ELFOGADTA A HÁZ A POLGÁRMESTEREK BÉRRENDEZÉSÉT
Lezárult a parlament őszi ülésszaka; az utolsó napon elfogadott törvényekről – köztük a polgármesterek bérrendezéséről -, beszélt keddi sajtótájékoztatóján Kósa Lajos.
A Ház elfogadta az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket. Kósa Lajos közölte, elfogadtak egy olyan szabályt, mely szerint egy telefonos ügyfélszolgálatba történő híváskor az 1-es menüpontban 5 percen belül kapcsolni kell az élőhangos kiszolgálást. A változtatás 2017 szeptemberétől lép életbe, hogy a szolgáltatást végző cégek megfelelően fel tudjanak készülni.
„A POLGÁRMESTEREK DÍJAZÁSA EZUTÁN MÁR NEM A HELYETTES ÁLLAMTITKÁRI, HANEM AZ ÁLLAMTITKÁRI FIZETÉSBŐL INDUL KI.”
A polgármesterek javadalmazásáról is szavazott a parlament, szokatlan egységben; 180 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt – mondta el a Fidesz frakcióvezetője. A polgármesterek díjazása ezután már nem a helyettes államtitkári, hanem az államtitkári fizetésből indul ki, mértéke pedig annak a 30 százaléktól 80 százalékig terjed a település méretétől függően.
A parlament elfogadta a településkép védelméről szóló törvény módosítását is. A fideszes képviselő közölte, a törvény a szabálytalanul elhelyezett reklámhordozóknak 3 éves türelmi időt ad. A szabályozás kiterjed a magáningatlanon álló reklámhordozókra is.
Kósa Lajos megjegyezte, több uniós ország is fogadott már el ilyen szabályt azért, hogy ne borítsa el plakáterdő a városokat.
Kitért arra is, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban jövő nyárig esélyt biztosított a pótlólagos adófizetésre a jövedelmüket külföldön tartóknak. A jogszabály korábban is létezett, 10 százalék adó megfizetése mellett lehetett hazautalni a pénzeket, és ez eddig 40 milliárd forint adóbevételt hozott az országnak. A politikus elmondta, az intézkedést meghosszabbítják, de szigorítják is a szabályt.
Döntés született arról is, hogy a parlament meghosszabbította a zártkerti ingatlanok átminősítését. A további döntések között Kósa Lajos megemlítette azt is, hogy 29 ezerről 31 ezerre növelték a honvédség létszámát, és arról is beszélt, hogy rendezték azt a kérdést, hogy állami vezetők lehetnek sportszervezeti vezetők is.
Fotó: fidesz.hu”AZ EGYES GYERMEKVÉDELMI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA RÉVÉN A VESZÉLYEZTETETT GYEREKEKKEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK RENDJE MÉG FOKOZOTTABBAN GYEREKPÁRTIVÁ VÁLT.”A társadalombiztosításról, valamint a nyugellátásról szóló törvény kapcsán a frakcióvezető kifejtette: a legfontosabb módosítás, hogy az egyedülálló szülők bölcsődei felvételi kérelme elsőbbséget élvez abban az esetben, ha a szülő dolgozik, vagy igazolni tudja, hogy munkát keres.
Az egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvények módosítása révén a veszélyeztetett gyerekekkel kapcsolatos hatósági eljárások rendje „még fokozottabban gyerekpártivá” vált – közölte Kósa Lajos, utalva azokra a közelmúltbeli esetekre, amikor a szülők kifejezetten rosszul bántak gyermekükkel. Ezekben az esetekben a hatóságok a jogszabályi hiányosságok miatt nem tudtak kellő időben eljárni – fűzte hozzá.
A frakcióvezető fontos változásként említette, hogy a gyámügyi eljárásokban mostantól a testvérek ügyeit együttesen kell mérlegelni, kötelezővé teszik a személyes meghallgatást, ami korábban csak ügyészi elrendeléssel volt lehetséges. További változásként szólt arról is, hogy bizonyos szűrővizsgálatoknál, valamint a gyermekvédelmi látogatásoknál kötelezővé tették azt, hogy be kell engedni a hatóság munkatársait a lakásba.
A civil szervezetekre vonatkozó szabályozás változásairól a vezető kormánypárti politikus kifejtette: „a törvényt életszerűvé tették”, és a törvénynek való megfelelés akkor válik kötelezővé, amikor a bíróság előtt kötelezően bejegyeztetendő adatváltozás történik. „Ebben a szervezeti szabadságot rendkívüli mértékben megnöveltük” – utalt arra Kósa Lajos, hogy a szervezetek majdnem teljesen szabadon döntik el, hogy milyen struktúrában, milyen döntési mechanizmussal működnek.
Végül a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: a parlament elfogadta a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását a szociális ágazatban.
