A bulinegyedben együttműködés kell a lakók, a vállalkozók és az önkormányzat között

A bulinegyedben együttműködés kell a lakók, a vállalkozók és az önkormányzat között

Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere a rendkívüli testületi ülés előtt beszélt a bulinegyed helyzetéről, az önkormányzat erőfeszítéseiről, valamint arról, hogy mit is várnak el az üzlettulajdonosoktól. Szóba kerültek még a kerületi zsidó kulturális fesztiválok is. Az alpolgármester Breuer Péter és Szakonyi Péter, a napi.hu főmunkatársa kérdéseire válaszolt.

 

 

Erzsébetvárosban helyzet van, mégpedig a bulinegyed körül. Erősödnek a tiltakozások a nagy zaj, a piszok miatt, ugyanakkor ez a környék komoly bevételt generál a fővárosnak, a kerületnek, de még az országnak is. Az önkormányzat lépni fog, hamarosan rendkívüli testületi ülést hívnak össze. Miről szándékoznak dönteni, rendeletet módosítanak?

Már azért a lakossági tiltakozások előtt megkezdődött az illetékes önkormányzati rendelet felülvizsgálata, ahol elvégeztük a 2014 óta eltelt időszak elemzését is. Azért tudni kell, egy jogszabály hivatott rendezni a világörökség részéhez tartozó Belső-Erzsébetvárosban üzemelő egységek nyitvatarthatóságát, persze mindezek mellett az önkormányzatnak és a helyi rendőrségnek is van feladata ezen a területen.

A folyamatos konfliktusok vezettek oda, hogy menesztették a kerületi rendőrkapitányt?

Inkább azt mondanám, hogy mindig is kiváló volt a kapcsolatunk a rendőrséggel, a kerületi kapitány éves jelentését minden évben elfogadta a képviselőtestület, ahogy a fővárosi rendőri vezetés is. Én nem szeretnék a rendőrség belső ügyeivel foglalkozni, arról véleményt nyilvánítani, még akkor sem, ha erről természetesen vannak belső információim.

Vannak olyan vélemények, hogy most a kerületi rendőrségben nincs elég munkaerő, hiszen a menekültválság miatt sok embert elvezényeltek, pedig az önkormányzat jelentős összegekkel támogatta a kapitányságon dolgozókat.

Az tény, hogy a migránsügy jelentős erőfeszítéseket igényel a rendőrségtől is, ahogy az is tény, az önkormányzat a túlórapénzek kifizetésével, rendőrautó vásárlásával, szolgálati lakások létesítésével szeretné a közbiztonságot megerősíteni, ahogy egy rövidesen létrehozandó, kifejezetten a rendőrök számára épített otthon létesítésével. Mellette az önkormányzat más költségvetési forrásokat is biztosított a rendőrség munkájának a segítésére. Azonban az is igaz, hogy az a több tízezer turista, aki Erzsébetvárosba jön, akik itt szórakozni kívánnak, az ő ügyük már túlnőtt egy kerületi rendőrségen, itt most egyfajta központi gondolkodásra is szükség van. Egyértelmű, hogy egész Budapest profitál abból, hogy van egy ilyen szeglete a városnak, mint a bulinegyed, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az ezzel járó terheket a környéken élő lakók viselik. Ezt a problémát a kerületi vezetésnek kell megoldani, azonban a rengeteg ember és a velük együtt megjelenő bűnözés már egy szélesebb, országos kezelést is igényel.

Azért nem csak az ország, a főváros, hanem Erzsébetváros is részesedik a bulinegyed bevételeiből. Mekkora összeg folyik be az önkormányzathoz?

A bevételeket tudjuk, hiszen az iparűzési és a helyi építményadó bevételei megjelennek, ez több százmillió forintot tesz ki. Már többször is megemlítettem, hogy ebből milyen beruházásokat finanszíroz az önkormányzat, például a környéken lévő társasházak biztonságának javítására, hangszigetelésre, ablakcserére írtunk ki pályázatokat, de ebből a bevételből működtetjük a zajkommandót is.

Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint az egész bulinegyed körül akár egy ingatlanpanama is állhat, hiszen a zajos környéken lévő lakásokat olcsón lehet megszerezni és akár airbnib ingatlanokat is lehetne belőlük csinálni.

Azért azt tudjuk, hogy milyen mértékben növekedtek a lakások értékei az elmúlt 8-10 évben, azért itt a kerületben vannak olyan részek, ahol egymillió forintos négyzetméteres árak vannak. Persze azt is tudjuk, hogy sokan élnek a lakáskiadásból, ahogy azt is tudjuk, milyen nagy a külföldi lakásvásárlások száma, mennyien költöznek el Erzsébetvárosból az őslakosok, mennyien vásárolnak ingatlant kifejezetten befektetési céllal. Az is látszik, hogy az üzlettulajdonosok és a lakók között, ha nem is együttműködés van, de sok ember az airbnb ipart tekintik az életük egy fontos részének.

