A zsinagógák az összmagyar kultúra részei is
Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a közelgő ünnepekről, a magyar kormány zsinagóga-felújítási programjáról beszélt, de szóba került a Szentföld is.
Ön nemrégiben egy járt vidéken egy egészen különleges helyen.
Hosszú évek óta van egy nagyon komoly hagyomány Sátoraljaújhelyen, a Borsod-Abaúj megyei nemzetiségek interetnikus találkozója, itt volt lehetőségem immár többedik alkalommal megjelenni.
Jól hangzik az interetnikus találkozó, de mit jelent ez?
A megyei kisebbségi önkormányzatok, kisebbségi civil szervezetek, az a tizenhárom nemzetiségi, kisebbségi közösség, amelynek Magyarországon képviselete van, Advent elején tartanak egy összetartást, ahol megbeszélik azt elmúlt év történéseit, de szó van a következő év feladatairól, lehetőségeiről is.
Ön teológiai tanulmányokat is folytatott, kérem, beszéljen arról, hogy egy keresztény embernek mit is jelent az Advent.
Az Advent a várakozás időszaka, kicsit koncentráltabban éljük meg azt az időszakot a lelkünkben, a mindennapjainkban, amiről tulajdonképpen az életünk szól. Egy vándorlás, egy meghatározott cél a Mindenható felé, készülünk arra a találkozóra, ami számunkra, keresztények számára a Karácsony is képvisel, azaz találkozó a Mindenhatóval, annak a megtestesülésével. Tulajdonképpen az életünk is egy vándorlás, ami a halálunkig tart. Erre készülünk és ezt éljük meg a mindennapjainkban az Adventben.
Ezt hogyan kell elképzelni?
Egy kis elcsendesedéssel, ami persze több gyermeknél kicsit nehezebb, egy kicsit lelkibb témákkal foglalkozunk, lelkibb olvasmányokat forgatunk, persze a csekély szabadidőmben. A családon belül a készület a téma, erről beszélgetünk, egy kicsit tágabb kontextusban, hogy ez a készület hogyan jelenik meg a mindennapjainkban.
Már a jövő hét elején is egy jelentős programon vesz majd részt.
Igen, december 12-én, hétfőn tartja ülését a Zsidó Közösségi Kerekasztal, ez is egy régi hagyomány, hogy december elején ülésezünk. Több érdekes téma lesz napirenden, egyrészt átnézzük az oktatási témákat, ez egy régi és roppant gyümölcsöző folyamat, de mellette áttekintjük az Európai Maccabi Játékok szervezési előkészületeit, hiszen a következő játékoknak 2019-ben Budapest lesz a helyszíne. Nagyon komoly előkészületi munkálatok zajlanak, a kormány e tekintetben kötelezettségeket vállalt, valamint több milliárd forinttal támogatja az infrastruktúra-fejlesztést, illetve a játékok megszervezését, az ahhoz kapcsolódó kulturális rendezvényeket is.
Ön a kormányban – többek között – a zsidóság ügyeivel is foglalkozik. Egyre több esemény történik, mint például Szabadkán.
Szabadkán található az egyik legcsodálatosabb magyar zsidó szecessziós zsinagóga. Azt kevesen tudják, hogy a szabadkai zsinagóga terveit eredetileg a szegedi hitközségnek nyújtották be, ott második helyet ért el, és nem az valósult meg, viszont a szabadkaiak úgy gondolták, ezt a tervet, egy kicsit átdolgozva, megvalósítják. Így épült meg a szabadkai zsinagóga, ami egy szecessziós gyöngyszem, magyar zsidó kulturális örökségünk. A kormány ezért vállalt egy kötelezettséget, hogy szinte kizárólag magyar kormányzati forrásból, amihez persze hozzájárult Szabadka városa, és a szerb kormány is, ez a zsinagóga megújul. Ki kell emelnem, ez a legnagyobb volumenű, határon túl megvalósuló magyar építészeti örökségi kulturális projekt.
A történelmi Magyarország más területén is készül már hasonló projekt.
A kolozsvári zsinagóga megújítására készítettünk egy javaslatot a román kormányzat felé, hiszen a Nemzetközi Holokauszt Emlékezi Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztét 2015-ben Magyarország töltötte be, majd ezt Románia vette át. Ezt egy szép szimbolikus projektnek gondoltuk, ezzel a maga fizikai megvalósulásában is megmutathatjuk az egybeforrást. Ezért tettünk egy javaslatot, hogy a magyarajkú kolozsvári zsidó közösség zsinagógáját közös erővel, magyar és román kormányzati támogatással újítsuk meg. Most várjuk a román fél válaszát, bízunk abban, hogy a most zajló román választási kampány csak ideiglenesen sorolta partvonalra ezt a kérdést. Reményeim szerint a rövidesen megalakuló új román kormánnyal ebben a kérdésben sikerül egy megnyugtató megállapodásra jutnunk.
Magyarországon is jelentős projektek valósultak meg, mint például a debreceni zsidó közösség zsinagógája, kulturális központja is.
Ez is egy hosszú éveken át tartó folyamat volt, ami több lépcsőből állt, Debrecenben több zsinagóga is található, először az egyik, majd a másik, a Pásti utcai újult meg, illetve a zsidó közösségi tereket is megerősítette a kormányzat. Mostanában zajlik egy támogatásunk megvalósítása, létesült egy emlékfal, ami a Soá áldozatainak az emlékét őrzi, itt a megfelelő környezet kialakítása még a tavasszal megtörténhet. SA helyi közösség elnöke már jelezte, hogy a rituális fürdő, a mikve felújítását tekintve folytassunk egyeztetéseket. A kormány természetesen nyitott erre is, hiszen ez az ortodox zsidóság mindennapjaihoz elengedhetetlen. Szerencsére Debrecenben egy nagyon komoly ortodox közösség van, nem utolsósorban azért, mert a jó nevű magyar egyetemekre, így a debrecenibe is számos izraeli diák érkezett.
