A dolgok kezdenek egyenesbe jönni a testvérek között –
A BreuerPress honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:37 óra, az ünnep kimenetele: 16:49 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:49 óra után.
A Tórából ezen a héten a „Vájigás” (Mózes 44:18-47:27.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Bölcseink nagyon komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy se kortársaik, sem utódaik ne legyenek végtelenül sötét, egylépcsősen gondolkodó, vagy inkább ezt csak imitáló massza részeivé. Például megpróbálták azt a – nem minden korban nagyon, napjainkban rendkívül – bonyolult szemléletet közkinccsé tenni, hogy a dolgoknak általában többféle olvasata lehetséges.
Egy ártatlan példa a szidra elejéről, amikor Jehuda odalép a még inkognitóban lévő Józsefhez, és többek közt ezt mondja: „mert olyan vagy te, mint Fáraó” (44:18).
Rási kommentál: „ez szó szerint annyit jelent, hogy olyannak tűnsz, mint egy fontos uralkodó. De a midrás szerint: ugyanúgy leprával leszel megverve, mint ősöd, az a Fáraó, aki az én ősömet, Sárát magához vette egy éjszakára”. Vagyis a mondat ezen része udvarias bevezetésnek, illetve fenyegetésnek egyaránt felfogható, és ami ennél pedagógiai szempontból jóval fontosabb: legalább kétféle olvasata van.
A hanukkai csoda évében (3597/ie. 165) őseink nem tudták megtartani Szukkot ünnepét, hiszen még a harccal voltak elfoglalva és a Szentély sem volt az övék. Egy korai forrás szerint (2Makkabeusok 10:6), amikor sikerült újra elindítani a szentélybeli szolgálatot, akkor egy „második Szukkot”-ot akartak tartani: „Nagy örömükben nyolc napig tartó ünnepet rendeztek, a sátoros ünnep mintájára.
Visszaemlékeztek rá, hogy nemrégen még hogyan ünnepelték a sátoros ünnepet, amikor a hegyek közt és a barlangokban tengették életüket, akár a vadállatok”.
Nem ez az egyetlen összefüggés Szukkot, illetve Hanukka nyolc napja között. Ha egy napra elegendő olaj nyolc napig ég, akkor a csoda hétnapos, miért nyolcnapos Hanukka? E híres kérdésére több megoldás is született, Rabbi Eliezer Katz szerint „van egy másik ünnepünk, amelynek nincs más célja, minthogy az Örökkévaló Izrael iránti szeretetét demonstrálja, a hétnapos Szukkot-tot követő Smini Áceret.
A midrás szerint Isten még egy napot velünk szeretne tölteni, ezért rendelte el az öszi sorozat végére ezt az ünnepet, és ugyanígy – Ráv Katz szerint – Hanukka nyolcadik napja is Isten Izrael iránti szeretetét hangsúlyozza.
Rabbi Haim ben Attar írja a Zohár-t idézve, hogy a hét napjainak megfelelően hét cáddik (igaz ember) van, ebben a vonatkozásban József a sábát (szombat) cáddik-ja. A szombat összekapcsolódik a békével, ahogy ez a sábát sálom (békés szombatot) üdvözlésből is jól látszik, vagy abból az imarészletből, mellyel azt kérjük az Örökkévalótól, hogy „terjessze ki ránk békessége sátorát” (ufrosz álénu szukkát sloméhá).
Bölcseink szerint a béke az összes áldás forrása, a Misna szerint a Teremtő nem talált az áldások hordozására jobb eszközt a békénél.
Ráv Árje Finkel szerint ennek alapján már érthető, hogy József miért vállalt inkább kockázatot, minthogy megszégyenítse testvéreit. Ő a sábát cáddikja, tehát az áldások forrását jelentő sálom (béke) embere, ezért minden helyzetben arra törekedett, hogy a békesség uralkodjon az emberek között. Választhatta volna talán József a nyilvános konfrontálódást is, mégis inkább – jó példával szolgálva az utókornak – a békesség mellett döntött.
Darvas István főrabbi / OR-ZSE
