STRATÉGIAI CÉL A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE KÍNÁVAL
Kína és a Közép-Kelet-Európai régió országainak együttműködése, a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése minden résztvevő számára egyértelmű előnyökkel jár – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter a Kína-KKE Befektetési Alap (Sino-CEEF Fund) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint.
A tárca az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében idézte Varga Mihályt, aki nyitóbeszédében azt mondta: nagymértékben nyitott gazdaságként és az Európai Unión (EU) belül a növekedés motorjának számító Közép-Kelet-Európa részeként Magyarország érdekelt a nemzetközi együttműködés bővítésében, különös tekintettel a kínai kapcsolatokra.
„A KITÖRÉSI PONTOT EBBŐL A HELYZETBŐL AZ JELENTHETI, HA AZ EGYES NEMZETI KORMÁNYOK A NÖVEKEDÉST TÁMOGATÓ GAZDASÁGPOLITIKÁT FOLYTATNAK. MAGYARORSZÁG, A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA MÁR ÉVEKKEL EZELŐTT MEGHOZTA EZT A DÖNTÉST.”
Varga Mihály kiemelte: az egyre elfogadottabb nemzetközi szakmai álláspont szerint a világgazdaság jelenleg az alacsony növekedés csapdájában van.
A kitörési pontot ebből a helyzetből az jelentheti, ha az egyes nemzeti kormányok a növekedést támogató gazdaságpolitikát folytatnak. Magyarország, a magyar gazdaságpolitika már évekkel ezelőtt meghozta ezt a döntést – hívta fel a figyelmet.
A tájékoztatás szerint Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Magyarország szigorú költségvetési politikát vezetetett be, amelynek eredményeként már évek óta 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, átalakította az adórendszert úgy, hogy ezzel az eszközzel is támogassa a növekedést, a beruházásokat és a munkahelyteremtést, egyidejűleg csökkenő pályára állította az államadósságot.
A gazdaság teljesítménye visszaigazolja a gazdaságpolitikai intézkedéseket, mivel a 2013-as növekedési fordulat óta lendületesen bővül a gazdaság, a munka nélkül lévők száma 2010 óta igen nagy mértékben, 11,6 százalékról 4,1 százalékra csökkent – mutatott rá a tárcavezető.
Mivel Magyarország nyitott gazdaság, a növekedésben fontos szerepet játszik a külkereskedelem. A fő külkereskedelmi partner természetesen az EU, ugyanakkor a keleti nyitás politikájának köszönhetően a magyar exportban már a keleti országok képviselik a legnagyobb arányt. A Kína és Magyarország közötti külkereskedelmi forgalom is dinamikusan növekszik, 2016-ban meghaladta a 7,1 milliárd dollárt, ami 8,2 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest – hangsúlyozta Varga Mihály a konferencián.
A rendezvényen részt vett Csiang Csian-csing a Sino-CEEF Fund elnöke, valamint Gordon Brown volt brit miniszterelnök, a szervezet főtanácsadója is. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy fokozatosan erősödnek a kínai-magyar pénzügyi kapcsolatok. Varga Mihály követendő példaként említette a Bank of China, a Kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank jelenlétét a régióban és Magyarországon.
