Érdemes Erzsébetvárosba jönni, itt élni
Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere a kerületi népszavazással kapcsolatos problémákat járta körbe, de szóba került még a kerület pezsgő kulturális élete is.
Lesz népszavazás Erzsébetvárosban a bulinegyeddel kapcsolatban?
A népszavazás kezdeményezése már megtörtént, a helyi Választási Bizottság ezt el is fogadta, ezt a döntést meg lehetett fellebbezni, ami meg is történt. Most várunk egy fellebbviteli döntésre, ennek fényében tudunk lépni. Amennyiben átengedik a kezdeményezést, úgy a helyi népszavazást február-március környékén lehet megrendezni. Amennyiben elutasítják a kezdeményezést, akkor természetesen valamilyen más módszerhez kell folyamodnunk.
Miről is szólna a népszavazás?
Belső-Erzsébetváros vendéglátó-helységeinek a nyitva tartásáról. Tudni kell, a kerületet három részre szoktuk tagolni, van a belső része, a Kis- és a Nagykörút közötti része, valamint van a középső és a külső része. A középső és a külső rész ebből a szempontból nem releváns, hiszen Erzsébetváros ezen részein már hét éve éjfélkor kell bezárniuk a szórakozóhelyeknek. A belső résznél, amit bulinegyednek hívnak, merült fel, hogy itt is legyen éjféli zárás. Azonban ez számos szórakozóhely bezárását jelentené, meg azt is, hogy sokan elvesztenék a munkájukat, tehát jelen esetben egy komoly érdekellentétről van szó. Az érdekellentét nem az önkormányzat és a vendéglátósok, nem az önkormányzat és a helyi lakosok között van, hanem a lakosok között, akik egy része az éjféli zárás mellett van, más részük meg nem. Az önkormányzat az októberi képviselőtestületi ülésen azt mondta, rengeteg kérdésben tud dönteni, jelentős összegeket csoportosítottunk át a helyzet javítására, most kerültek kihelyezésre például az új kukák, új takarítógépek beszerzése megtörtént, új köztéri vécéket helyezünk el. Ezekre szükség volt, bár az is igaz, például a takarítást már az utóbbi években is fejlesztettük, a bulinegyedbe látogatók számának ugrásszerű növekedése igényelte a jelentősebb lépéseket. Magyarán, most a bulinegyed miatt kell növelni a takarítógépek számát, magát a takarítást is át kell szervezni. Ezeket a lépéseket megtettük, az erről szóló előterjesztéseket szinte teljes támogatással fogadták el a képviselők. A testületi ülésen több verzió is felmerül a szórakozóhelyek zárását illetően, ám ezek egyike sem kapott többséget, a testületnek az a döntése ment át, ami a népszavazás kiírásáról szólt.
A tavaszi választás mennyire zavarhatja meg a népszavazást?
Azt gondolom, hogy a népszavazás a választásokig lezajlik. Én úgy gondoltam, hogy ebből nem kellene politikai kérdést csinálni, nagyjából ezt sikerült is tartanunk. Tudni kell, Belső-Erzsébetvárosról szól a népszavazási kezdeményezés, de ezen – amennyiben kiírásra kerül – a kerület minden lakosa részt vehet. A vita azon van, már ami a népszavazás kiírhatóságát, ki nem írhatóságát illeti, hogy ez a rész világörökségi puffer zóna, amit a kereskedelmi törvény szabályoz 2013 óta. Az ebben szereplő megfogalmazásokat egyesek úgy értelmezik, hogy a kerület nem szabályozhat, míg mások szerint van erre lehetőségünk.
Ezeket a népszavazás feloldja?
Megkapjuk rövidesen az állásfoglalást, ami leírja, lehet-e erről a kérdésről dönteni, ha igen, akkor azt népszavazással lehet-e. Ha nem lehet dönteni erről, akkor bizony a képviselőtestület sem teheti meg.
Mit gondolhat erről a népszavazásról a kerület külső részében élő, mondjuk egy nyugdíjas, akinek a szociális támogatásához jelentősen hozzájárulnak azok a bevételek, amelyek a bulinegyedből érkeznek?
Erről az egészről a kerület középső részén élőknek is vannak határozott elképzelései, ezt tapasztaltam meg az elmúlt hónapokban. Meg kell jegyezni, ennek van hatása is, mert érdemes megnézni, hogy milyen pénzek folynak be, netán a kerület külső részén lakó, aki a bulinegyedben dolgozik, aki esetleg elvesztheti az állását, nem beszélve a közel kétezer Airbnb lakásról, amelyek egy része a külső részben van. Így mondhatom, a külső részen élők is érintettek valamennyire a bulinegyeddel kapcsolatban. Amennyiben lesz népszavazás, akkor azért nyilvánvalóan többen mennek el véleményt nyilvánítani a Belső-Erzsébetvárosban élők.
