezte a kormányt, amely elrabolta az ország tisztességét, lerombolta álmait és fogságba ejtette a nemzet becsületét. Gyurcsány Ferenc évértékelőjében leszögezte, hogy a Fidesszel és Orbán Viktor miniszterelnökkel nem lehet alkut kötni. A DK vezetője, aki idén már 14. évértékelőjét tartotta azt mondta, hogy az elmúlt nyolc éven végignézve, egy tisztességes ellenzéki párt három szóban összefoglalhatja a programját: „nincs alku Orbánnal”. Nincs alku, mert tönkretették hazánkat, politikailag beteggé tették, erkölcseit porrá zúzták, az ország történelmi értelemben tévúton jár. Szavai szerint a hatalmon lévők háborúznak Párizzsal, Brüsszellel, Rómával, miközben kiszolgáltatják az országot Putyin Oroszországának valamint Törökországhoz és Azerbajdzsánhoz „dörgölőznek”. A DK soha nem kötött semmilyen tisztességtelen alkut „Orbán alávaló rendszerével” – jelentette ki. Utalt arra, hogy az LMP viszont évekig eljátszotta, hogy lehet középen állni „a demokrácia és a diktatúra világa között, eközben pedig „kisegíteni a Fideszt, ha kell”. Azt sem tartotta rendben lévőnek, hogy az MSZP-hez „köthető pártsajtót ilyen-olyan módon a Fidesz finanszírozza.
A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt, hogy ne új fővárosi szuperkórházat építsenek „kint, a semmi közepén”, hanem a budai Szent Imre kórházat fejlesszék úgy, hogy alkalmas legyen 24 órás sürgősségi ellátásra. A párt budapesti képviselője azt mondta, hogy amennyiben a DK kormányra kerülne, mindent megtenne azért, hogy az orvosok, az ápolónők, az egészségügyi dolgozók megkapják a bérüket. Gy. Németh Erzsébet a témához kapcsolódva kijelentette, hogy Újbudán veszélyben vannak a terhes kismamák. A XI. kerületi képviselőjelölt arról beszélt, hogy Újbudán, Budafokon és az agglomerációban a megfelelő szakemberek hiánya miatt december közepe óta nem végeznek nőgyógyászati ultrahang-vizsgálatokat.
Az LMP szerint a Fidesz már nyolc éve, vagyis kormányra kerülése óta semmi mást nem csinál, mint az adófizetők pénzén kampányol. Ungár Péter, az ellenzéki párt országos elnökségi tagja elmondta, a Fidesz egyik kampánytevékenységeként „kitalálták a mesebeli Soros-tervet, ami nem létezik, ami kincs, ami nincs”, és szerinte csupán arra szolgál, hogy elfedje a Fidesz kormányzásának kudarcát. Hozzátette: ehelyett Orbán Viktor miniszterelnöknek arról kellene beszámolnia, miért zajlik OLAF-vizsgálat a rokona ellen, vagy hogy miért alacsonyak a bérek.
Az Együtt egy szimbolikus oktatási és egészségügyi lépéseket tartalmazó 200 napos programra tett ígéretet és koalíciós kormányzásra készül a tavaszi választások után. Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje az Együtt Csepelen tartott országos kampánynyitó rendezvényén úgy fogalmazott, az „Orbán-rezsimet” a ’89-’90-esnél sokkal keményebb rendszerváltással kell leváltani. Kiemelte, az Együtt az egyetlen párt, amely demokrataként bátran megszakítaná a jogfolytonosságot és feles többséggel „elhajtaná” Polt Péter legfőbb ügyészt és Matolcsy Györgyöt, a jegybank elnökét. Az Együtt kormányfőjelöltje hangsúlyozta, a „szélsőjobboldali demagógia és a baloldali pártok hazug ígéretei között” ők az egyetlenek, akik tisztességes liberális demokrataként azt mondják, amit meg lehet csinálni a piacgazdaság szétverése nélkül.
