Húsz év tapasztalata
Szabó György, a húsz esztendős Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának elnöke beszélt a szervezet működéséről, az elért eredményekről.
Miről is szól a rövidesen húsz esztendős Mazsök?
A közalapítvány az 1947-es párizsi békeszerződés következményeként jött létre, ez írta elő, hogy létre kell hozni egy olyan szervezetet az országokban, amelyik a Holokauszt túlélők kárpótlási ügyeivel foglalkozik, valamint a zsidó életnek a Holokauszt előtti helyrehozatalával. A békeszerződés ezen részeit Magyarország ötven évig nem hajtotta végre, pontosabban csak egy nagyon rövid ideig élt egykor a Zsidó Kárpótlási Alap, 1948-51 között önállóan, majd beolvasztva az Egyházügyi Hivatal alá.
Na de akkoriban és később is hallgatott a világ arról, hogy Magyarország évtizedekig nem teljesítette a békeszerződés ezen részét?
Így tett a világ, de szerencsére ez a hiány pótlásra került 1997-ben, az akkori magyar kormány létrehozta a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt, így az elkezdhette a működését.
Mivel foglalkozik a Mazsök?
Mint azt az alapító okirata is előírja, foglalkozik a Holokauszt túlélők kárpótlásával, de a hazai civil és kisebb részben egyházi szervezetek finanszírozásával is. A közalapítvány minden évben jelentős pénzeket oszt szét pályázati úton a szervezeteknek bizonyos projektek megvalósítására.
Mellette a Mazsök még a zsidó diákok egyik legnagyobb támogatója is.
Valóban, a Mazsök a rendszeren belül több mint száz zsidó fiatalt is támogat annak érdekében, hogy a tanulmányaikat gondtalanul tudják elvégezni. Reméljük, hogy a jövőben ezt a támogatást, annak mértékét is növelni tudjuk. Hangsúlyozni kell, a támogatás az ország teljes területén létezik, nem csak Budapesten.
Egy vidéken élő zsidó fiatal hol kell megkeresse a pályázati lehetőséget?
Az összes pályázatunk elérhető a mazsok. hu honlapon.
A közalapítványnak jelentős nemzetközi kapcsolatai is vannak.
Igen, a Mazsök már feladatánál fogva is kapcsolatban van a nagy nemzetközi szervezetekkel, amelyek átfogóan látják a Holokauszt túlélők helyzetét. Ezen szervezetek közül a legnagyobb, a Claims Conference már a hatvanas évektől kezdve kapcsolatban van Németország kormányaival, velük folytatja le a tárgyalásokat a kárpótlások tekintetében. Mindezt úgy teszi, hogy ezekben a tárgyalásokban minden ország érdekei képviselve vannak, hiszen minden országot másként ért el a Holokauszt tragédiája, sajnos Magyarország jelentősen különbözik más európai országoktól, már ami az áldozatok magas számát illeti.
Ön egy büszke magyar zsidó vezető, alapítványi vezetőként hogyan tud egyszerre képviselni annyiféle embert? A kuratóriumban az összes zsidó szervezet, az összes zsidó ág képviselteti magát, így nem lehet egyszerű.
Amikor tizenhét-féle álláspontos kell valamilyen egységbe hozni, akkor azt szoktam mondani, az én munkám nagyon nehéz, kemény. Nem ritka, hogy a kuratóriumi ülések fél napon át tartanak. Félreértés ne essék, ez a tizenhét-féle vélemény mindegyike fontos, mindegyik a saját maga álláspontját igyekszik képviselni.
Most a huszadik évforduló alkalmából összehívja ezeket a szervezeteket egy közös ünneplésre. Foglalja össze, Ön szerint mi volt ennek a két évtizednek a legnagyobb eredménye?
Nagyon jelentős eredmény a badacsonytomaji üdülőnk létrehozása, ahol már évek óta több száz hazai zsidó honfitársunk tölthette el a nyarát, gyakorlatilag minden generáció. Vannak kevésbé látványos, de nagy eredményei a Mazsök-nek, mint például az, hogy a közalapítvány felkerült a nemzetközi zsidó közélet oldalaira, eredményeket értünk el a kárpótlások tekintetében. Amikor a kuratórium elnöke lettem, akkor volt egy viharos viszony a nemzetközi szervezetekkel, majd azért sikerült békét teremteni, ez egy mai napig is tartó gyümölcsöző együttműködést hozott. Szintén nagy eredmény, hogy egészen kiváló az együttműködésünk a magyar kormánnyal, ebbe szerepelnek olyan projektek, mint az elhagyott zsidó temetők felújítása, de lebonyolítói vagyunk az emancipációs évfordulónak is.
Ezekhez a projektekhez tartozik az Ocskay program is. Ez mit is takar?
Második éve folyik a kutatási programunk, ez kezdődött a hazai Kossuth- és Széchenyi-díjas Holokauszt túlélők javadalmazásával, ez a kör kibővült azon személyekkel, akik az elmúlt hetven évben jelentőseket tettek a zsidó-keresztény párbeszédért. Ez is mutatja, hogy a Mazsök a társadalomba is beágyazódik, persze néha ingoványos területekre is lépünk, de igyekszünk minden problémát megoldani. Ilyen probléma volt a kőszegi tömegsír feltárásának az ügye, amivel évtizedekig nem foglalkozott senki. Nekünk immár évek óta az a célunk, hogy a kőszegi munkaszolgálatos tömegsír megfelelő állapotba kerüljön, hogy megadhassuk a kellő tiszteletet az ott nyugvó ezer meggyilkolt munkaszolgálatosnak.
Ön éveken át élt Izraelben, mit tud tenni azért, hogy béke és megnyugvás legyen a Közel-Keleten?
A szétszóratásban élő zsidóknak van egy szerencsés helyzete, hogy alapvetően két hazája is van, az egyik az, ahol születtünk, amire büszkék vagyunk, nekem ez Magyarország. Mellette ott van Izrael, amit nem szeretünk kevésbé, mint a szülőhazánkat. Most nem egyszerű nézni az izraeli képsorokat, nem a palesztin válság miatt, az volt, van és lesz is, többek között mindaddig, amíg a világsajtó úgy kezeli az izraeli-palesztin viszonyt, ahogy most teszi. A nagyobb probléma most a belviszály Izraelben, naponta lehet látni, amikor izraeli rendőrök az ortodox zsidókat verik, ezek biztosan nem nyugtatják meg a világban élő zsidókat.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
