A BreuerPress és a HetiTv hírei
Belpolitika
Még a jelenlegi, nem egyszerű nemzetközi helyzetben is sikerült biztosítani az orosz-magyar kapcsolatok konstruktív fejlesztését – írta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor kormányfőhöz intézett újévi üdvözletében. A Kreml honlapján ismertetett üdvözletben az orosz államfő hangsúlyozta, hogy számít a produktív közös munka folytatására a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés fejlesztése érdekében, amely mindkét ország népének és az egész európai kontinens érdekeit is szolgálja.
Jövőre bővülő családtámogatási rendszerről és növekvő nyugdíjakról beszélt Dömötör Csaba államtitkár. Magyarország erősödve vághat neki az új évnek, ahogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára fogalmazott. Dömötör Csaba hangsúlyozta, január 1-jén ezúttal is több változás is életbe lép, a kormány pedig az elmúlt évekhez hasonlóan most is jó hírekről tud beszámolni. Újra nő a minimálbér, bővülnek a családtámogatások és csökkennek egyes adók, miközben nőnek a nyugdíjak és több forrás jut az ország védelmére; fejtette ki, hozzátéve, ezek az intézkedések egy erősödő Magyarország képét mutatják.
Január 1-jétől a 12 év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények büntetési tétele 10-ről 20 évre emelkedik. Selmeczi Gabriella, a Fidesz országgyűlési képviselője ezzel kapcsolatban korábban rámutatott: kiemelten fontos a büntető törvénykönyvön keresztül is fokozottabban védeni a gyermekeket. Az ilyen esetekben nincs helye annak, hogy egy jó védőügyvéd arra hivatkozva kérjen enyhítést, hogy a gyermek beleegyezett, hiszen a gyermek sok esetben nem is képes felfogni, hogy bűncselekmény történt – magyarázta a kormánypárti politikus.
Az eddigi legaktívabb és sok szempontból legsikeresebb évének nevezte 2017-et az Országos Mentőszolgálat 69 éves történetében Csató Gábor, a mentőszolgálat főigazgatója. Csató Gábor elmondta: mentőegységeik idén több mint 1,1 millió feladatot láttak el, mintegy ezer sikeres újraélesztést végeztek, több száz szülést vezettek le. A mentőautók csaknem 40 millió kilométert futottak, és a mentőszolgálat sok rendezvény (köztük jelentős nemzetközi sportesemények, például a budapesti vizes világbajnokság) egészségügyi biztosítását is ellátta. A Veronában januárban történt buszbalesethez is azonnal mentőegységet küldtek a helyszínre, hogy segítsék a sérültek ellátását; emlékeztetett a főigazgató, aki szerint ez is jelzi, hogy minden állampolgár minden körülmények között számíthat az Országos Mentőszolgálatra.
Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója halt meg Ausztriában szombaton – erősítette meg az Origo értesülését a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Az APA osztrák hírügynökség számolt be arról, hogy holtan találtak egy magyart szombat délután Flachau im Pongau egyik sípályáján. A férfi újraélesztésére tett kísérletek sikertelenek voltak. Urbán Zoltánt a Külgazdasági es Külügyminisztérium saját halottjának tekinti, az ilyenkor szükséges konzuli intézkedések folyamatban vannak. A minisztérium minden dolgozója osztozik a család fájdalmában. Urbán Zoltán 2015. januárban vette át az Exim (Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros) Bank irányítását. A magyar kormány delegáltjaként az Európai Beruházási Bank igazgatóságának is tagja volt.