A nagy forgalom, nagy kosszal, szeméttel is jár. Ha csak a szomszéd kerületet, a Belvárost nézzük, ott a Vörösmarty téren, ahol szintén rengeteg ember fordul meg, minden hajnalban nagy tisztaság fogadja a látogatókat. Önök hogy állnak ezzel?

Nagyon bízom abban, hogy hamarosan mi is erre a szintre jutunk, már azért is, mert most több mint százmillió forintot ruháztunk be új gépek beszerzésére, ezek csendes működnek, így már hajnalban is lehet takarítani, a lakók zavarása nélkül. Arról nem is beszélve, hogy Belső-Erzsébetvárosban naponta kétszer is takarítunk. Ez is téma lesz a rendkívüli testületi ülésen, hogy miként tudjuk elérni a tisztaságot, mire a lakók felébrednek. Sajnos vannak olyan részek is a kerületben, például az Akácfa utca környékén, ahol a turisták üvegcserepeket hagynak maguk után, amit azért nem egyszerű eltakarítani. Mondjuk az is igaz, vannak olyan üzlettulajdonosok, akik maguk is hozzájárulnak a takarításhoz, maguk is takarítanak. Úgy gondolom, hogy ez a jó, amikor az üzlettulajdonosok is megértik, nekik is megvan a dolguk, a felelősségük, mi azon vagyunk, hogy ők is vigyázzanak a rendre, a tisztaságra. Mellette minden kerületit biztatok, hogy a hajnali négyig elérhető zajkommandót értesítse, ha úgy érzi, a megengedettnél nagyobb zajforrások vannak a közelében, mert a zaj is egyfajta szennyező tényező. De ismételten szeretném hangsúlyozni, a vállalkozóknak is van felelőssége, például hasznos lenne, ha a törött üvegcserepet is maguk takarítanák el, ne kelljen nekünk ezzel mindennap foglalkozni.

A közterület-felügyelőknek is van dolguk, feladatuk az éjszakai órákban?

Természetesen, dolgoznak is megerősített létszámmal, aminek azért a hatása érzékelhető, persze még azért szeretnénk erősíteni rajta. Már működnek a kamerák, több mint 170, ez a beruházás is az önkormányzat segítségével valósult meg, ezzel is próbáljuk a kerület biztonsági helyzetét javítani. Ez a kamerarendszer már eddig is bizonyított, például a Teréz körúti robbantó azonosításában jelentős szerepe volt. Persze nem mindent jelentenek a kamerák, a helyszíni jelenlét is elengedhetetlen, így a rendőrségé is, akikkel most igyekszünk megállapodni, hogy civil ruhás nyomozók dolgoznak majd a kerületben.

Ön szerint mennyire lesz egységes a képviselőtestület a rendkívüli ülésen?

Vannak olyan elképzelések, melyek szigorúbban szabályoznák a bulinegyedben működő üzleteket, ám úgy vélem, a képviselők többsége a lakók érdekeit szem előtt tartva szeretné a lehető legjobb jogszabályt megalkotni.

Nem állhat fenn az a helyzet, hogy a kerületben üresen álló üzlethelyiségekből újabb romkocsmák jönnek létre?

Nem tervezzük, nem is adtunk ilyenre engedélyt, a romkocsmák számát nem szeretnénk növelni, ezt a területet sem kívánjuk növelni, már azért így is az van, hogy Belső-Erzsébetváros kétharmadában működik a bulinegyed. Van egy hasonlatom erre a helyzetre, valamikor a kétezres évek elején az akkori városvezetés épített egy hajót, közel tízezer utassal és most kezdenek el tiltakozni, hogy ezek az utasok kezdik belakni a hajót.

Más téma, a kerületben egymást érik a zsidó fesztiválok, mi várható a közeljövőben?

Most kerül megrendezésre a Sóletfesztivál, ezt követi majd a Zsidó Kulturális Fesztivál, majd a Spinoza Fesztivál és a Zsidó Nyári Fesztivál. Ezekre a rendezvényekre csak büszke lehet Erzsébetváros, ahogy azt is szeretnénk, hogy a kerületben a zsidóság jól érezze magát. Ezek a fesztiválok egyébként már túlnőtték Erzsébetváros, a fővárost, hiszen nemzetközi hírnévre tettek már szert.

A Csányi utcai zsidó skanzen mikor nyílik meg?

Voltak némi viták a beruházóval, de a belsőépítészeti munkák már két-három hét múlva készen lesznek, így remélem, az ősz folyamán meg is nyithatjuk az intézményt.

Köszönjük a beszélgetést.