Kizárta az MSZP tagjai közül a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson függetlenként induló Hernádi Gyulát, mert a párt által támogatott jelölt ellenében indult a posztért. Hernádi Gyula kizárásáról az MSZP alapszabálya alapján döntöttek: e szerint a tagsági viszony megszűnik, ha valaki egy választáson a párt által állított vagy támogatott jelölttel szemben önkényesen más szervezet jelöltjeként vagy függetlenként indul. Hódmezővásárhelyen Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester halála miatt kellett időközi választást kiírni. A február 25-i voksoláson a Fidesz és a KDNP jelöltjeként Hegedűs Zoltán jelenlegi alpolgármester, független jelöltként pedig Hernádi Gyula orvos és Márki-Zay Péter közgazdász indul.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke számára olyan „ütést” jelentenek saját, iszlámot tömjénező kijelentései, amelynek nyomán lehetséges, hogy még a választási kampányban vezetőt vált a Jobbik – jelentette ki a Századvég Alapítvány vezető elemzője. Lánczi Tamás felidézte, hogy az elmúlt napokban Vona Gábor három olyan kijelentése is nyilvánosságra került, amely szerint az emberiség utolsó reménysége az iszlám, illetve hitet tett Allah mellett. Ez azt is jelentheti, hogy a Jobbik elnöke szívesen látná a muszlimokat, az iszlám térnyerését Magyarországon, miközben a magyar lakosság 80-90 százaléka elutasítja az iszlám világból történő bevándorlást – tette hozzá.
Mintegy kétszázötven párt indulhat az április 8-ai országgyűlési képviselő-választáson. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel, ez a szám azonban még nőhet, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg. Ha pedig megfellebbezték a bejegyzést, akkor az is előfordulhat, hogy valamely párt bejegyzését ugyan a választás kitűzése előtt helybenhagyta a másodfokú bíróság, de a nyilvántartási bejegyzésre – a kitűzés dátumát megelőző jogerővel – csak azután kerül sor, hogy az iratok megérkeznek az elsőfokú bírósághoz. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből eddig csak egyet töröltek a nyilvántartás szerint.
Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor a két legnépszerűtlenebb és a legelutasítottabb pártelnök a Nézőpont felmérése szerint. A kutatás szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke 22 százalékkal, míg Vona Gábor, a Jobbik vezetője 30 százalékkal Magyarország két legkevésbé népszerű, míg Orbán Viktor (Fidesz) 54 százalékkal és Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd) 43 százalékkal a két leginkább népszerű kormányfőjelölt-pártelnök. Beszédes, hogy Gyurcsány Ferencet és Vona Gábort a magyarok több mint fele nem szeretné „fontos pozícióban” látni.
Külpolitika
Lengyelország és Izrael 2016-ban közös nyilatkozatban tiltakoztak a történelem-hamisítás, ezen belül a „lengyel haláltáborok” kifejezés használata ellen – válaszolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő arra, hogy Tel-Aviv az adott témában készülő lengyel jogszabály módosítását kérte. A diplomáciai csörtét kiváltó, még a szenátusi vita előtt álló törvény büntethetővé tenné, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett bűntettekért való felelősséget, többek között azzal, hogy a „lengyel haláltáborok” kifejezést használják. A lengyel kormányfő által említett nyilatkozatban a két ország tiltakozott a zsidó és a lengyel nemzet történelmének „mindenféle olyan hamisítása ellen, amely tagadná, illetve kicsinyítené a zsidóknak a holokauszt idején viselt áldozatát, vagy olyan hibás fogalmakat használna, mint amilyen a +lengyel haláltáborok+” – olvasható Morawiecki Twitter közösségi honlapján.
