Még nem tudni, hogy hova fejlődik a tiltakozások sora.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő elemezte a közel-keleti helyzetet az amerikai elnök döntése után pár nappal. Szóba került az Európai Unió, Oroszország, valamint a térség tagállamainak a véleménye a mostani helyzet tükrében. A szakértő Breuer Péter és Fazekas Ágnes kérdéseire válaszolt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az Európai Unió tagállamainak a külügyminisztereivel, valamint Mogherini asszony külügyi biztossal találkozik. Miről lehet szó mezen a megbeszélésen?
Sok mindenről tudnak tárgyalni, hiszen Trump elnök bejelentése nyomán beindult a diplomáciai élet, van mit tenni, Hanuka és Karácsony előtt nem unalmas az élet. Ami egyébként a biztos asszonyt illeti, volt szerencsém egy múlt heti konferencián meghallgatnom őt Brüsszelben, a mondandóját azzal kezdte Mogherini, hogy az Európai Unió számára a legnagyobb kihívást jelenleg az Egyesült Államok politikája jelenti. Amit Trump most tett, az bizony elég sportszerűtlen volt, mert szerintem még a saját adminisztrációjával sem egyezetett a bejelentése előtt.
De mi történt? Az izraeli miniszterelnök egyértelmű kijelentést tett az elnök döntése után.
Valóban, hiszen azt nyilatkozta, hogy Jeruzsálem háromezer év óta Izrael fővárosa, hetveb éve pedig Izrael Állam fővárosa, így erről nincs is mit beszélni.
Érdekel, hogy mit is értett azon, hogy Trump elnök még a sajátjaival sem egyeztetett, mert vannak olyan vélemények, hogy két-három magas rangú katona gyámsága alatt működik az elnök.
Azért persze azt elképzelhetőnek tartom, hogy a döntése előtt a legközelebbi munkatársait, például a családtagjait megkérdezte. Nyilvánvalóan vannak tanácsadói, gondolom, hogy meg is kérdezte őket, de a végeredményt tekintve nagyon nem érdekelte őt a véleményük. Visszatérve Mogherini asszonyra, az ő álláspontját ismerjük Izraellel kapcsolatban, az EU-nak még nem sikerült egységes álláspontot kialakítania, a biztos asszony szerint békére van szükség, megállapodásra, itt két nép él, ezért két állam szükséges.
És a V4-ek álláspontja?
Ez annyira nem sokat nyom a latban, persze a csehek már nyilatkoztak, Jeruzsálem elismeréséről, ám ehhez meg kell érteni, nekik van egy nagyon szoros kötődésük Izraelhez. Csehország például nagyon sok segítséget adott, amikor 1948-ban létrejött Izrael Állam, akkor komoly segítséget kaptak a hadseregük felszereléséhez, amit a zsidó állam sosem fog elfelejteni. Ennek következtében Izrael Állam mindig is el volt kötelezve Csehszlovákiának, ma már Csehországnak. A kérdésre visszamenve, azt lehet látni, a Jeruzsálemmel kapcsolatos döntést illetően az EU vezető tagállamai részéről egy negatív hozzáállás tapasztalható, ezt erősítette meg a francia elnök Netanjahunak. El lehet mondani, hogy ezzel Macron leginkább a náluk élő jelentős muszlim kisebbséghez is beszélt, de bármilyen meglepő, az orosz elnök is azt a véleményt osztja, amit az Európai Unió vezető tagállamai. Putyin találkozik majd az egyiptomi, majd a török elnökkel és valamilyen egységes véleményt alakítanak majd ki.
Eddig Putyin csendes volt.
Nem véletlen, előbb beszél majd az arab, mohamedán szövetségeseivel, Oroszországnak nagyon fontos, hogy ott legyen a Közel-Keleten, minden jel eddig erre mutat. Nem véletlen, hogy Putyin most az egyiptomi és a török államfővel tárgyal, mert például Egyiptomnak sem mindegy, hogy mi történi a keleti szomszédjánál, a Gázai övezetben. Egyiptomnak egyáltalán nem mindegy, hogy majd kimegy rengeteg ember tüntetni a palesztinok mellett.
Mi történik Szaúd-Arábiával, amely ország egyébként mind az oroszokkal, mind az amerikaiakkal jó viszonyban van.