Külpolitika
Izrael valószínűleg nem fog háborúzni 2018-ban, de az ellenségeskedések spontán és izolált kitörése lényegesen nagyobb idén, mint 2017-ben – minderről a Katonai Hírszerzési Igazgatóság legfrissebb jelentésében lehet olvasni, amit az Israel Hayom közölt. Az értékelés szerint sem a Hamász, sem a Hezbollah nem fog háborút indítani a zsidó állam ellen, mivel mindkét szervezet a belső problémájával van elfoglalva. Az elszigetelt konflitkusok száma azonban növekedhet, mivel a zsidó állam ellenségei sokkal agresszívebben fognak reagálni egy-egy lépésre, így akár többnapos harcok is kialakulhatnak. Éppen ezért Izraelnek a jövőben sokkal hatékonyabban fel kell készülnie arra, hogy megakadályozza, hogy egy-ehy kisebb konfliktus nehogy egy átfogó háborúba csapjon át.
Három rakétát lőttek ki a Gázai övezetből a szomszédos izraeli területekre még péntek délelőtt. Az egyik becsapódott, kettőt viszont elfogott a Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer. Izrael kora délután ellencsapással válaszolt, egyik oldalon sem voltak sebesültek. Válaszul a gázai rakétákra az izraeli hadsereg tankágyúkkal és repülőgépekkel mért ellencsapást a radikális iszlamista Hamász szervezet két állására, de a Hamász közlése szerint ezek nem okoztak sebesüléseket. Izrael az övezetet ellenőrző Hamászt tekinti felelősnek az enklávéből kiinduló minden támadásért. Az incidens idején éppen emlékünnepséget tartottak az egyik Gáza melletti településen Oron Shaul, a legutóbbi gázai háborúban elesett egyik katona emlékére, aki ezen a napon lett volna 24 éves. A szabadtéri megemlékezésen jelen volt az izraeli hadsereg számos főtisztje és több vezető politikus, köztük Avi Gabai, a Munkapárt elnöke. A résztvevők a riasztás hallatán fedezéket kerestek, vagy a földön fekve próbálták védeni magukat.
A támadásokkal kapcsolatban Benjamin Netanjahu reagált azokra az ellenzéki kritikákra, miszerint Izrael nem tesz meg mindent a támadások visszaszorításáért. A zsidó állam kormányfője közölte, hogy csak az utóbbi időben 40 Hamász-célpontra mértek csapást. Netanjahu azt tanácsolta azoknak, akik korábban még soha semmilyen felelősséget nem viseltek Izrael biztonságáért, hogy nyugodjanak le – írta a Times of Israel. A kormányfő többek között Avi Gabbay, a Munkapárt vezetőjének kijelentséére reagált, mivel a baloldali politikus korábban azt mondta, hogy a miniszterelnök túlságosan gyenge ahhoz, hogy hatékony lépéseket tegyen a Gázai-övezetben.
A kormányzó Likud párt több aktivistája azt kezdeményezte, hogy csatolják Izrelhez a ciszjordániai területeket. Minderről a párt vezetését is tájékoztatták és azt szeretnék, ha erről szavazás lenne a pártban – írta az i24news.com. Az aktivisták úgy fogalmaztak, hogy eljött az idő, hogy 50 év után Júdea és Szamária felszabadítása után az érintett területekre terjesszék ki az izraeli szuverenitást. Egyelőre azt lehet tudni a pártszavazással kapcsolatban, hogy azon nem lesz jelen Benjamin Netanjahu miniszterelnök és egyben a párt elnöke.
A legmagasabb szinten is elismerte Nagy-Britannia kormányzata, hogy aggasztó méreteket ölt az antiszemitizmus az ország felsőoktatási intézményeiben. A felsőoktatásban tapasztalható rasszizmus és antiszemitizmus ellentmond az egyetem, mint intézmény alapvető elveinek – jelentette ki Jo Johnson felsőoktatásért is felelős miniszter. A Birminghamben tartott Limmud Festival alkalmával elmondott beszédében a politikus kifejtette: a társadalomban nincs helye a gyűlölet, a megkülönböztetés, vagy rasszizmus semmilyen formájának. Johnson beszélt a szólásszabadság fontosságáról is, összefüggésben az Izraellel kapcsolatos vitákkal, amelyek a felsőoktatási intézményekben folynak. A miniszter szerint az egyetemeken tapasztalható antiszemita jelenségek száma aggodalomra ad okot. Konkrét példát is kiemelt az elmúlt időszakból, amikor nyilvános egyetemi rendezvényen az indulatok olyan szintig fokozódtak, hogy egy Izrael mellett beszélő előadónak gyakorlatilag fedezékbe kellet húzódnia – olvasható a The Jerusalem Post beszámolójában.