Izrael a törvény módosítását kérte Lengyelországtól. „Ez a törvény alaptalan, és erőteljesen ellenzem. A történelmet nem lehet megváltoztatni, és a holokausztot nem lehet letagadni” – hangoztatta az izraeli kormányfő. Benjámin Netanjahu közölte, utasította Izrael varsói nagykövetét, hogy keresse fel Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, és tudassa vele, hogy az izraeli kormány ellenzi a törvény elfogadását, amely például három év börtönbüntetést helyez kilátásba bárkinek, aki a „lengyel haláltábor” kifejezést használja. Az izraeli Jad Vasem holokauszt-emlékközpont szintén közleményben tette világossá, hogy nem ért egyet a törvénnyel. Világossá teszik, hogy a „lengyel haláltábor” kifejezés valóban nem fedi a valóságot, de az is súlyos torzítás, ha tudósokat vagy bárkit abban korlátoznak, hogy a lengyel földön elkövetett bűnökben a lengyelek közvetlen vagy közvetett felelősségét felvessék.
Szégyenteljesnek nevezte Angela Merkel, hogy országában egyetlen zsidó intézmény sem működhet rendőri védelem nélkül, a német kancellár videóüzenetében foglalt állást ebben a témában a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából. „Felfoghatatlan és szégyenteljes, hogy egyetlen zsidó intézmény sem létezhet rendőri védelem nélkül, legyen szó iskoláról, óvodáról vagy zsinagógáról – mondta a kancellár utalva arra, hogy az antiszemitizmus az utóbbi időben erőteljesen fokozódott Németországban. Mint mondta, „mindennapi feladatának” tekinti, hogy minden erejével küzdjön az antiszemitizmus és mindenfajta gyűlölettel szemben, amely az idegenek, illetve bármilyen más emberekkel szemben nyilvánul meg. Merkel szerint nagyon fontos, hogy a holokauszt ma már kevés túlélője hallassa még szavát, s azt megőrizzék az „emlékezés kultúrájában”. Az antiszemitizmusnak nincs helye a német társadalomban, amelynek alapértékeit a nyitottság és a tolerancia alkotja – tette hozzá a politikus, hangsúlyozva, hogy csak a múlt figyelembe vételével lehet reményteljes jövőt építeni.
Sebastien Kurz osztrák kancellár Ausztria felelősségét hangsúlyozta a népirtásban twitter üzenetében a holokauszt emléknapján. „Az osztrákoknak is közük és szerepük volt a népirtás szörnyűséges bűneiben. Különleges történelmi felelősség terhel minket, amelyet Ausztria új kormánya egyértelműen elismer” – írta a konzervatív, néppárti Kurz, akit az osztrák baloldal rendre bírál, amiért koalíciót kötött a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal, az FPÖ-vel. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Ezen a napon a náci korszak több millió áldozata előtt tisztelegnek.
Nyílt felhívással fordult a libanoni állampolgárokhoz az izraeli hadsereg szóvivője, hogy kezdjenek ellenállásba az egyre nagyobb iráni befolyás ellen és a Hezbollah hatalmával szemben – írta az i24news.com. A portál szerint az elmúlt 50 évben nem volt példa arra, amit Ronen Manlis, a hadsereg szóvivője tett. A mostani felhívás egyes elemzők szerint közvetve arra utalhat, hogy a zsidó állam nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy Libanon Teherán egyik előretolt bástyája legyen. Azt sem fogja hagyni Izrael, hogy az iráni katonai erő olyan mértékben megerősödjön Libanonban, hogy onnan sikeres támadást lehessen indítani a zsidó állam ellen.
Benjamin Netanjahu izraeli és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök Davosban, a Világgazdasági Fórumon nagy üzletet kötöttek. A megállapodás szerint Horvátország félmilliárd dollárért (125 milliárd forintért) vesz F-16-os harci repülőt Izraeltől. Hogy mennyit és milyen régieket, az nem derült ki. Az F-16-osokat Amerikában gyártják, és Izraelnek elég sok van belőlük – írta a Haaretz. Az izraeli hadsereg 1981-ben vetett be először F-16-ost harci helyzetben, és utoljára 2000-ben vásároltak 102 darabot maguknak.
