A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Belpolitika:

Az Európai Bizottsághoz fordul a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a Czeglédy-ügyben. A miniszter elmondta: azért fordul a brüsszeli testülethez, mert a súlyos bűncselekménnyel gyanúsított Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő „folyamatosan élvezte” Gyurcsány Ferenc politikai és anyagi támogatását, márpedig a volt miniszterelnök cégéhez uniós pénz is került. Lázár János szeretné, ha az Európai Bizottság tisztázná, minek minősül, ha ugyanabba a tulajdonosi körbe kerül a testület támogatása, ahonnan egy bűncselekménnyel gyanúsított személy is pénzt kap.

Lázár János szerint sokat segítene Magyarország és az Egyesült Államok együttműködésén, ha lenne Budapesten amerikai nagykövet. David Kostelancik sajtószabadsággal kapcsolatban tett kijelentéseiről azt mondta: a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője „zöldségeket beszélt” a magyar sajtóviszonyokat illetően. Több magyar nyelven beszélő amerikai diplomatára lenne szükség, mert ha beszélnék a nyelvünket, látnák, hogy naponta százszámra jelennek meg kormánykritikus cikkek – közölte Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azzal, hogy az Európai Bizottság hozzáférhetővé tette írásos állásfoglalását arról, hogy a paksi beruházás minden feltételnek megfelel, minden akadály elhárult a beruházás megkezdése elől. A bizottság állásfoglalása alapján Magyarországnak megéri az atomerőmű megépítése, és ezzel végelegesen lezárult az erről szóló vita. Akik kételkedtek a projekt ésszerűségében, racionalitásában, most megfelelő választ kaphattak a bizottság közléséből – mutatott rá. A tárcavezető kiemelte: az uniós testület értékelése szerint minden jogi, műszaki és gazdasági feltételnek megfelel a paksi beruházás.

Az utcákon harcoló forradalmárok mellett a hivatásukat végző orvosok, ápolók és nővérek, valamint a hozzájuk csatlakozó önkéntesek is az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei voltak – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Gulyás Gergely kiemelte, amíg a forradalmárok az utcán harcoltak az ország függetlenségéért, addig az orvosok, ápolók és önkéntesek a mentőautókban és a kórházakban küzdöttek a forradalmárok életéért. „Tették mindezt a háborús körülmények, a betegszállítás nehézségei és a megfelelő eszközök hiánya mellett hivatástudatból és hazaszeretetből táplálkozó elkötelezettséggel és áldozatvállalással” – fogalmazott a frakcióvezető.

A Fidesznek harmadik hónapja nő a támogatottsága, szeptember és október között statisztikailag is érdemben,27-ről 30 százalékra bővült a tábora. A Jobbik híveinek aránya nem változott, maradt 12 százalék. Az MSZP támogatottsága valamelyest csökkent, a múlt havi 10 százalékról 9-re – derült ki az ZRI Zavecz legfrissebb felméréséből. A Demokratikus Koalíciónak és az LMP-nek sikerült kissé erősödnie, 4-ről 5 százalékra emelkedett a táboruk. Az előző hónapok 1 százalékos pártjai most is azok: ezen a szinten áll a Momentum, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd. Az őszi politikai évad kezdete aktivizálta a választópolgárokat, a pártot nem választók aránya 37 százalékról 33 százalékra csökkent.

2020 végére a kormány a megmaradt 13 nagy létszámú gyermekvédelmi otthont is bezárja – közölte a szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. A gyermekvédelmi szakellátás legfontosabb feladata, hogy a 23,5 ezer állami gondozásban élő gyermek valóban életre szóló esélyt kapjon – mondta Czibere Károly. Hozzátette: ennek legfontosabb eszköze a közösségbe ágyazás. Az elmúlt négy évben sikerült elérni, hogy 12 évnél fiatalabb gyermek ne kerüljön nagy gyermekotthonba, hanem nevelőszülőknél helyezzék el őket – tudatta a politikus. Az államtitkár hangsúlyozta, a gyermekek boldogságára és biztonságára épül a jövő Magyarországa. Ezért a kormány minden eszközzel fejleszti a gyermekeket segítő és támogató rendszereket.