A 2017-es évben a Globes nevű üzleti napilap szerint többen jártak Izraelben turistaként, mint eddig bármikor: a tavalyi évhez képest 25 százalékkal nőtt a turistaforgalom, 3,6 millió ember látogatta meg az országot. A turisztikai minisztérium adatai szerint minden idők legnagyobb számú turistatömegéből a modern Izrael történetében a legtöbben amerikaiak voltak, közel hétszázezer látogató érkezett innen, őket Oroszország követi, ők háromszázhétezer polgárukkal járultak hozzá a rekordhoz és a nemzetgazdaság bevételeihez, aztán jön Nyugat-Európa, először Franciaország, majd Németország és az Egyesült Királyság. Többségük először járt Izraelben. Az érkezők negyede vallási vonzalmait követte, esetleg kimondottan a szent helyekre kívánt eljutni, elzarándokolni, szintén hozzávetőleg negyedük barátait, rokonait kívánta látni és alig kevesebben kirándulóhelyet kerestek maguknak a pihenésük idejére.
„Reménytelen a muszlimok integrációja” – mondja Shimon Lasker, a Chabad-Lubavics zsidó vallási mozgalom brüsszeli rabbija, aki 35 éve vezeti közösségét. Lasker szerint a belgák mindent megadtak a bevándorlóknak, és most dühösek, hogy hála helyett háborús helyzetet kapnak cserébe. A rabbi a Mandinernek adott intejújában arról is beszélt, mindig is volt antiszemitizmus Európában, s noha most egy egyértelmű romlást látunk, én továbbra is zsidóként megyek ki az utcára. Az antiszemitizmus elől Izraelbe való kivándorlás nem rossz ötlet, de azt mondani, hogy zárkózzunk be, és bújjunk el, szerintem gyávaság. Erősnek kell lennünk, és büszkén kell viselnünk zsidóságunkat – tette hozzá.
N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint bár felszabadították Irakban és Szíriában az Iszlám Állam terrorszervezet által ellenőrzött területek nagy részét, a magányos merénylők továbbra is fenyegetést jelentenek. N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia világgazdasági intézetének tudományos főmunkatársa kifejtette: az Iszlám Állam a területveszteségek következtében elesett bevételei jelentős részétől, nem tudja finanszírozni a zsoldosokat. Ezért a terrorszervezet harcmodort váltott, megjelentek a magányos farkasoknak nevezett merénylők, akik már nem is biztos, hogy szervezett formában tartoznak az Iszlám Államhoz, lehet, hogy csak szimpatizánsok. Hozzátette: ez a típusú fenyegetettség nem csökkent, ezt mutatja, hogy a híradások arról szólnak, miként próbálják megvédeni európai nagyvárosokban az ünneplőket.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint bár a 2015-16-ban hatalmas vitát kiváltó döntés-előkészítések után az idei év nyugodtabb légkört hozott, még messze van a megoldás a menekültügyi rendszerrel kapcsolatban. Gálik Zoltán azt mondta: kérdés, hogy létrehoz-e az Európai Unió egy új menekültügyi rendszert, amelyet 2015 óta szeretne; a dublini rendszer reformja késlekedik. Ennek a része lenne – folytatta – a „vészhelyzeti mechanizmus” létrehozása, amelyről politikai viták vannak, a tagállamok álláspontjai között éles határvonalak húzódnak ebben a kérdésben. A brit EU-kilépésre, a Brexitre kitérve közölte: majdnem másfél év telt el az arról szóló népszavazás óta, és még mindig tisztázatlan a jövőbeli kapcsolatok helyzete. Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonytalan a belpolitikai helyzet Nagy-Britanniában, miután Theresa May kormányfő megpróbálta megerősíteni hatalmát egy előrehozott választással, de annak következményeit csak koalícióval tudta „túlélni”.
