Európai, nyugati és polgári országban szeretnénk élni

Európai, nyugati és polgári országban szeretnénk élni

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke beszélt pártja idei évéről, az ellenzéki együttműködéséről, a választási felkészülésről, valamint arról is, hogy mit szeretnének elérni a jövő évben.

Mit ért el a DK a 2017-es évben?

Ha belegondolok, akkor azt kell mondanom, hogy ez az évünk nagyon rosszul kezdődött, hiszen váratlanul vesztettük el Kakuk György elnökségi tagunkat, aki egy nagyszerű barát volt, az ő halála nem csak politikailag, emberileg is egy nagy veszteség volt. Ha látná, hogy mit csinálunk, van elfogadott programunk, listát állítottunk a választásra, akkor azt hiszem, félig-meddig elégedett lenne. Ha az év egészére nézünk vissza a DK szempontjából, akkor az látszik, a párt a következetes politikájának köszönhetően stabilizálta, majd növelte a szavazótáborát, elkészítettük és elfogadtuk a Sokak Magyarországa című programunkat.

Hány szurkolója van ennek a Sokak Magyarországának?

Már többen vannak, mint félmillióan, és ma már nem csupán a Demokratikus Koalíciót jelenti, hanem a DK-Szolidaritás együttműködést is. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Szolidaritás Mozgalommal, ami egy szakszervezeti, érdekképviseleti mozgalom, nekünk fontos, hogy azok az értékek, amiket ők képviselnek, jelen legyenek az Országgyűlésben. Visszatérve az eredményekre, megvan a DK önálló listája, de mellette mi továbbra is a tárgyalások mellett vagyunk az egyéni választókerületek tekintetében. Ugyancsak az eredmények közé lehet sorolni, hogy bár sokszor éri az ellenzéki pártokat az a vád, hogy csak reagálnak a kormányzatra, de nekünk sikerült az elmúlt hónapokban is tematizálnunk a közéletet, a határontúli magyarok szavazati jogának az ügyében, itt azt látjuk, nagyon nagy támogatottsága van a DK-nak.

Azonban a határontúli magyarok közül sokan azt gondolják, az Ön pártja, hogy egyszerűen fogalmazzak, nem szereti őket.

Ebben az ügyben a magyar társadalom véleménye nagyon határozott és irányadó, egyes mérések szerint kétharmadnyian, más mérések szerint ennél is többen azt gondolják, azzal semmi probléma nincs, hogy a határontúli magyaroknak van magyar állampolgársága, azonban ehhez ne kapcsolódjon szavazati jog. A szavazati joggal arról döntünk, hogy itt milyen oktatási, milyen nyugdíjrendszer, milyen egészségügy, milyen bérek legyenek és még sorolhatnám. Ők azonban nem viselik a döntésük következményét. Én elég régóta politizálok, elég régóta hallgatom, hogy mi hazaárulók vagyunk, de nem szeretném minden reggel bizonygatnom, hogy én magyar vagyok, nem érdekelnek azok, akik azt gondolják, akik nem értenek egyet velük, ebben a konkrét ügyben meg különösen, hogy mi és azok, akik aláírták az íveinket, több mint százezren, azt mondják ránk, rájuk, hogy hazaárulók vagyunk. Nem értem, hogyan veszi valaki a bátorságot határon innen és túl, hogy egy politikai ügy kapcsán megkérdőjelezze bárkinek a magyarságát.

Ezt megértem, de számos európai példa is van, hogy egy országban a választásokon a külföldön élők is szavazhatnak.

