Reformáció, Halottak Napja, emlékkiállítás és emlékkoncert

Reformáció, Halottak Napja, emlékkiállítás és emlékkoncert

A reformáció 500 éves évfordulójára emlékeztek meg Erzsébetvárosban. Különleges programokkal várja a látogatóit a Fiumei úti Nemzeti Sírkert. Jane Hainning emlékkiállítás a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban. Erzsébetváros egyik büszkeség, a 100 Tagú Cigányzenekar adott nagysikerű koncertet a Zeneakadémián.

Ezzel a tettel megindult egy hihetetlen szellemi, lelki forradalom Európában

Szűcs Balázs református lelkész, erzsébetvárosi önkormányzati képviselő, tanácsnok a reformáció ötszáz éves fennállásáról, az egyházak erzsébetvárosi helyzetéről és egy dicsérendő összefogásról is beszélt.

 

Ötszáz éves a reformáció, mit is kell tudni erről a jeles eseményről?

Régóta készül Magyarország, Európa, a világ erre az évfordulóra, ami fantasztikus, nagyon fontos alkalom. 1517. október 31-én Luther Márton, a legenda szerint kifüggesztette a wittenbergi vár kapujára a 95 pontból álló tételét. Ezzel a tettel megindult egy hihetetlen szellemi, lelki forradalom Európában, ami mind a mai napig meghatározza az ország, Európa, sőt Erzsébetváros életét is.

A magyarországi reformátusok hogyan emlékeznek meg erre a napra?

A reformáció ünnepe az összes protestáns felekezetnek is az ünnepe, sőt ezt már a római katolikus egyház is nagyon fontosnak tartja, gondolok itt Ferenc pápa mondatára, mely szerint Luther Mártont történelmileg és teológiailag is kiemelkedő személynek tartotta. A pápa még az evangélikus egyház nagyzsinati ülésére is elment, de nagyon sok közeledés van Magyarország minden táján is. Ma már egy kicsit másként látjuk a reformációt, mindazon folyamatokat, amelyek ötszáz évvel ezelőtt lezajlottak.

Erzsébetvárosban lesznek közös ünnepségek más felekezetekkel?

Igen lesznek, sőt már vannak is. Nagyon örülök annak, hogy a VI. és a VII. kerület protestáns gyülekezetei összefogtak. Ez abból áll például, hogy a terézvárosi metodista templomban prédikál majd a fasori evangélikus gyülekezet lelkésze, majd másnap a fasori evangélikus templomban a metodista szuperintendens teszi ugyanezt. Itt lesz majd a nagy ünnepség, hálaadás az elmúlt ötszáz évért, ez az esemény egy közös úrvacsora szolgálattal ér majd véget. Sor kerül majd a Luther katakomba felavatására, Gáncs Péter evangélikus püspök vezetésével, ez egyébként egy ifjúsági és cserkészközpont is lesz egyben.

Milyen is reformátusnak, evangélikusnak lenni Erzsébetvárosban?

Erzsébetváros egy különleges helyszín a protestánsok számára, elsősorban azért, mert itt készül el elsőként az országban a Reformáció Emlékpark, nekem képviselőként is nagy öröm volt, hogy hozzájárulhattam a park felújításához. Egyházügyi tanácsnokként javasoltam mindezt Vattamány Zsolt polgármester úrnak, öröm volt, hogy ebben az ügyben egymásra találtunk, már sikerült erre pénzt is félretenni. Rendezzük majd a parkot, a közterületi vécét, sor kerül a növényesítésre, és bízom abban, hogy egy ivókutat is sikerül kialakítani.

És istenhívőnek milyen lenni a kerületben?

Erzsébetváros egyik legkülönlegesebb kerülete a fővárosnak, hiszen itt nagyon sokszínű a vallási élet. Komoly és nagy protestáns gyülekezetek vannak itt, nagy létszámmal és az egész fővárosra is kiterjedő tagsággal, komoly ifjúsági, egyetemi misszióval. De beszélni kell a nagyon fontos zsidó közösségekről is, amelyek szintén részesei Erzsébetvárosnak.

Ha már az erzsébetvárosi zsidóságról beszélünk, akkor a kerület nemrégiben adta át legújabb intézményét, a zsidó skanzent.

Az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárnak most került sor az első, még bevezetőnek mondott programjára, ahol azért már bepillantást lehetett nyerni a kiállítási anyagba. November 2-án kerül ki a kapuba a mezüzem innentől kezdve valóban egy zsidó közösségi térré válik az épület. Bízom abban, hogy rövidesen sikerül majd ezt az intézményt tartalommal megtölteni.

Vannak Erzsébetvárosban éppen nem bejegyzett egyházak, egyházi egyesületek is?

Igen, vannak ilyenek is, ők azért a kerület életében kevéssé foglalnak helyet, vannak közülük olyanok, akikkel van kapcsolatunk, mint például a Golgota Gyülekezettel, amelyik, nagyon fontos szolgálatot végez, az önkormányzat a hajléktalanok nappali melegedőjét is rájuk bízta.

A kerületi iskolákban zajló hittanoktatással mennyire van megelégedve?

Szerintem nagyon jó a hittanoktatás színvonala, amennyire látom, a gyerekek jó kezekben vannak, arról nem is beszélve, hogy Erzsébetvárosban nagyon sok egyházi iskola is van. Az oktatók munkáját szerintem a kerület is nagyban támogatja.