„Szívünk, lelkünk örökre itt maradt, ahonnan a mi angyalaink felemelkedtek a magasba” – mondta a tavaly január 20-i buszbalesetben elhunyt Simonffy Botond édesanyja az áldozatok emlékére emelt emlékmű felavatásán az olaszországi San Martino Buon Albergo ifjúsági parkjában. A Veneto régióban, Verona megyében lévő településen rendezett felavatási ünnepségen Márton Márk, a baleset legfiatalabb, 14 éves áldozatának édesapja egy fia által írt imádságot olvasott fel olaszul. Salvatore Mulas veronai prefektus könnyeivel küszködve kijelentette: „A város egész közössége úgy érzi, hogy bár más nyelven beszéltek, saját fiainkat, lányainkat, testvéreinket veszítettük el”. A buszbaleset 17 áldozatának emlékére állított emlékművet a tragédia helyszínével szomszédos San Martino Buon Albergo önkormányzatának ifjúsági parkjában avatták fel. A szerencsétlenségben a Szinyei Merse Pál budapesti gimnázium több tanulója és kísérője vesztette életét, az emlékmű felavatásán a hozzátartozók, valamint a magyar és az olasz hatóságok képviselői vettek részt.
Szabadon engedték a szaúd-arábiai királyi család üzleti és politikai életben kiemelt szerepet betöltő számos tagját, akiket több mint két hónappal korábban vettek őrizetbe korrupció vádjával. A pénzügyi megállapodások keretében szabaduló közéleti szereplőket eddig a rijádi Ritz-Carlton Hotelben tartották fogva – írta az Okaz című szaúd-arábiai napilap. Az őrizetben lévők között volt Valíd al-Ibráhim, az MBC pánarab tévétársaság tulajdonosa – tudósított az Adzsel szaúdi hírportál. Novemberben több tucat szaúd-arábiai tisztségviselőt és üzletembert vettek őrizetbe korrupciós vádakkal, köztük 11 herceget. Hasonló lépésre korábban nem volt példa. A hatóságok a Mohamed bin Szalmán trónörökös vezette korrupcióellenes bizottság parancsára jártak el. Szakértők szerint egyértelműen a fiatal koronaherceg áll a novemberi akció mögött, aki így akarta megszilárdítani hatalmát. A 32 éves politikus tagadta ezt.
Őrizetve vette a rendőrség Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust az elnökválasztás bojkottjára meghirdetett moszkvai tüntetésen. Az orosz Központi Választási Bizottság december végén megtagadta Navalnij elnökjelölt-aspiránsként való bejegyzését, válaszul a politikus a választás bojkottjára szólított fel és vasárnapra több nagyvárosban tüntetést hirdetett. Több helyszínről érkezett jelentés őrizetbe vételekről. A moszkvai városi hatóságok pénteken arra figyelmeztettek, hogy a fővárosi megmozdulást nem engedélyezték, és jogi intézkedéseket helyeztek kilátásba a politikussal szemben.
Milos Zeman jelenlegi államfő megvédte bársonyszékét és a következő öt évben is ő lesz a Cseh Köztársaság elnöke. A választások második, döntő fordulójában leadott voksok összeszámlálása alapján Milos Zeman támogatottsága 51,5 százalékos, Jirí Drahosé pedig 48,5 százalékos volt. A végeredmény szerint a konkrét szavazatkülönbség mintegy 160 ezer voks a jelenlegi elnök javára. Zemanra több mint 2,8 millió, Drahosra pedig több mint 2,6 millió ember szavazott. A jelenlegi államfő most mintegy 100 ezer szavazattal kapott többet, mint 2013-ban. A választási győzelemhez a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségének a megszerzése kellett. „A szoros győzelem értékesebb, mint az egyértelmű győzelem” – jelentette ki az eredményhirdetés után Milos Zeman, aki köszönetet mondott a választóknak a támogatásukért. Leszögezte: a következő megbízatási időszakában szeretne „alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns lenni, s nagyobb tiszteletet tanúsítani mások véleménye iránt”.