Ők is a tárgyalás mellett állnak ki, hogy Jeruzsálem státuszát illetően az arabok szempontjait is figyelembe kell venni. Ebben a jeruzsálemi történetben sok más szereplőre is érdemes figyelni, mondjuk akár Indonéziára, ami messzebb van, de kétszázmillióan lakják és ott kivonultak tüntetni az emberek Trump döntése ellen. De érdemes a térség tüntetéseire is figyelni.
Amik eddig nem voltak olyan nagyok, mint amire számítottak.
Ezt még nem lehet tudni, mert zajlanak egyeztetések az arab világban is, várjuk meg, hogy hova fejlődik a tiltakozások sora.
Az Európai Unió vezetőinek az álláspontja nem teljesen érthető, hiszen nem emelték fel a szavukat a terror, a rakétatámadások ellen, most meg Izraelt ítélik el az amerikai elnök döntése miatt.
Az EU tagállamai között nem volt egyeztetés, Trump elnök velük sem egyeztetett, Mogherini álláspontja ebből a szempontból érthető, hiszen ő elvárta volna, hogy az izraeli palesztin békefolyamatban szereplő kvartett, amelynek tagjai az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ, hogy valamilyen előzetes beszélgetés jöjjön létre. Ezek után a többi tag jogosan lehet megsértődve.
De a sértődés és az objektivitás az két dolog. Izrael, bár nem tagja az EU-nak, mégis elég szoros kapcsolatban vannak.
Ez így van, az izraeliek nagyon sok EU-s projektben vesznek részt, ez a viszony jóval szorosabb, mint jónéhány uniós tagállammal.
Mi lehet ennek a mostani helyzetnek a vége?
Valamilyen megállapodásnak kell megszületnie, de az is elképzelhető, hogy a mostani aláírásért cserébe Trump elnök majd benyújtja a számlát az izraeli kormánynak.
De nem értem, ha magyarként eldönthetjük, hogy Budapest az ország fővárosa, akkor miért nem dönthet erről az izraeli nép?
Ez szépen hangzik, de akkor miért az amerikai elnök döntötte el ezt?
Mi történik a térség többi államával, például Jordániával, amelyik felügyeli egy nemzetközi megállapodás értelmében a Sziklamecsetet?
Jordánia nagyon kellemetlen helyzetbe került most, a véleményük egyértelmű, nagyon remélem, hogy nem kerül sor majd a diplomáciai kapcsolatok szüneteletetésére Izrael és Jordánia között. Jordániával kapcsolatban azt is tudni kell, az ország gazdaságának Izraelre, mint egy falat kenyérre van szüksége, de mellette figyelnie kell az arab világ véleményére is.
Egyiptomnak sem egyszerű a helyzete már a Sinái-félsziget kapcsán is.
Ez így van, nekem az a véleményem egyébként, hogy a Sinái-félsziget ügyét újra kellene tárgyalni, mert az látszik, hogy az ott lévő terroristákkal nem tud megbirkózni az egyiptomi hadsereg, a rendőrség.
A térség másik állama Libanon, mi lehet ennek az országnak a jövője?
Bár azon a konferencián, amiről beszéltem a libanoni elnök egy nagyon szép képet vázolt fel, de látni kell, ha a Hezbollah megvadul, akkor kialakulhat egy újabb polgárháború Libanonban, de még akár egy Izraellel való összecsapás lehetősége is akár.
Mennyire veszélyezteti a környék békéjét, hogy Teherán szabadon közlekedik?
Erősen veszélyezteti, az számit sokat, mennyire erősödik meg a siíta vonal, az látszik, hogy erősödik. Összességében, Irán egy feszültségfokozó tényező.
Mi a helyzet most Katarral kapcsolatban?
Katarban is beindult egy fegyvervásárlás, ők is az amerikaiak vásárlói lettek, de jelenleg csend van, talán vihar előtti csend.
Mi a véleménye a török elnök kirohanásáról, ne arról van szó, hogy ezekkel a mondataival inkább csak mérvadó akar lenni?
Ez valószínű, Erdogan már tulajdonképpen befejezte a tárgyalásokat az EU-val, az biztos, a török elnök a mostani irányba folytatja majd a politizálását.
Köszönjük a beszélgetés
