Sólet és zsidó gasztronómia Erzsébetvárosban
Sóletfesztivált rendeztek a Kazinczy utcában, ahol a látogatók megismerkedhettek a zsidó konyha egyik alapételével, a sólettel. Ugyanakkor más zsidó gasztronómiai élményt is lehet szerezni, hiszen a kerületben működik a Hanna Étterem is.
Bemutatkozik a CEDEK, az EMIH szeretetszolgálata, amelyik a határon innen és túl is sok segítséget ad. Ugyanígy komoly támogatója sok szervezetnek Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere, aki beszélt még a bulinegyed körül kialakult helyzetről is.
Ha ismerni akarjuk egy nép kultúráját, akkor azt a konyhában kell elkezdeni.
Harmadik alkalommal került megrendezésre az EMIH szervezésében a Sóletfesztivál. Sok vendég, remek programok, finom ételek és természetesen sok ízelítő a zsidóságból, a zsidó kultúrából. Az idei Sóletfesztiválon is felszólalt Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere.
Mint azt a kerület első embere elmondta, sokan azt hiszik – tévesen -, hogy a gasztronómia kifejezés csupán a főzés tudományával kapcsolatos. Pedig nem, itt is nyomon követhető a kultúra maga is, hiszen a társadalom-, a történettudomány, a művészet, de akár a műszaki tudomány is. A főzés mindemellett fantázia és szeretet kérdése is, hiszen az főz igazán jól, aki szeretettel, bátran, a fantáziájára bízva készíti el ételeit – mondta el Vattamány Zsolt. A vendégfogadás, vendéglátás az emberiség kultúrtörténetében meghatározó szerepet játszott mindig, így ma is. Kevés olyan dolog van az életben, ami közelebb tudná hozni egymáshoz az embereket, mint a közös étkezés. A kultúra és a gasztronómia elválaszthatatlanok egymástól, hisz ez utóbbi nem csupán kísérője, hanem nagyon sokszor szervezője is a közösségi életnek, ami vallási ünnepek és társasági események menetét is nagyban meghatározza. Mint azt a polgármester kiemelte: Erzsébetvárosban különösen fontos ilyen eseményeket szervezni, hiszen itt a vallások, kisebbségek együttélése azzal társul, hogy nem csak a kultúrára jellemző a sokszínűség, hanem az ételekre is. A zsidó kultúra gyökerei évezredekre nyúlnak vissza, a konyhája szigorú, ősi törvények mentén szerveződik, ugyanakkor mégis rendkívül változatos. Ezekbe az ízekbe annak is érdemes belekóstolni, aki nem követi a zsidó nép hagyományait. A Sóletfesztivál is keveri a múlt hagyományait a mai, modern életmóddal, a művészetet a gasztronómiával. Ezen a fesztiválon a vendéglátók meghívják az embereket az asztalukhoz, megismerkedni a zsidó kultúrával és természetesen a konyha egyik legemblematikusabb ételéve, a sólettel. Mint azt Vattamány Zsolt elmondta, Erzsébetváros polgármestereként egyszerre lehet a házigazda és a vendég hálás szerepében is.
Azon vagyunk, hogy megtaláljuk a jó egyensúlyt
Dr. Bajkai István Erzsébetváros alpolgármestere egy különleges magánkezdeményezéséről beszélt, de szóba került még a tervezett rendkívüli ülés a bulinegyed is.
Ön egy különleges esemény keretében vesz részt a reformáció 500. évfordulója alkalmából.
Valóban, egy jótékonysági futáson, ami a Vereckei-hágón is átvezet majd. Amikor pár éve Nagydobronyba, az ottani református gyermekotthonba vittünk adományokat született egy terv, hogy az ötszáz évet egy ötszáz kilométeres futással tesszük emlékezetsebbé. Ez még pillanatnyilag nem egyszerű, Ukrajna miatt, de az biztos, hogy a futók a Vereckei-hágóig elfutnak. Amikor a megbeszéléseket tartottuk, én magam is felmentem a hágóra, azt láttam, az oltár szörnyű állapotban van, még valamikor ukrán nacionalisták rongálták meg. Azt gondoltam, az a méltó a helyhez, a magyarsághoz, ha ezt az oltárt rendbehozzuk, már meg is bíztam a művészt, így zajlik is a felújítás.
