Emberek, akik egykor felépítették ezt az országot
Gottdank Tibor építész, informatikus beszélt azokról a neves építészekről, akik jelentős munkákat hagytak maguk után, Breuer Péter és Szakonyi Péter, a napi.hu főmunkatársa előtt.
Most egy komoly köteten dolgozik, amelyik a történelmi Magyarország zsidó építészeti kincseit mutatja be. Mi mindent lehet megtalálni az egykori és a mai Magyarországhoz tartozó területeken?
Óriási ez a kincs, amikor elkezdtem vizsgálni, akkor nem is gondoltam volna, hogy ekkora kulturális örökségről van szó. A főszerepet természetesen Budapest kapja, , de mellette Erdély, a Felvidék, Szabadka, Nagyvárad és még sorolhatnám a településeket, ahol fantasztikus kincsekre bukkantam.
Hogy jutott az eszébe ez a kincskeresés? Egyszer csak éjszaka arra ébredt, hogy mindenképpen fel kell kutatni ezeket az épületeket?
Valahogy így történt, egyszer csak rájöttem, kell ezzel a témával foglalkozni. Szeretném azonban kiemelni, itt nem csak a történelmi Magyarországról van szó, hanem az egész világról. Azt néztem, hogy magyar zsidó építészek mit raktak össze a világban, megláttam, itt hatalmas örökségről van szó. Gondoljunk csak Breuer Marcellra, Moholy-Nagy Lászlóra, az építészek megjelent6ek a Bauhaus vonalon, de nagyon jelentős a szecessziós vonal is, persze megtalálhatóak az eklektikus, a premodern épületeknél is.
Hogyan tanítják a mai magyar egyetemeken ezeknek az embereknek a munkáit, ezeket a kincseket?
Sehogy. Pedig fontos a múlt, ha valaki a pesti belvárosban sétál, gyönyörű szecessziós házakat lát, de sajnos fogalma sincs arról, hogy ki építette azokat. Pedig vannak emberek, akik egykor felépítették ezt az országot, ők elsősorban németek és zsidók voltak, az egykori Ybl és Hauszmann tanítványok. A magyar zsidó építészek 1867-től már tervezhettek, fantasztikus dolgokat hoztak létre. Hozzá kell tenni, ők nem zsidóként terveztek, ilyen értelemben nem létezett zsidó építészet, ezek a szakemberek a nemzetközi trendet követték. Érdekesség az is, hogy például a Dohány utcai zsinagógát egy német tervezte.
Ezeknél az egykori neves építészeknél is megvan az a kettősség, mint a világhírű üvegművész Róth Miksa esetében, akit jobban ismernek külföldön, mint itthon?
Nagyon is, elég csak pár nevet mondanom, mint Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Körősi Imre, itthon nem is igazán lehet hallani róluk. Azok az épületek, amiket ők terveztek magas építészeti értékkel rendelkeznek, ezért kell írni róluk, nem elsősorban azért, mert egyébként kiváló magyar zsidó építészek voltak.
Akkor ezek szerint könyv is lesz.
Nagyon remélem, ezért dolgoztam rajta közel tíz évet, meggyőződésem, hogy ez egyedi, hiánypótló mű.
Köszönjük a beszélgetést.