Két ember meghalt egy kormányellenes tüntetésen az iráni Dorud városban, Lurisztán tartományban – jelentette a Mehr félhivatalos hírügynökség egy helyi tisztségviselő közlésére hivatkozva. Illegális tüntetés volt a városban, és ez összetűzésekbe torkollott. „A gyülekezésnek békésen lett vége, de agitátorok jelenléte miatt sajnos ez történt, két drága doroudi lakosunk meghalt” – mondta Habibolla Hodzsasztepur, a tartományi kormányzó biztonságért felelős helyettese. Hozzátette: a rendőrség nem használt lőfegyvert a tüntetők ellen, „külföldi ügynökök” felelősek a két ember haláláért. Iránban csütörtök óta számos kormányellenes tüntetés volt – a legnagyobbak 2009. évi zavargások óta -, az emberek kezdetben csak az áremelkedések miatt mentek az utcára, de később politikai követeléseik is lettek. A demonstrációkon sokan megsebesültek, a rendőrség legalább 130 embert őrizetbe vett, de haláleset most történt először.
Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetében újra figyelmeztette az iráni vezetést, azt írva, hogy „az elnyomó rezsimek sohasem tartanak örökké”. „Eljön majd a nap, hogy az iráni népnek választania kell. Rajtatok a világ szeme!” – folytatta. „Az egész világ tisztában van vele, hogy a jó iráni nép változást akar, és – az Egyesült Államok masszív katonai erejét leszámítva – az iráni nép az, amitől az ország vezetői a legjobban tartanak” – tette hozzá. A teheráni kormány visszautasította Trump szavait. „Az iráni nép tudja, hogy az amerikai tisztségviselők és Trump opportunista nyilatkozatai nem érdemelnek hitelt” – hangsúlyozta Bahram Gasszemi iráni külügyi szóvivő.
A spanyol kabinet által feloszlatott katalán kormányzat újbóli hivatalba léptetését követelte Carles Puigdemont volt katalán elnök Madridtól a katalán emberekhez címzett videóüzenetében. A Brüsszelbe menekült Puigdemont szerint Madrid a katalán emberek megkérdezése nélkül oszlatta fel a kormányát. A hét perces videofelvételen a volt katalán elnök még arra kérte Madridot, hogy kezdjen „politikai tárgyalásokat” a függetlenségi pártokkal. Kijelentette: a katalánok felnőttek a demokráciához, és joguk van egy, szabad nőkből és férfiakat tömörítő köztársaság létrehozásához.
A biztonsági erők lelőttek két férfit a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában egy katolikus templom előtt, miközben tüntetések vannak Kinshasában amiatt, hogy Joseph Kabila elnök nem hajlandó megválni a hatalomtól. Az ellenzék nagy része tiltakozik az ellen, hogy az államfő módosítani akarja az alkotmányt választáson való harmadszori indulása érdekében. Az ellenzékiek tüntetésre hívták az embereket. A hatóságok azonban figyelmeztették őket, hogy minden gyülekezést fel fognak oszlatni. A biztonsági erők ennek megfelelően könnygáz bevetésével feloszlattak több csoportosulást katolikus templomok előtt is, mert katolikus aktivisták is tevékeny részesei az ellenzéki megmozdulásoknak.
Gazdaság
Januártól átlagosan 12 százalékkal nő a vasutasok, a postai alkalmazottak, a regionális közlekedési társaságoknál és a víziközműcégeknél dolgozók bére . A kormány idén három évre szóló bérfejlesztésről döntött az NFM közvetlen vagy közvetett tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyes többségi állami tulajdonú gazdasági társaságoknál. Ennek eredményeként 2017 és 2019 között átlagosan 30 százalékos béremelést hajtanak végre e vállalatoknál, ami több mint 140 ezer munkavállalót érint. A 2018-as emelés mértéke átlagosan 12 százalék.