Beszélt az Airbnb lakásokról, ezeknek a működését mennyire kívánják a jövőben szabályozni?
Már felmerült ez a kérdés, már vizsgáljuk is a lehetőségeket, látjuk, hogy a szomszéd kerületekben már megtörtént a szabályozás. Komoly egyeztetéseket kell majd lefolytatni, mondtam az előbb, kétezer lakásról van szó, ez a tevékenység nem engedéyköteles, csak bejelentésköteles. Tudjuk, hogy az elmúlt két-három évben felfutott ezeknek a lakásoknak a problémája, sokan fordulnak meg bennük, vannak viselkedési szabályok és sorolhatnám. Mondtam csupán bejelentési kötelezettsége van a tulajdonosnak, ez a tevékenység kereskedelmi és vendéglátási tevékenységnek minősül.
Akkor egy társasház többi lakójának sincs beleszólása a kiadásokba?
Hogy miként szabályoz egy ilyen helyzetet egy társasház, az esetenként más. Van, ahol azt állapítják meg, hogy az Airbnb-s lakásoknak több közös költséget kell fizetni, mert jobban használják a közös részeket. Azért is kellenek az egyeztetések, mert nem akarjuk tönkretenni rengeteg kerületinek a vállalkozását,n komoly körültekintés szükséges. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ennek a kérdésnek a szabályozás nem biztos, hogy egy helyi önkormányzat feladata, itt talán magasabb szintű döntés kellene.
A tél közeledtével egyre több helyen kell a hajléktalanok ellátásáról gondoskodni, hogyan áll ezzel Erzsébetváros?
Azok a kötelezettségekben, amelyek a kerületi önkormányzatot érinti, mi már évek óta erőn felül teljesítünk. Mindig is az volt a célunk, hogy ne fagyjanak meg a hajléktalanok a kerületben, most is igyekszünk biztosítani valamilyen feltételeket azoknak, akik az utcán kénytelenek élni. Több szervezettel is együttműködünk, ezek már évek óta beváltak. Erzsébetváros egy csomópont, ahova eljönnek a hajléktalanok, a nagyobb embertömegtől remélve valamilyen támogatást.
Erzsébetvárosban egy új kulturális központ is létrejött, a Zsidó Érték Tára, a Csányi utca 5-ben.
Már évekkel ezelőtt elhatároztuk ennek az intézménynek a létrehozását, az épület műemléki jellege miatt az építkezés egy kicsivel tovább tartott a tervezettnél, de mára már készen van, át is adtuk, így ebben a többre hivatott házban beindulhat az élet. A Zsidó Érték Tára a kerületben élő egykori zsidó polgárság életét, a zsidó kultúrát hivatott bemutatni, de ez egy közösségi tér is, ahol számos más programot lehet szervezni. Mindezek mellett a tervünk az volt, hogy ez a hely egy szellemi műhely is legyen, ahol olyan feldolgozások születnek, amelyek a még ismeretlen erzsébetvárosi történelmet mutatja meg. Azt látom, hogy ez a tervünk is megvalósulni látszik, nagy reményeink vannak, nagyon büszkék vagyunk a Zsidó érték Tárára, ahogy a Róth Miksa Emlékházra, az ERőMŰVHÁZRA, a K11-re. Az önkormányzat arra gondolt, miután megszűnt az Almássy téri központ, a Százház utcai sportcsarnok, mi legyen helyette. Felmerült, hogy építünk egy nagy kultúrházat, de végül úgy határoztunk, ne egy nagy, hanem sok kisebb beruházás legyen, ez jobban szolgálja az igényeket, ebbe a sorba illeszkedik bele a Csányi utca 5. is.
Erzsébetváros egy idősödő kerület. Mit tudnak tenni a fiatalok beköltözése érdekében?
Ez nem csak a kerületet érinti, a főváros más részein is tapasztalható volt, amikor az agglomerációba való költözést választotta sok család. Most azt látjuk, a lakosságcsökkenés megállt, sőt egyre több fiatal jön, például egyre nehezebb férőhelyet manapság találni az óvodáinkban, persze lezajlott egy bővítési programunk. Aki szeretne idejönni, azoknak azt tudom mondani, Erzsébetváros egy jó hely, az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az itt élők jól érezzék magukat, legyen az akár egy családbarát politika.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