Akkor, ha jól értem, egy magánkezdeményezés kell ahhoz, hogy egy nemzeti kincset megújítsunk?
Szerintem erre van az államnak is pénze, de a bürokrácia miatt sincs elegendő idő arra, hogy egy ilyen munkát időben elvégezzünk Ukrajnában, talán még diplomáciai nehézségek is adódhatnak. Most még az is kérdés, hogy a futókkal együtt átmehetünk-e majd a határon, azt engedélyezik-e az ottani hatóságok, szeptember 29-én történne ez meg. Én pont a bürokratikus nehézségek miatt döntöttem úgy, hogy én magam közvetlenül veszem fel a kapcsolatot a művésszel az oltár rendbehozatala érdekében. Remélem, hogy nem rongálják majd meg utána az emlékművet, de sajnos erre is fel kell készülnünk. A Vereckei-hágó ügye mindenkinek, az egész magyarságnak is fontos.
Ön erzsébetvárosi alpolgármesterként is felügyeli azt a projektet, ami az Akácfa utcában zajlik.
Valóban, az Akácfa utca 61-ben működik egy idősek napközi otthona, 2006-ban az akkori városvezetés kötött egy szerződést az ingatlan hasznosítására, fejlesztésére egy vállalkozóval. Akkoriban szinte iparszerűen történtek olyan ingatlaneladások, hogy a bérlők még az ingatlanban voltak, itt is ez történt, ám a fejlesztés a kútba esett. Azóta tart az áldatlan állapot, mely szerint az ingatlan a fejlesztő társaság tulajdona, de az önkormányzat használta, fejlesztés meg nem történt. Tizenegy évnyi vitát sikerült a közelmúltban lezárni egy jó egyezséggel, így az idősek otthona visszakerül az önkormányzat tulajdonába. Ez egy eredmény, mert egykor egy rosszul megfogalmazott, rosszul elkészített szerződés volt. Most egy szociális intézmény működik ott, ami nappal fogadja az időseket alapvető szociális ellátást nyújtva a részükre. Persze eddig is működött ott ez az otthon, de folyamatos elszámolási viták voltak a projekttársasággal, amelyik tulajdonolta.
Már Ön is beszélt a rendkívüli testületi ülésről, melynek a bulinegyed lesz a témája. Mikorra lesz ez összehívva?
Szeptember végén, 20-a körül, még a frakciók egyeztetnek az időpontról. Az ülésen kerülnek áttekintésre, módosításra a bulinegyeddel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek, ezeknek a szakmai, politikai, társadalmi egyeztetése is most folyik.
A bulinegyed jelentős bevételt produkál az országnak, a fővárosnak és a kerületnek is. Ez a több milliárd forint veszélybe kerülhet a testületi ülésen?
Az igaz, hogy a bevételek jelentős része a fővároshoz, az országhoz kerülnek, de mi így is jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre ezen a területen, legyen szó a takarításról, a zajkommandóról, a megemelt rendőri és közterület-felügyelői jelenlétről. Ami a kérdését illeti, mi azon vagyunk, hogy megtaláljuk a jó egyensúlyt, azaz a lakók lakásként használják a lakásaikat, a vendéglátással foglalkozók pedig fogadják el, itt is vannak együttélési formák, amiket be kell tartani, nekik felelősséget kell vállalniuk a vendégeikért, akik akár a hely bezárása után az utcán folytatnák a tevékenységüket. Tény, vannak helyek, ahol áldatlan állapotok vannak, mondom ezt akkor is, ha nagyon sokan élnek a bulinegyedből, itt dolgoznak, itt adják ki a lakásaikat, ráadásul nem kevés jövedelemre tesznek szert. Nekünk látni kell, van egy ilyen szektor is.
Nemrég volt a Zuglóban található Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanévnyitója a Dohány utcai zsinagógában. Ön tud arról, hogy más felekezetek, más iskolák templomban tartottak tanévnyitót?
Így még nem hallottam ilyenről, bár akár hallhattam is volna, hiszen a kerületünkben az összes történelmi egyház jelen van, mindegyiknek saját intézménye van, így akár ott is lehetne ilyen ünnepséget tartani.
Ön elmegy valamelyik egyházi, világi iskola tanévnyitójára?