De mi most Magyarországon élünk és ez a Demokratikus Koalíció álláspontja. Azt mondjuk, az szavazzon, aki itt viseli a döntése következményeit. Könnyű azt mondani, hogy legyen ilyen a nyugdíjrendszer, amiben év 1 %-os növekedés van abból az országból, ahol évi 5 % felett volt a nyugdíjnövekedés. Könnyű azt mondani, hogy Magyarországon ilyen legyen az egészségügyi rendszer, ha nem kell elviselnie, hogy mondjuk nem működnek a mammográfiai gépek. Meg kell érteni, ez nekünk nem érzelmi kérdés, nem szabad nemzeti kérdéseket csak ebből a szemszögből vizsgálni. Ebbe az ügyben akárki megszólalt Semjén Zsolttól Szili Katalinig csak ezt az érvet tudták mondani. Közben a romániai magyarság egyik vezetője, Markó Béla azt mondta, az állampolgárság jó, de a szavazati joggal kevésbé tud egyetérteni. Magyarországon is sokan gondolják ezt, ettől ők még nem kevésbé magyarok. Tehát ez egy olyan ügy volt, amelyben az ellenzék, konkrétan a Demokratikus Koalíció kezdeményezett, erre kellett volna érdemben reagálni, mi azt gondoljuk, ez egy olyan fontos kérdés, hogy erre akár egy nemzeti konzultációt is érdemes lett volna szervezni, ezt meg lehet vitatni az emberekkel, a magyar választópolgárok ebben a kérdésben nagyon világos állásponttal rendelkeznek. Nagyon meglepő volt, hogy az aláírásgyűjtéskor még jobbikos szavazók is odajöttek, akik elmondták, nem szeretnek bennünket, nagyon sok ügyben nem értenek egyet velünk, de ebben az egyben mindenképpen.

De azért mégis vannak, akik nem kérnek Önökből.

Szerintem ez teljesen természetes, az lenne  a legnagyobb baj, ha mindenki csak a DK-ra akarna szavazni.

Én az ellenzéki pártokra gondolok.

Nem ezt tapasztaljuk, hiszen zajlanak a tárgyalások akár az Együttel, akár az MSZP-vel is. Lényegében azt látjuk, mindenki szeretne velünk megállapodni.

Az LMP is?

Őket jelen pillanatban nem tekintjük olyan pártnak, amelyik az együttműködést pártolná, világossá tették ők is, a Momentum is, hogy a 106 egyéni választókerületben külön szeretnének indulni. Mi következetesen és a márciusi kongresszusunk óta nagyon világosan mondjuk, egy az egy ellen poliitkát kell megvalósítani, ezért a demokratikus ellenzéknek az össze választókerületben egy jelöltet kell állítani, 2014-ben a Fidesz a 106 választókerületből 96-ot nyert meg, így lett kétharmada.

Ha ez így megy tovább az ellenzéki oldalon, akár ezt az eredményt meg is ismételheti a Fidesz jövőre.

Ezt nem gondolnám, mert meg fogunk állapodni.

Sok kisebb párt van, amelyek nem is igazán mérhetőek, de így is sok szavazatot el tudnak vinni összességében. Tudnak nekik valamit ajánlani?

Teljesen természetesnek tartom, ha vannak olyanok, akik úgy gondolják, a saját elképzeléseiknek, politikájuknak valamilyen szervezett formát kell adni, amire a legjobb megoldás a párt, hiszen pártok indulnak a választáson. Ki vagyok én, hogy nekik bármilyen tanácsot adjak? Mi már végigcsináltuk, hogy milyen egy pártot létrehozni, ez egy nagyon kemény munka, hogy minden választókörzetben legyenek szervezetek, legyenek önkormányzati képviselők, európai parlamenti képviselők. Azt gondolom, akik úgy gondolják, részesei kívánnak lenni egy olyan választásnak, ami egy nyugatos, polgári Magyarország megteremtéséért dolgozik, az tegye meg.

A Fidesz is ilyet szeretne, nem?

Nem, ők inkább keleti, rabszolgatartó, nem demokrata álláspontot képviselnek. Visszatérve a kérdésére, azt javaslom ezen pártok vezetőinek, jöjjenek el hozzánk, találjuk meg a módját, miként lehet együttműködni, mindenki nem fog bekerülni a Parlamentbe, de nem is csak ez a lényeg. Ha ezen pártok programjaiban can olyan rész, amit össze lehet egyeztetni a mi programunkkal, akkor mi azt tudjuk képviselni. Mondok egy példát, több párt is alakult, amelyik kifejezetten az idősebb generációt célozta meg, azt javaslom, nézzék meg a mi mprogramunkat, ahol nagyon alaposan átjártuk a nyugdíjasok, a nyugdíjak ügyét.