A cseh államfőválasztás szoros végeredménye, Milos Zeman cseh államfő alig 3 százalékos előnnyel történt újraválasztása is a cseh társadalom megosztottságát mutatja a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint. Garai Nikolett kifejtette: Zemant az idősebbek és a vidéki munkásréteghez tartózók támogatták, 10 választókerületben sikerült nyernie, ezzel szemben ellenfele, Jirí Drahos 4 választókerületben, köztük Prágában aratott győzelmet. Zeman személye mindig megosztotta a cseh társadalmat, és ez így marad, azonban politikailag sokkal tapasztaltabb ellenfelénél, volt már miniszterelnök is – mutatott rá.
Carles Puigdemont csak akkor vehet részt a katalán parlament ülésén, hogy beiktassák hivatalába, ha személyesen jelen van, amit egy bírónak is engedélyeznie kell – állapította meg a spanyol alkotmánybíróság. Puigdemont támogatói azzal próbáltak érvelni, hogy a politikus Brüsszelből, videókapcsolaton keresztül is képes irányítani Katalóniát. A legfelsőbb alkotmányjogi testülethez a madridi kormány fordult, arra hivatkozva, hogy nem lehet olyan ember egyik autonóm térség vezetője sem, aki ellen körözés van érvényben, és aki menekül az igazságszolgáltatás elől. A volt elnök pártja szerint viszont a spanyol jog szerint semmilyen akadálya nincs annak, hogy Puigdemontot jelöljék az elnöki posztra. Carles Puigdemont október óta Brüsszelben van, ahová a spanyol igazságszolgáltatás elől menekült, mert hazájában a katalán függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt a többi között lázadással, hűtlen kezeléssel és zendüléssel vádolják (ez utóbbit a spanyol büntető törvénykönyv szintén közrend elleni bűncselekménynek minősíti).
Lemondott Steve Wynn, az amerikai Republikánus Országos Bizottság pénzügyi vezetője. A 76 éves kaszinó-milliárdost azzal vádolták meg, hogy szexuálisan zaklatott masszőrnőket, egyik munkatársát pedig szexuális együttlétre kényszerítette. Wynn ostobaságnak nevezte és visszautasította a vádakat, és elvált felesége bosszújának, rágalmazásának minősítette őket. Mindazonáltal szombaton – egy nappal azt követően, hogy az egyik újság terjedelmes riportban számolt be szexuális zaklatási ügyeiről – benyújtotta lemondását. Közleményében ezt azzal indokolta, hogy nem akarja „szükségtelenül elvonni a figyelmet” a republikánusok „hihetetlen sikereiről, amelyeknek folytatódniuk kell.
Előzetes vizsgálatot indított a párizsi ügyészség Gérald Darmanin francia költségvetési miniszter ellen egy állítólagosan 2009-ben elkövetett nemi erőszak miatt. A tárcavezető határozottan tagadja a vádakat. Az ügyben korábban már elindított vizsgálatot bűncselekmény hiányában tavaly júliusban vádemelés nélkül lezárták, miután a panaszos nem jelent meg a nyomozók idézésére. A 2009-es eset miatt a feljelentés azután érkezett, hogy Gérald Darmanint kinevezték miniszternek. A 35 éves politikus júniusban rágalmazás miatt feljelentést tett a panaszos ellen. Az ügyről a közvélemény január 15-én értesült, amikor a miniszter maga beszélt róla a France Info hírrádióban. Elmondta, hogy 2017 tavaszán előzetes eljárás volt ellene egy levél alapján, amelyben hatalommal való visszaéléssel és nemi erőszakkal vádolták meg.