A kormány tartalékot képez a jövő évi költségvetésben a 4-es metró építése során történt szabálytalanságok miatt várható uniós büntetés visszafizetésére – derült ki a Magyar Közlönyből. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításai szerint a 4-es metró beruházásának harmadát, mintegy 166 milliárd forintot elloptak, elcsaltak, emiatt hazánknak várhatóan 59 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Uniónak. Az estleges visszafizetés miatt kell a nemzetgazdasági miniszternek márciusig tartalékot képeznie a jövő évi költségvetésben, úgy, hogy a kötelezettség ne érintse hátrányosan a magyar állampolgároknak kiemelt jelentőséggel bíró oktatási, szociális, egészségügyi és családpolitikai forrásokat.
Sport
A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) európai tagozatának (AIPS Europe) tagjai Hosszú Katinkát választották 2017 legjobb női sportolójának. A szervezet tájékoztatása szerint a háromszoros olimpiai bajnok magyar úszó egymás után a második évben végzett a szavazás élén. A júliusi budapesti világbajnokságon két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyerő, a decemberi koppenhágai rövidpályás Európa-bajnokságon pedig hat számban győztes Hosszú Katinka mögött Garbine Muguruza spanyol teniszező és Lieke Martens holland labdarúgó lett a második, illetve harmadik. A férfiaknál Roger Federer nyert, a svájci teniszsztár ötödször kapta meg az elismerést, megelőzve a tavaly győztes Cristiano Ronaldót és a Forma-1-es világbajnok Lewis Hamiltont.
Negyvenkilenc éves korában elhunyt Szalay Gyöngyi hétszeres világbajnok, olimpiai bronzérmes párbajtőrvívó. A Balaton Vívóklub alapítója, vezetője egy tapolcai kolbásztöltő-verseny díjkiosztóján lett rosszul – tudta meg a veol.hu portál Rig Lajos országgyűlési képviselőtől és Dobó Zoltán polgármestertől. Szalayt a helyszínen és a mentőautóban is újraélesztették, majd helikopterrel a veszprémi kórházba szállították, de az életét már nem tudták megmenteni.
Könnyű
Különböző kémiai reakciók miatt apránként egyre sötétebbé válik Georgia O’Keeffe híresen élénk festményeinek egy része, restaurátorok azonban abban bíznak, hogy újfajta digitális képalkotási eszközökkel lassítani tudják a károk kialakulását. Sante Fe-i és Chicago környéki szakemberek fejlett háromdimenziós képalkotási technológia megalkotásáról szóló terveket jelentettek be a hét végén. Az eszköz segítene az O’Keeffe és más művészek festményein megjelenő káros lerakódások észlelését a világ múzeumaiban. Georgia O’Keeffe festményeinek megóvására már 2011-ben megkezdődtek az erőfeszítések nagyfelbontású képalkotással. Ennek révén elkerülhetővé vált, hogy mintát kelljen venni a művekből, ez ugyanis károsíthatta volna őket. Ahogy a festmények öregszenek, káros szappanlerakódások jelenhetnek meg rajtuk. Ez akkor fordul elő, ha az olajfestékben lévő zsírok kölcsönhatásba lépnek a pigmentekben vagy a száradásért felelős szerek lúgos összetevőivel. A festményeken parányi hólyagok tűnnek fel, amelyek homokszemekre emlékeztető kitüremkedéssé alakulnak. Dale Kronkright, a Santa Fe-i Georgia O’Keeffe Múzeum restaurátora szerint szabad szemmel is láthatók. Ezernyi ilyen szennyeződés észrevehetően sötétebbé tesz egy festményt.