Az eddigi legnagyobb iraki segélyprogramját indítja el kormányzati támogatással az Ökumenikus Segélyszervezet: Moszul közelében hoz létre egy központot, amelynek feladata a visszatelepülők támogatása, a helyben boldogulás elősegítése lesz. Lehel László, az Ökumentikus Segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta: a Hungary Helps program részeként, kormányzati támogatással indítják el a kétéves, 500 millió forintos segélyprogramot.  A támogató központ az elmenekült családok visszatelepítését segítő csomagok, építőanyagok és háztartási cikkek biztosítása mellett bekapcsolódik a helyi infrastruktúra újjáépítésébe, az oktatás támogatásába és a pszichoszociális segítségnyújtásba.

A már megvalósult informatikai fejlesztések jól megalapozzák az e-közigazgatás jövő év eleji indulását – mondta a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. Hajzer Károly kiemelte: a közigazgatásban korábban tapasztalható „szigetszerű megoldásokat”, amelyeket egymáshoz nem csatlakozó alkalmazások jellemeztek, 2018. január 1-jétől felváltja majd az e-közigazgatás, melynek jellemzője, hogy a hivatali ügyek kényelmesen, online felületen intézhetők.

Megközelítőleg 30 milliárd forintból újulhat meg a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház az Egészséges Budapest Program keretében – jelentette be Kucsák László, a Fidesz országgyűlési képviselője. Hozzátette: ebből a pénzből már az idén hárommilliárd forint rendelkezésre áll, a többi között 1,3 milliárd forintból a diagnosztikai és terápiás eszközparkot, valamint az informatikai hátteret fejlesztik, további 1,6 milliárdból pedig egy új a sürgősségi ellátást is magában foglaló szakrendelői tömb épül a Köves utcai telephelyen. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy lépésváltás történik az egészségügy területén, és míg az előző uniós ciklusban 500 milliárd forint állt rendelkezésre a vidéki kórházak fejlesztésére, addig a következő nyolc évben 700 milliárd forintból újul meg Budapest egészségügyi ellátása.

Külpolitika:
Az Egyesült Államok úgy foglalt állást, hogy a Gázai övezetet eddig uraló Hamász radikális iszlamista palesztin szervezetnek el kell ismernie Izrael létét, és le kell mondania az erőszakról ahhoz, hogy szerepet vállalhasson egy olyan leendő palesztin egységkormányban, amelyet az Egyesült Államok is elismer. Jason Greenblatt, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja első alkalommal ismertette az amerikai kormány válaszát a Hamász megegyezéséről a Ciszjordániát és a Palesztin Hatóságot irányító Fatáhhal. Greenblatt közleményében leszögezte: ha a Hamász szerepet kap a megbékélés kormányában, akkor el kell ismernie Izraelt, és le kell mondania az erőszakról. A Hamász nevében Basszem Nadin vezető tisztviselő elutasította a különmegbízott állásfoglalását, tiltakozott a „nyílt amerikai beavatkozás” ellen, és azzal vádolta Donald Trump adminisztrációját, hogy összehangolja álláspontját Izraellel.

Kivonult az Interparlamentáris Unió szentpétervári üléséről Izrael delegációja, mivel a szervezet egy zsidó állam elleni határozatot fogadott el. Sharren Haskel, a Likud parlamenti képviselője és a többi politikus azután hagyta el az üléstermet, miután egy olyan határozatot fogadta el, miszerint Izraelnek szabadon kellene engednie jogerősen elítélt terroristákat. Az izraeli delegáció többi tagja egyszerűen viccnek nevezte a határozatot, és azt, hogy Irán és Szíria delegáltjai akarják demokráciára tanítani Izraelt – számolt be az esetről az Israel Hayom.