Gazdaság:
Papírmentes, online ellenőrzési rendszert vezetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Tállai András közölte: a rendszer bevezetésével az ellenőrzésre kiválasztott adózónak az iratanyaggal nem kell felkeresnie az adóhivatalt, a szükséges dokumentumokat „egy kattintással” elküldheti. Ugyanakkor az online ellenőrzés nem kötelező, csak egy lehetőség, amelyet az adóhivatal kínál az ügyfeleinek – tette hozzá. Mint elmondta: az a céljuk, hogy mindenki otthonról, kényelmesen intézhesse adóügyeit az interneten keresztül.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy idén több mint négymillió magánszemély helyett a NAV tölti ki az személyi jövedelemadó-bevallást, illetve a vállalkozóknak jövedéki adóbevallási-tervezetet is küld.
Drágulást okozhat a januári újabb kötelező emelésen túl egyre több áruházláncnál bejelentett idei bérfejlesztés, mivel immár a piac diktálja a tempót, és a munkaerőhiány orvoslására kínált növekvő fizetések határozzák meg a nagy cégek versenyhelyzetét. Azonban a bérköltségek növekedése még a folyamatosan bővülő eladási forgalomban is komoly pluszkiadást jelent a tőkeerős nagy láncoknak is, a többlet várhatóan továbbgyűrűzik a fogyasztói árakba; elsősorban nem a napi fogyasztású friss termékek, hanem a tartós vagy kényelmi árucikkek esetén – vélekedett a Magyar Időknek több iparági szereplő. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is elismerte, hogy előfordulhatnak áremelések a bérverseny következtében, de ennek mértékét egyelőre lehetetlen megjósolni.
Sport:
Roger Federer megvédte címét és 20. Grand Slam-trófeáját gyűjtötte be, miután az ausztrál nyílt teniszbajnokság férfi egyesének vasárnapi döntőjében 6:2, 6:7 (5-7), 6:3, 3:6, 6:1-re legyőzte a horvát Marin Cilicet. Az előző kilenc találkozójukból csak egyet elvesztő svájci sztár rögtön elvette ellenfele adogatását, majd 4:0-ra elhúzott, és 24 perc alatt szettelőnybe került. A 29 éves Cilic a folytatásban rákapcsolt, és a rövidítésben a harmadik játszmalabdáját értékesítve kiegyenlített. A harmadik szettben a 36 éves Federer 3:2-nél brékelt, és szűk két óra elteltével ismét szettelőnyben volt. A horvát azonban nem adta fel, és kilátástalan helyzetben 1:3-ról sorozatban öt gémet nyerve, ellenállhatatlan játékkal ismét kiegyenlített. A döntő szett aztán a svájci feltámadását hozta, aki két brékkel megtörte Cilic ellenállását, így végül 3 óra 3 perc elteltével ő ünnepelhetett. A 96. tornagyőzelmét megszerző Federer 2004, 2006, 2007, 2010 és 2017 után hatodszor nyert Melbourne-ben, utolérve az eddig egyedül csúcstartó Novak Djokovicot. Egyben begyűjtötte pályafutása 20. Grand Slam-trófeáját, tovább javítva saját rekordját a férfi mezőnyben.
Könnyű:
Egy izraeli barlangban felfedezett állkapocs és kőeszközök árulkodnak arról, hogy az ősember hamarabb elhagyta az emberiség bölcsőjét, mint ahogy eddig feltételezték. A leletek kétszer olyan idősek, mint az eddig számon tartott modern emberi fosszíliák. A Science című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint nem kizárt, hogy a modern ember több mint 200 ezer évvel korábban hagyta el az emberiség bölcsőjeként is emlegetett Afrikát. A most megvizsgált, nyolc jó állapotú fogat is tartalmazó állkapocs korát a szakértők 177-194 ezer évesre saccolják. Korábban az antropológusok 60 ezer évvel ezelőttre tették a modern ember, a Homo sapiens kirajzását Afrikából. Mindezt megcáfolta egy Kínában talált 100 ezer év körüli emberi maradvány. De minden eddigi tudásunkat felülírja a mostani tudományos értekezés.