Ön a párttársaihoz hasonlóan járja az országot, milyen hangulattal találkozok ezeken a rendezvényeken?

Nem jó a hangulat, ennek észrevételéhez már ki sem kell menni. Tudom, sokan kaptak most emelt nyugdíjat, Erzsébet utalványokat, de ez járt nekik, sőt több is járt volna nekik. Az egyéni képviselőink is mondják, nagyon reményvesztettek az emberek. Látszik, hogy mi minden feszíti az embereket, persze foglalkoznak azok, akiknek ez a dolguk az együttműködéssel, de sokkal fontosabb az életük apróbb dolgai. Mit tanul a gyerek, ott az egészségügy, ezzel nap mint nap találkoznak az emberek, a rendelőkben, a kórházakban, hogy milyen állapotok uralkodnak. Kevés a nyugdíj, ugyan van nyugdíjprémium, ugyan nem annyi, amit sokan kiszámoltak maguknak. De akár nézzük meg a bérrendszert, ki tudja hány százezer magyar hagyta itt az országot, mert itthon nem talált olyan lehetőséget, ahol tisztességesen megfizetnék több diplomával és inkább elmegy Nyugatra mosogatni. Ez szerintem óriási vesztesg az országnak, nem csak az elmaradt adóbefizetések miatt.

De ez egyben a szabadságot is jelenti, ami jó, az európai határok nyitva vannak, az ember, ha nem érzi jól magát, nyugodtan elmehet a szomszédba.

De kérdezem én, milyen ország az olyan, ahol nem érzik jól magukat az emberek? Nem vagyok az általánosítások híve, de talán mondható, mi magyarok, általában röghöz kötöttek vagyunk. Abban igaza van, hogy nagyon jó az Európai Unió, az emberek többsége támogatja is azt, miközben a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy minél távolabb kerüljünk tőle.

Nem lehet, hogy meg kéne reformálni az EU-t?

De megint visszakérdezek, ki az EU?  Az európai polgárok, köztük mi, a magyar kormány. Ha a kormány változást szeretne, akkor nem háborúzni kéne, hanem az, hogy menjen és próbálja elintézni a dolgokat, de az nem elintézési mód, ha nem megy az európai nút, akkor inkább elmegy a diktátorokhoz, kiadja a baltás gyilkost, olyanokkal üzletel, akik alapvetően nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Mi a jó ebbe az évben?

Az jó, hogy megerősödött a DK, hogy egyre nagyobb a pártunk, hogy olyan emberekkel vagyunk körbevéve, legyenek a tagjaink, a képviselőink, a munkatársaink, akik nagyon elkötelezettek. Nem lehetek eléggé hálás azoknak, akik idén is önként, saját idejüket, energiájukat nem kímélve segítettek, hogy megvalósítsuk a programunkat, ez nagyon jó érzés. Szoktuk mondani, hogy nekünk van egy pártelnökünk, aki egy nagyon meghatározó politikus, vannak még nagyon tehetséges politikusaink, akik szerepelnek rádiókban, televíziókban, de ez nem érne semmit, ha nem lennének embereink, akik kint állnak, akik gyűjtik az aláírásokat.

Mi készteti ezeket az embereket erre?

Hisznek, ami nagyon jó. Hisznek, de kritikusan hisznek.

Akkor ezért van olyan fix bázisa a DK-nak, mint a Fidesznek? Kell egy karizmatikus vezető, akinek hisznek?