Irán azzal fenyegetőzött, hogy felgyorsítja ballisztikus rakétaprogramjának a fejlesztését, ha az Egyesült Államok folytatja az erőteljes szankciós politikáját – írta a Jerusalemonline. Teherán azt követően nyilatkozott így, hogy az USA több fórumon is sürgette, hogy lépjenek föl határozottabban Iránnal szemben, mivel Washington szerint több dolgot is titkol a rezsim az atomprogramjával kapcsolatban. Időközben Oroszország kijelentette, hogy továbbra is ragaszkodik a 2015-ben Teheránnal kötött atomalkuhoz.

Olaszországot kell segíteni abban, hogy megvédje a határait – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. Több javaslatot is tett a migrációs válsághelyzet kezelése érdekében a kormányfő, aki szerda este a visegrádi négyek miniszterelnökeivel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt. Az Afrikából érkező migránsokkal kapcsolatban Orbán Viktor felvetette egy, a Törökország számára korábban létrehozotthoz hasonló pénzügyi alap felállítását, amelybe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, mégpedig közvetlenül Olaszországnak. Róma pedig erre a pénzügyi keretre támaszkodva folytathatja erőfeszítéseit az Észak-Afrikából kiinduló migrációs hullám leállítására. „Olaszországot támogatni kell abban, hogy megvédje saját illetve Európa határait” – fogalmazott a miniszterelnök.

Történt előrehaladás az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló egyeztetéseken, de a második tárgyalási szakasz megkezdéséhez ez még nem elegendő, viszont van rá esély, hogy decemberben sikerül továbblépni – jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Merkel leszögezte, hogy tiszteletben kell tartani a britek akaratát, de reményét fejezte ki, hogy sikerül szoros kapcsolatot kialakítani a felek között.

Mégis marad az Obamacare Amerikában – annak ellenére, hogy Donald Trump elnök egyik legfőbb választási ígérete elődje egészségbiztosítási rendszerének eltörlése volt. Hosszú hónapok alatt sem sikerült a törvényhozáson átvinni a Barack Obama korábbi demokrata elnök legfőbb vívmányának tekintett egészségbiztosítási törvény módosítását, ezért most egy kompromisszumos megoldással egyes elemei mégis megmaradhatnak. Pedig a nyáron még a törvényhozás is később ment szabadságra a politikusok: a republikánus többségű képviselőház elfogadta ugyan az Obamacare visszavonását, azonban a szenátusban – ahol szintén többségük van a republikánusoknak – nem volt meg ehhez a megfelelő számú voks. Egyszerűen azért, mert több republikánus politikus nem volt hajlandó megszavazni azt a javaslatot, ami miatt – egyes számítások szerint – 22 millió amerikai veszthette volna el az egészségbiztosítását egy évtizeden belül.

A spanyol kormány szerint a katalán elnök nem tett eleget a felszólításnak, hogy tisztázza, kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét, és állítsa helyre az alkotmányos rendet Katalóniában, ezért Madrid az alkotmány 155-ös cikkében előírt eljárást folytatja. A spanyol kormány szombaton rendkívüli ülést tart, hogy döntsön azokról az intézkedésekről, amelyeket a parlament felső háza, a szenátus elé terjeszt. Az intézkedések célja védeni a spanyolok, és köztük Katalónia polgárainak általános érdekeit, és helyreállítani az alkotmányos rendet a katalán autonóm közösségben.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Székelyföld számára modellértékű az az autonómia, amellyel Katalónia rendelkezik Spanyolországon belül, és amely – az utóbbi hetek fejleményei szerint – a katalánoknak nem elég. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi politikusa elmondta, személy szerint nem tartozik a katalán függetlenség támogatói közé, de ami Spanyolországban történik, az a romániai fogalomtisztázást is segítheti. Elmondta: noha a székelyföldiek számtalanszor elmondták, hogy területi autonómiát akarnak, nem pedig Romániától való elszakadást, az elmúlt 10-15 évben Bukarestben azonban nagyon gyakran összemosták a két fogalmat, és az autonómiát is egyfajta elszakadásnak tekintették. „A katalánoknak van autonómiájuk, de ők most függetlenséget akarnak (…) Székelyföld számára azt akarjuk, amivel Katalónia jelenleg rendelkezik” – magyarázta Antal Árpád.