Amennyiben meghívnak, akkor nagyon szívesen elmegyek, a kerületünk sokszínűsége, gazdagsága azon is múlik, hogy ezek a felekezetek miként tudják megtalálni a maguk kapcsolatait, együttműködéseit a saját híveikkel, gyerekekkel, más felekezetekkel, ebben is élen jár Erzsébetváros.
CEDEK a szeretet szolgálatában
2015-ben alakult meg az EMIH szeretetszolgálata, a CEDEK. A szervezet célja, hogy minél több rászorulónak nyújtson segítséget nemre, korra és származásra való tekintet nélkül. Szilágyi Dóra, a Cedek vezetője mutatta be a szervezetet.
A CEDEK-et zsidó és nem zsidó emberek egyaránt megkeresik, segítséget kérve, de szerencsére rengeteg felajánlás is érkezik hozzájuk. A CEDEK e két csoport között áll, hogy eljuttassa az adományokat mindazoknak, akik rászorulnak. A szeretetszolgálat ezen túlmenően minden hónapban ételosztást szervez, január óta az Erzsébetvárosban található Almássy téren. Az ételosztással nem csak a hajléktalanokat segítik, sok nyugdíjas is megjelenik ilyenkor. A CEDEK fő mottója, hogy nem csak fizikai, hanem lelki táplálékot is nyújtanak, hiszen akik eljönnek az ételosztásra, azokat a szervezők megvendégelik, vendégként tekintenek rájuk, elkísérik őket a helyükre, leültetik őket, beszélgetnek is velük.
A CEDEK Szeretetszolgálatnak a másik jelentős projektje a gyermekotthonok támogatása, négy kiemelt intézményt támogatnak, a budapesti, IX. kerületi, a szekszárdi, a békéscsabai, valamint a hajdúnánási gyermekotthont. A szervezők igyekeznek a gyerekek minden kívánságát teljesíteni. Például a IX. kerületi otthonnak még nem volt játszótere, a CEDEK épített egyet számukra. Természetesen az EMIH és a CEDEK is küldött adományokat a határontúlra, Kárpátaljára, de a Kárpátokon túlra is. Szerencsére egyre több önkéntese van a szervezetnek, már kétszáz felett van a számuk, de még mindig várják a segíteni akarókat, a szervezet honlapján lehet jelentkezni.
Hanna, az igazi ortodox glatt kóser étterem
Deblinger Lea, az étterem vezetője mesélt a Hanna étteremről, de adott egy kis bevezetőt a kóser konyha rejtelmeibe is.
Mint azt elmondta, a Hanna mindig is egy központi hely volt, amit szívesen felkerestek az emberek, érkezzenek a szomszéd utcából vagy akár külföldről. Hova máshova mehettek volna, mint a Hannába, ahol az ételek mellett beszélgettek egymással rég nem látott ismerősök vagy ismeretlenek. Mint azt az étterem vezetője elmondta, a kóser konyhának szabályai vannak, amiket be kell tartani. Sokan azt gondolják, hogy a kóserság az csupán a disznóhús evésének tilalmát jelenti, de ez nem ilyen egyszerű, hiszen a kóser hús az már maga egy külön kategória. Például a káposzta elkészítése is időigényes, nem szeleteik csak úgy egyszerűen fel, hanem levelekre szedik, több mint egy órán át áztatják, hogy az esetleg megbújó élőlények is elpusztuljanak. Az éttermet, a konyhát vallási felügyelők ellenőrzik folyamatosan, ők Izraelből érkeztek. Ők azok, akik a saláták minden levelét is nagyítóval nézik át, mielőtt azok az asztalra kerülnek, de így tesznek minden étellel, babtól, a rizsen át kezdve mindennel. Ez is azt mutatja, a kóser konyha alapja a tisztaság. A vallási felügyelők a felhasználni kívánt tojásokat is egyenként nézik meg, ha valamelyikben egy pici vér is van, azt nem lehet megenni. A Hanna egy magyar zsidó étterem, ahol magyar zsidó ételek kerülnek az asztalra, mert tudni kell, minden országnak megvannak a maguk sajátosságai. Egészen másként eszik egy lengyel, mint egy magyar zsidó, abban egyeznek, hogy mindketten kósert esznek.