A magyar kormány jelentősen igyekszik támogatni az egyházak egészségügyi szolgáltatásait, már megállapodott több felekezettel, más megállapodások is előkészületben vannak. Az egyházak már gondolkodnak egy közös egészségügyi szakemberképzésen is. Mit gondol erről a munkáról?

Most Magyarországon ugyanazok a folyamatok kezdenek lezajlani, ami Amerikában, Európában már régóta működnek. Nagyon fontos lenne, ha a történelmi egyházak koordinálnák saját munkájukat. Tudni kell, a tengerentúlon és Európában is a különböző felekezetek, katolikusok, protestánsok, zsidók üzemeltetnek közös kórházakat, közös oktatási intézményeket tartanak fenn, örülök annak, hogy ez itthon is elkezdett megvalósulni.

 

Halottak napi séta a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben

Mindenszentek és Halottak Napja. Ekkor emlékezünk meg már elhunyt szeretteinkről. Ebben az időszakban minden temető sok embert fogad, így a Fiumei úti Nemzeti Sírkert is.

A temetőben, amely teljesen Nemzeti Emlékhely is a sírok mellett érdemes megnézni más érdekességeket is, mint az idén felújításra került Apponyi gyászhintót, ami több évtizedes hányódás után került felújítva az őt megillető helyre. A Nemzeti Sírkertet is fenntartó Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Radnainé dr. Fogarasi Katalin elmondta, céljuk az, hogy a temetőt a turizmus vérkeringésébe is bekapcsolják, ahol az év bármelyik napján lehet látnivalókat találni. Halottak A főigazgató szerint az elmúlt másfél év munkájának eredménye az, hogy naponta több látogatócsoport érkezik ki a sírkertbe. Ugyanakkor kora reggel már lehet találkozni kocogó fiatalokkal, napközben meg babakocsit tologató anyukákkal, hiszen ez a közpark nekik is épült.

 

Jane Hainning kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban

A világháború idején a Magyarországon működő skót misszió vezetőjéről emlékeztek meg, aki mártírhalált halt Auschwitzban.

 

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete magyarul köszöntötte a megjelenteket. A nagykövet elmondta, skót származása miatt is különösen fontos számára ez az esemény. Majd angolra váltva Iain Lindsay kiemelte, Jane Hainning bátorsága kivételes volt, ő volt az egyetlen holokauszt hős, sőt egyike azon nagyon kevés Holokauszt hősnek, akire Nagy Britannia büszke lehet. Ez az esemény és helyszín is nagyszerű alkalmat teremtett arra, hogy az utókor kifejezze háláját Jane Hainning iránt. A kiállítás a nagyszerű embermentő munkásságának bemutatása mellett alkalmat kínált a nemzetközi vallásszabadság napjának is a megünneplésére. Jane Hainning skót presbitáriusként, a skót egyház misszionáriusaként úgy döntött, hogy a katolikus Magyarországra jön, hogy zsidókat mentse, ez is bebizonyította azokat a gondolatokat, amelyekre a vallásszabadság napját építették. A XXI. századi Európában nem lehet helye az antiszemitizmusnak, az iszlamofóbiának, sem pedig a vallási üldöztetés bármilyen formájának – emelte ki a nagykövet. Iain Lindsay beszélt korábbi diplomáciai állomáshelyeiről, melyek Közép-Európában voltak, ahol már nem volt jelentős számú a helyi zsidóság, ám amikor Budapestre jött, nagy örömmel látta, milyen sokszínű a zsidó élet a fővárosban és vidéken, így például Debrecenben is. Bebizonyosodott, a magyar zsidó életnek fényes jövője van, olyan, amiért annak idején Jane Hainning az életét áldozta.

 

Kodály Zoltánról emlékezett meg koncertjén a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar

A Zeneakadémián megtartott koncerten Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere is köszöntötte a megjelenteket.

 

Az alpolgármester elmondta, Erzsébetváros büszke arra, hogy a 100 Tagú Cigányzenekar partnere és támogatója lehet a magyar kultúra támogatásában. Kodály Zoltánt ünnepeljük az idén, aki ötven évvel ez6előt hunyt el. Bajkai István Szabolcsi Bencét idézte, aki azt írta Kodály halálakor: Szálfa dőlt ki közülünk. Kodály volt az egyike azoknak, akik megváltoztatták Magyarország szellemi arculatát. Végül a városvezető Kodály Zoltán életművét ismertette, kiemelve, hogy zeneszerzői diplomája mellett bölcsészdoktori címet is szerzett, disszertációját A magyar népdal strófaszerkezete címmel írta. Már ekkor a magyar népzene felkutatása volt életének célja, ezen munkája alatt bejárta Magyarországot, Erdélyt, a Felvidéket, eljutott a bukovinai csángókhoz és sok más helyre is.

Hoppál Péter, az EMMI államtitkára is köszöntötte a megjelenteket, de most nem politikusként, hanem a koncert karmestereként, elmondva, Kodály és Bartók egy különleges kísérletbe kezdtek, amikor a népzenei gyökereket ültették át zenéjükbe, de a 100 Tagú koncertjén egy másik kísérlet is lezajlik, amikor is a városi kultúrába beszüremkedő magyaros zene jelenik meg a verbunkos stílus megalkotóinak zenéjén keresztül. Kodály és Bartók zenéjében is megtalálhatók azok a gondolatok, amiket a magyar cigányzene örökített át.