Magyarellenes felirat jelent meg a dél-bácskai Nagybecskerek egyik házának kerítésén a napokban, az ismeretlen elkövetők tettét a városvezetés, a vajdasági tartományi kormány és a képviselőház, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség is elítélte. A sértő, obszcén tartalmú, szerb nyelvű felirat egy vegyes nemzetiségű, szerb-magyar házaspár házának a kerítésén jelent meg. A városvezetés ígéretet tett arra, hogy ingyen eltünteti a sértő graffitit, a polgármester pedig kijelentette, a városban több mint húsz nemzetiség él egymás mellett, és a település eddig is és ezentúl is a toleranciát fogja hirdetni.

Gazdaság:
A következő hónapokban is fennmaradhat a bérnövekedés elemzők szerint, akik azzal számolnak, hogy az idén átlagosan 13 százalékkal emelkednek a bérek. A Központi Statisztikai Hivatal szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az augusztusiban szerepet játszott a jutalmak és prémiumok, valamint más egyszeri kifizetések 31,0 százalékos növekedése, ezektől megtisztítva 12,4 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése. Virovácz Péter, az ING elemzője úgy fogalmazott: a béradat minimális pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és további mérsékelt gyorsulást mutat az előző havi adathoz képest. A béremelkedést a rendszeres bérek növekedése húzta, de a nem havi rendszerességű juttatások is kiemelkedően nőttek. Ennek oka az állami szférában megfigyelt 82 százalékos emelkedés az előző évi kifizetésekhez képest. Vélhetően utólagos bérrendezések állnak a háttérben – jegyezte meg. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásokkal közel megegyező, 13,2 százalékos bruttó bérnövekedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatása.

Az ország hosszú távú érdekeit szem előtt tartó, erős pénzügypolitika és az erős bankszektor nagymértékben segítheti Magyarország fejlődését – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Emlékeztetett: a Magyar Általános Hitelbank, illetve annak kiemelkedő vezetői olyan patrióta gazdasági elvet követtek, amely a legnehezebb helyzetekben is Magyarország érdekeit szolgálta, történelmi igazolásául annak, hogy a nemzeti érdekekre alapozott pénzügypolitika a gazdasági fejlődésben is meghatározó szerepet játszik.

Sport:
László Csaba szerint az új sportigazgató megtalálásának elsőbbséget kell élveznie a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának kinevezésével szemben. A legutóbb a DAC-ot irányító szakvezető neve is felmerült a médiában mint lehetséges kapitányjelölt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, ha a közvélemény érdemesnek találja a poszt betöltésére, azt megtiszteltetésnek veszi, de hogy a szövetségnél valóban felvetődik-e a kinevezése, azt nem tudja, s addig tárgytalannak tekinti a találgatásokat, amíg nem beszélt senkivel az MLSZ-től. „A következő Eb-re az elvárás a kijutás – hangoztatta -, csakhogy legyen bárki a következő kapitány, nem lesz egyszerű feladata” – vélekedett.
Könnyű:
A megmérettetés 1973-as kezdete óta először találtak tiltott drogokat az Alaszkát átszelő Iditarod kutyaszánverseny néhány részt vevő kutyája szervezetében – jelentették be verseny szervezői. Az egyik versenyző néhány kutyájában egy opiát alapú fájdalomcsillapító nyomait mutatták ki. A mintavételt hat órával a mintegy 1600 kilométeres táv megtétele után végezték március 14-én. A szert 15 órával, vagy közvetlenül a mintavétel előtt kaphatták a kutyák – közölték a szervezők, akik nem hozták nyilvánosságra a hajtó kilétét. Az Iditarod az egyik legkeményebb kutyaszánverseny mind a hajtók, mind az állatok számára. Az 1973-ban először megrendezett megmérettetésen a győztes több mint 20 nap alatt tette meg a távot az alaszkai vadonban, márciusban nyolc nap alatt. A kutyákat 1994 óta tesztelik tiltott szerekre, valamennyi résztvevő kutyáját vizsgálják szúrópróbaszerűen a verseny kezdete előtt és a táv megtétele alatt, és az első húsz helyen végzettet a megmérettetés után.