Természetesen vezető mindig kell, de kellenek még politikai alapok, amire építkezve lehet hinni. Amikor elkezdtük a DK-t, akkor ebben az országban nagyon sokan két fillért sem adtak volna értünk. Ám mi, akik elindítottuk a pártot, rettenetesen hittünk abban, hogy a nyugatos, polgári gondolkodás, az európai világ tud itt lenni Magyarországon. Jó az is, egyre többen gondolják, ez az út, amit meg kell valósítani Magyarországon.

Kivel lépnek majd koalícióra a választások után?

Mi minél jobb eredményt szeretnénk elérni, de ez még kevés. Kell még a demokratikus, hangsúlyozom, a demokratikus pártok összefogása. Ezt mindig el kell mondani, mert a Jobbikot nem sorolom ide.

Akkor még a nemzetért sem fognak a választások után a Jobbikkal összefogni?

Nem. A nemzetért nagyon sokat teszünk, de van egy pont, ahol nemet kell mondani és ezt a választók is pontosan tudják. Ez nem lehet, az ő politikájuk annyira messze áll attól a normálistól, amit mi képviselünk. Ebből a szempontból is az elmúlt hetek bizonyították be, ebben az ügyben is igazunk volt. Lehet kiskutyával, kisgyerekkel fotózkodni, tudom, a politikusok ezt nagyon szeretik, a kormánypártiak most óvodákba járnak és gyerekekkel fotózkodnak, ezt egyébként egészen elképesztőnek találom. Volt olyan hely, ahol a Mikulás mellett, helyett a helyi képviselő osztogatta az ajándékokat.

Ön ennyire utálja a Fideszt?

Dehogy utálom, én csak ismerem őket, semmi jó nem vezeti őket. Ha a jó vezetné őket, akkor nem jutottak volna el oda, hogy egy embert tesznek meg a gyűlölet tárgyává, teret engedve ezáltal a még nagyobb gyűlöletnek, az antiszemitizmusnak. Tudom mondhatni, hogy nem antiszermiták ezek az emberek, az első Orbán kormány alatt lett a Holokauszt Nap bevezetve, a Páva utcai Holokauszt Központ elindítva, de ez így még szörnyűbb. Egyfelől mutatja ezt az arcát, majd utána teret enged ennek a gyűlöletnek.

Mit szeretne elérni azon kívül, hogy a pártja nagyon jól szerepeljen a választáson?

A legegyszerűbb, ha azt mondanám, kormányváltást, de ennél én többet szeretnék. Azt szeretném, ha felszállom a trolira, buszra, villamosra, akkor azt lássam, az emberek egy picit mosolygósabbak. Tudom én, mindig lesznek szegényebb emberek, de mégis azt szeretném, hogy egy nyugodtabb országban élhessünk, ahol a politika nem határozza meg az erkölcsi szabályokat, ahol a politika nem írja elő a normákat. Nagyon jó lenne, ha olyan Parlament lenne, ahol tényleg lehetne érdemben vitatkozni.

Ha bejárnak, akkor lehetne vitatkozni.

De nem ezen múlik, hanem nincs érdemi beszélgetés. Normális országokban az ellenzék és a kormánypártok között van beszélgetés, 2010 előtt volt is ilyen, például Simicskó István és köztem az önkéntes tartalékos rendszerről, az egyik határozatot tulajdonképpen együtt írtuk, ő terjesztette be, én megszereztem ehhez a pártok többségét. Mert akkor tudtuk, vannak nemzeti ügyek, nem a Nemzeti Konzultáció ostoba kérdései azok. De nemzeti ügy az oktatás kérdése is, azt is, hogy milyen legyen a nyugdíjrendszer, az egészségügy dolga egyaránt. Ezekben lehetne beszélgetés, de nem lehet.

Mit csinál majd Karácsonykor?

Én ilyenkor élem ki a kreativitásomat, ilyenkor készítek olyan ételt, amit korábban még nem főztem, idén a pulyka lesz ilyen. De megpróbálom a linzerkosárkákat is mindenféle ízesítéssel. A családommal leszek, de lesznek más dolgaim is, ilyenkor a DK segíteni szokott a rászorulókon, ezekben szerepet vállalok.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter