Fidesz részéről az egyik legnagyobb sikere az elmúlt éveknek a nemzetpolitikája, a határokon átívelő nemzetegyesítési politika
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke beszélt külpolitikai aktualitásokról, Magyarország helyéről és szerepéről, de szóba került még a kormány nemzetpolitikája is. Mindezekről Breuer Péter és Gulyás Erika, a Népszava főmunkatársa előtt beszélt a képviselő.
Nemrégiben fogadta Avi Dichtert, az izraeli védelmi és külügyi bizottság elnökét.
Valóban, ő egy nagy tekintélyű személyiség, tartottunk egy közös előadást itthon a Külügyi Intézetben az izraeli-magyar kapcsolatok jövőjéről. Megállapítottuk ezen a rendezvényen, hogy nagyon sok mindenben hasonlóképpen gondolkodunk, sok minden össze is köt bennünket, nem utolsósorban a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyarajkú közösség. Mellette ugyanennyire fontos a biztonsággal kapcsolatos hasonló felfogás is, de mellette ugyanilyen hasonlóan látjuk a világpolitika sok vonatkozását.
Mi történik a magyar-amerikai kapcsolatok terén? Még nincs kinevezett amerikai nagykövet, még nem fogadta az új elnök a magyar miniszterelnököt. Értem én, hogy fontosak az Észak-Koreával kapcsolatos gondok, de Magyarország meg Közép-Kelet-Európában fontos.
Ez igaz, de azt is érdemes nézni, hogy a jelenlegi elnök már négyszer is volt Európában, az elődje az egész ciklus alatt volt ennyiszer. Az amerikai elnök fontosnak tartotta azt is, hogy eljöjjön a régióba, Varsóban mondta el azt a beszédét, ami a Nyugat megújulásáról, hosszútávú célkitűzéseiről szólt. Ennek a beszédnek az volt a lényege, hogy az értékekhez kell visszatérni, ezek pedig Isten, hazafiság, család, szabadság. Ezt így ritkán tették meg amerikai elnökök. Nagyon kedves volt a fülünknek, hogy a közép-kelet-európai népek szabadságtörekvéseit az amerikaihoz hasonlította és ilyen értelemben el is ismerte. Összegezve, amit a lengyeleknek mondott, azt mi bátran magunkra is vettük.
Egyesek szerint ezt Budapesten is elmondhatta volna Trump, de látványosan nem nálunk mondta el.
Azért még Lengyelország és Magyarország, Varsó és Budapest között van egy méretbeli különbség. Tudom, hogy merjünk nagyok lenni, de azért ne legyünk vakok sem. A külpolitikában igenis számít a méret, az amerikaiak számára ennek a térségnek a vezető ereje pedig Lengyelország, nem Magyarország. Én úgy érzem, ez jól van így, mert ez elismerést jelent a lengyeleknek, akik ennek a térségnek az összeszervezésében kiemelt szerepet játszanak, mi ebben másodhegedűsök vagyunk. Lehet, hogy ez sokak számára bántóan hangzik, de azért nem mindegy, hogy ki az elsőhegedűs, főleg ha olyan baráti a viszony a lengyel és a magyar vezetés között.
Ha ilyen jó a viszony, akkor a lengyelek is kiállnak majd Magyarországért, ahogy ezt eddig hazánk is sokszor megtette velük?
A történelem, a magyar-lengyel barátság erről szól, ami kiállta az idők próbáját, gondoljunk csak 1956-ra, akkor a lengyelek komoly vérszállítmányokat küldtek Budapestre, ezt akkor kevesen tették meg.
Választott Németország, ahol egy koalíció van kialakulóban, bár úgy tűnik, hogy nem halad kellő gyorsasággal.
Egy dolog biztos, a CDU-CSU szövetség megnyerte a német választásokat, Angela Merkel vezetésével, ez jó hír. mi szerettük volna, ha nagyobb különbséggel győzött volna, de nyert. Az is biztos, hogy Németországban a CDU-CSU szövetség nélkül nem lehet kormányt alakítani. Számunkra ez a fontos, a többi része az természetesen a németekre tartozik. Ránk még az tartozik, hogy folytatódik-e az a szolidaritási politika, amit Magyarország kapott eddig Angela Merkel részéről. Minden látszat ellenére ezt mi megkaptuk, persze voltak nagyon kemény vitáink is, de hangsúlyozom, a Fidesz-KDNP-nek nem sikerült volna megvalósítania a reformpolitikáját az elmúlt hét évben, ha nincsen az Európai Néppárt és a CDU-CSU szövetség. Amiben éles vita volt közöttünk, az a migráció kérdése, azért az nem egy mellékes dolog, hogy ez a kérdés miként is alakul a német koalíciós tárgyalásokon, ugyanakkor azt is gondolom, ez nem csak a németeken fog eldőlni.
A magyar miniszterelnök Wüttenbergben járt, ahol megemlékezett a reformáció 500 éves évfordulójáról, a hírek szerint ezen alkalomból igen kritikus írások jelentek meg a német sajtóban. Ez mennyire van befolyással a kétoldalú kapcsolatokra?
Valóban, de azt is hozzá kell tenni, ezen alkalomból egyetlen államfő mondott még beszédet a németen kívül, ez pedig Áder János volt. Az, hogy egy ilyen, a németek számára kiemelt rendezvényre egy ilyen meghívás érkezett, az jelez egy mélyen meghúzódó szimpátiát is. Az persze tagadhatatlan, hogy belpolitika lettünk a németeknél, így bevonódtunk témaként a koalíciós tárgyalásokba is. Meg kell ismételjem, nagyon sok múlik a migráción, ezen a témán ment el a német választás is, hiszen ha nem ilyen politikát folytat a CDU-CSU szövetség, akkor jobb eredményt értek volna el. A migráció az egész európai politikát meghatározza, kulcsfontosságú kérdés, hagyják-e a tagállamok szintjén a migráció hatáskörét, esetleg megpróbálják centralizálni, Brüsszel szintjére emelni. Ha ezt megpróbálják, akkor úgy vélem, ezzel komolyan veszélyeztetik az egész Európai Uniós projektet.
A mostani nemzeti konzultáció az önálló gondolkodásról, az önálló lépésekről szól. Az európai politikát is nézve, mi haszna lehet Magyarországnak ebből?
A magyar külpolitikának az Európai Unió egy létfontosságú kérdés. Gondoljunk bele, ez eredetileg egy békeprojekt, ami a történelmi konfliktusok elsimítására jött létre Európában. Ugyanakkor azt is gondolom, mi itt Közép-Európában ennek még nem értünk a végére, elég csak körülnézni, milyen viszályok tudnak egyik pillanatról a másikra kirobbanni. A katolikus iskola helyzete Marosvásárhelyen, a kárpátaljai oktatási törvény, a magyar-szlovák viszony, hogy csak párat említsek ezek közül, de mondhatnám a többi nemzet ellentétét is. Többek között ezért is van szüksége, mint egy falat kenyérre ennek a régiónak az Európai Unió projekt sikerére. Nagy baj lenne, ha ez most zátonyra futna, márpedig az a fajta fragmentáció, amit a Brexit elindított, az a típusú ellenségeskedés, amit nap mint nap lehet tapasztalni Észak és Dél, Kelet és Nyugat között, veszélyezteti ennek az egész projektnek a sikerét.
Ön szerint mi lehet az oka az előbb említett konfliktusoknak a szomszéd országokkal? Ön nagyon jól értheti a határontúli magyarság problémáit, hiszen már az édesapja is sokat foglalkozott lelkipásztorként az erdélyi magyarokkal is.
Valóban, édesapám az erdélyi menekültek gyülekezetének volt a lelkipásztora, az ő családja a Felvidékről származik, az édesanyám családja meg erdélyi. A kérdését illetően, holnap lesz a Magyar Állandó Értekezlet, ahol a Kárpát-medence magyar vezetői találkoznak a miniszterelnökkel, a magyarországi pártok képviselőivel. A Fidesz részéről az egyik legnagyobb sikere az elmúlt éveknek a nemzetpolitikája, a határokon átívelő nemzetegyesítési politika. Itt nem csak az egymillió magyar állampolgárra gondolok, hanem arra is, hogy tízszeresére sikerült megnövelni a határontúli támogatásokat, elindítottunk egy nagyon komoly gazdaságfejlesztési programot, nagyon komoly előrelépést sikerült felmutatni a határontúli köz- és felsőoktatásban, de elindult egy jelentős bölcsőde- és óvodaprogram is. Legendás az Erdélyi Egyetem, de nagyon fontos egyetem működik a Felvidéken, Kárpátalján is. Érdemes beszélni még a határontúli magyar zsidó közösségekről is, avattunk zsinagógát Beregszászon, remélem hamarosan elkészül Szabadkán is. Ahogy Magyarországon van egy zsidó reneszánsz, úgy azt gondolom, hogy Kolozsváron is érezhető ez, például a nemrégiben lebonyolított Zsidó Napok kapcsán is. A határontúli magyar közösségeknek érthető az érzékenysége az identitásra, az együttélésre, a hagyományokra, ami ter5mészetesen lényegesen nagyobb, mint Magyarországon. Szerencsére ebből kiveszik a részüket a zsidó közösségek is.
Mit gondol a DK aláírásgyűjtésével kapcsolatban, ami a határontúli magyarok szavazati jogát venné el?
Azt gondolom, ezen már egyszer túl voltunk 2004. december 5-én, az akkori népszavazásnak az lett az eredménye, hogy kiírták a székelyföldi kocsmákban: Magyar állampolgárt nem szolgálunk ki! Ehhez képest ma már egymillióval több állampolgár van. Úgy vélem, ezzel egy olyan fajta nemzetellenes programot hirdetett meg a DK, amivel az MSZP törzsszavazóit kívánja elcsábítani. Gyurcsány Ferenc elfelejti, hogy 2004 óta nagyon sok minden megváltozott, hogy Magyarországon a nemzeti elkötelezettség sokkal általánosabbá vált. Arról nem is beszélve, hogy nem lehet erkölcsi megfontolások nélkül politikát csinálni, szerintem ez a lépésük a visszájára fog elsülni.
A DK mindezt azért teszi – az elmondásuk szerint -, mert a külföldön dolgozó magyar állampolgárokat nem ugyanazok a jogok illetik meg a szavazáskor, mint a határontúli magyarokat, tekintettel a levélszavazásra. Ezt miért nem adja meg nekik a kormány?
Itt arról van szó, hogy aki magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, annak két szavazata van, akinek nincs állandó magyarországi lakóhelye, annak csak egy szavazata van. Szerintem nem ezért hirdette meg a DK az akcióját, hanem azért, mert abban bízik, maradt még itt a kommunizmusból egyfajta nemzetellenes szemlélet, amit pártpolitikai célra akar kiaknázni. Természetesen a választójogi törvényről fogunk és kell beszélni, én jelenleg sem rövid, sem pedig hosszabb távon nem látok megoldást, a jelenlegi rendszer a választásokig fennmarad, ezt csak egy többpárti konszenzussal lehet megváltoztatni, kétharmadot igényel, ez a kérdés a választások után kerülhet napirendre.
Köszönjük a beszélgetést.
