Úgy segítsünk, ahogy a helyi közösségnek van rá szüksége
Dr. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyelkért felelős helyettes államtitkár beszélt a közel-keleti keresztények védelméről, de szóba kerültek még az I. világháborús katonasírok ügye is.
Nemrégiben fogadta a magyar miniszterelnök a szír katolikusok vezetőjét. Milyen célból járt nálunk a pátriárka?
Kifejezetten miniszterelnök úr hívta meg a szír katolikus pátriárkát, ez szorosan összefügg a kormányzatnak azzal a céljával, hogy segítse a közel-keleti keresztényeket, hiszen ők szenvedik meg leginkább azt a társadalmi válságot, ami jellemzi a térséget. A magyar kormány kifejezett céljává tette, hogy segítse őket, ez többféle lehet. Pénzügyi támogatások, együttműködések kialakítása, melyeket a szír katolikus egyházzal is működtetne a kormány, hiszen ez a legelterjedtebb katolikus közösség a Közel-Keleten.
A szír katolikusok a Vatikán alá tartoznak?
Igen, de sajátos keleti rítusuk van, a szír katolikusok, bár erős önállósággal rendelkeznek, elismerik a pápa vezetését. Magyarországon is élnek, akik a keleti rítust követik, ők Bizánchoz tartoznak, ők a görögkatolikusok, ilyen katolikus rítus a szír is.
A kormány létrehozott egy államtitkárságot a keresztények védelmében. Az vezette a kormányt, hogy felhívja a figyelmet arra a keresztényüldözésre, ami a Közel-Keleten van, ahol éppen több tízezren vesztették életüket, csupán azért, mert más a vallásuk?
Ki kell jelenteni, ami ma a Közel-Keleten zajlik, az népirtás, amelyben mind az etnikai, mind pedig a vallási alap is kimutatható. Vallási okokból üldözik az ott élő keresztényeket. Egyfelől elüldözik őket az otthonaikból, ahol közel kétezer éve élnek, másfelől meg is gyilkolják őket. Egy nagyon komoly társadalmi, humanitárius válsággal állunk szemben, amiről ritkán esik szó, amikor a Közel-Kelet válságát emlegetjük.
Mindeközben a szomszédos Izrael jelentős segítséget nyújt az üldözötteknek, elsősorban egészségügyi ellátást biztosítva nekik. Ön mit gondol erről?
Az izraeli kormány is – hasonlóan a magyarhoz – mindent megtesz a közel-keleti keresztények megsegítése érdekében, nyilvánvalóan a zsidó államot jobban érinti ez az egész, hiszen a harcok a határai mentén zajlanak. Izrael magatartását csak üdvözölni lehet a menekültek befogadását, az üldözött keresztények orvosi ellátását és más segítségét illetően.
Mit tesz a magyar államtitkárság?
Konkrét együttműködéseket igyekszik kialakítani a Közel-Keleten működő keresztény intézményekkel, ez jelenthet pénzügyi segítséget, ami oktatási intézmények megsegítését jelenti, de humanitárius segítségnyújtást is, de akár tudományos együttműködést is, mert még vannak felsőoktatási intézmények a térségben. Szerintünk az a fontos, hogy úgy segítsünk, ahogy a helyi közösségnek van rá szüksége, pont ezért hívta meg miniszterelnök úr a szír katolikus pátriárkát, hogy itt Budapesten legyen lehetősége elmondani, az ő meglátásuk szerint mi számukra a legnagyobb segítség.
Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy a közel-keleti keresztények nem indulnak útnak, nem lesznek az embercsempészek martalékai, sokkal inkább megbújnak, hogy majd egyszer visszaköltözhessenek az otthonaikba?
Nagyon erős a kötődésük a szülőföldhöz, ahol már több ezer éve élnek, az őseik már jóval előtte ott éltek, mintsem megjelent volna az iszlám vallás, akár azt is mondhatjuk, ők az igazi őslakosok. Miután ők az igazi őslakosok, ezért fokozott figyelmet szentelnek a szülőföldön való maradás mellett, ebben nekünk segíteni kell őket.
Magyarország emlékezik az I. világháborúra idén is. Több katonasírt, emlékművet is rendbe hoztak már, de vannak még sírok a Közel-Keleten is. Ezeket is majd igyekszik a magyar kormány felújítani?
A kormány ősszel döntött a külföldön lévő hadisírok felújítása, megőrzése, utódainknak való áthagyományozása érdekében. A világ bármely táján, ha van magyar katonasír, azt mi meg kívánjuk őrizni, méltó módon felújítani, hiszen ők mindannyian a hazájukért, Magyarországért vesztették életüket, ezért nekünk kutyakötelességünk majd száz évvel később is megemlékezni ezen honfitársainkról! Ha róluk nem emlékezünk meg, akkor elfeledjük hőseinket, múltunkat, gyökértelenné válunk, s nem marad megtartó erő, ami a nemzetet összetartaná. A kormány a határainkon túli hadisírok megőrzésére is milliárdos nagyságrendű pénzt fordít.
A magyar kormány a határainkon túl lévő zsidó örökség megőrzésére is jelentős összegeket fordít.
A magyar zsidó örökség az összmagyar kulturális örökség része, ezt le kell szögezni. Mindazokon a területeken, ahol egykor magyar zsidóság élt, az ő épített örökségük éppúgy a magyar kulturális örökség részét képezik, a jelenlegi országhatárokon függetlenül. Emiatt a magyar kormány kiemelten kezeli ennek az örökségnek a megőrzését, leginkább a zsinagógákról beszélünk, amelyek a Holokauszt után árván maradtak, senki nem volt már, aki gondozta volna. A mostani döntések szerint a magyar kormány kíván felelősséget vállalni megőrzésükért. Minden érintett országban pozitívan reagáltak a kezdeményezésünkre, volt ahol konkrét együttműködés is kialakult, példaként említhetem a szabadkai zsinagógát, ami a magyar kormány legnagyobb volumenű ilyen irányú beruházása, a zsinagóga a szerb kormánnyal közösen indult projekt keretében újul meg. Döntősen a magyar kormány finanszírozásában, mert ez az épület a magyar szecesszió egyik legjelentősebb alkotása, ami a reményeink szerint a jövő év során teljes pompájában fog ragyogni, így vehesse birtokba az ottani magyar zsidó közösség. Persze még minden magyar ember kultúráját is segíteni fogja közös programokkal, rendezvényekkel.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