Vannak más vidéki közösségek, projektek, így Miskolcon és Szegeden is, de Pesten is itt van a Rumbach zsinagóga is.
Ahogy látom, most gyakorlatilag a kormány teljes zsinagóga-felújítási programján végigmegyünk. Az említett három zsinagóga felújításához a kormány jelentős, milliárdos nagyságrendű támogatást nyújtott, hiszen ezek az összmagyar kulturális örökség részei, mint a katolikus, református, evangélikus templomok. Jelen pillanatban a szegedi zsinagóga külső rekonstrukciója zajlik, reményeim szerint rövidesen megkezdődhet a miskolci zsinagóga statikai megerősítése és a belső rekonstrukciós munkálatok is megindulhatnak. Mellette rendelkezésre áll közel egymilliárd forint is a pesti Rumbach utcai zsinagóga felújítási munkálatainak a megkezdésére. Ez nem csak a magyar kulturális örökség része, hanem egy Otto Wagner által tervezett világhíres épület is, ami ennél fogva egy nagyon komoly turisztikai célpont is lehet a Budapestre érkező turisták számára, amikor hosszú-hosszú évek után végre megújulhat.
A beszélgetés elején volt szó Sátoraljaújhelyről, ami egykor egy jelentős zsidó központ volt, ahol jelentős zsidó élet zajlott a két világháború között.
Szerencsére most is van ilyen, egyre több zarándok érkezik ide és a környékre. Ha a teljes Tokaj-Hegyalján végignézünk, Sátoraljaújhelytől Mádig csodarabbik sírjai, zarándokhelyek találhatók, amelyek élő helyszínek.
Eddig az évig a magyar kormány 880 ezer honosítást adott ki. A zarándokhelyre ellátogató zsidók, akik talán már nem is tudnak magyarul, ám mégis erős magyar identitással is rendelkeznek, is szeretnének magyar állampolgárok lenni. Vajon feléjük tesz-e a kormány valamilyen gesztust, hogy ők is honfitársaink lehessenek?
Az egyszerűsített honosítás minden olyan külföldön élő hazánkfiára érvényes, akiknek az ősei között magyar állampolgárok találhatók. Ez érvényes a világ bármely pontján élő ortodox magyar zsidóságra is, a könnyített honosítás az ő esetükben is megvalósulhat. Úgy tudom, hogy jónéhányan kezdeményezték az egyszerűsített honosítás keretében a magyar állampolgárságot. A legfontosabb szempont, amit talán a legnehezebb teljesíteni ezen közösség tagjainak, az a nyelvtudás. De én azt gondolom, hogy ez kifejezetten hasznos is volna mindenki számára, ha ilyen programok indulnának akár a közösségen belül. Szerencsére Izraelben még nem kevesen beszélik a magyar nyelvet, érdemes lenne a magyar nyelv tanítását kicsit elmélyíteni.
Visszatérve ismét Sátoraljaújhelyre, az interetnikus találkozóra. Miről beszélt ott?
Az identitásról, a kötődésről, a szülőföldhöz való kötődésről beszéltem. Ez a tizenhárom nemzetiségi közösség már évszázadok óta él velünk, nekik ezek a települések már évszázadok óta ugyanúgy az anyaföldjük. Szimbiózisban élünk, hiszen ezek a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei. Úgy gondolom, a magyar kormányzati politika azt vallja, a nemzetiségi identitás erősítése elengedhetetlen a szülőföldhöz való kötődés ezeken a vidékeken. Márpedig a szülőföldhöz való kötődés azért is fontos, hogy mindenki ott tudjon boldogulni, ahova született, ahol az ősei éltek. A kormányzat ezt támogatja, ezt segíti, a szülőföldön való maradást, boldogulást, ennek egyik eszköze a nemzetiségi identitás erősítése. Azt, hogy a kormányzat mennyire fontosnak tartja a nemzetiségi identitás erősítését, azt a számok is mutatják. Miközben 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, mindössze 3.2 milliárd forint állt rendelkezésre a nemzetiségi identitást segítő programok, intézmények segítésére, 2016-ra ez az összeg 8.3 milliárd forintra emelkedett, ez közel a háromszorosa, jövőre pedig tovább emelkedik a támogatás 8.7 milliárd forintra. Ezek a számok messzemenőkig jelzik ezt az elkötelezettségünket.
Ön többgyermekes családapa, hogyan készült a Mikulásra, hogyan a Karácsonyra, bevásárlás, ajándékok beszerzése, eldugása a lakásban?
Nálunk a Mikulás az Mikulás. nem tartom jónak, ahogy a különböző kultúrák keveredésében megjelenik a Mikulás. Magyarországon ő Szent Miklós püspök, aki Myra püspökeként nagyon sok jó cselekedetet hajtott végre. Mi ezt próbáljuk Szent Miklós napján, december 6-án kis apró ajándékokkal, jelzésekkel felidézni a gyerekek számára. Ettől teljesen különböző a Karácsony.
Ön szerint a mai Magyarországon mennyien tudják myrai Szent Miklós püspök létét?
Remélem, hogy évről évre egyre többen. Visszatérve karácsonyra, ez a mi hitünk szerint a Megváltó születésének az ünnepe, rá emlékezünk. Ahogy a Mindenható megajándékozott bennünket az őt megtestesítő szeretetével, úgy ajándékozzuk meg mi is, erre emlékezve, ezt felidézve a gyermekeinket, az egész családunkat, minden szerettünket. Az ajándékozás nem öncélú, nem az ajándékozás ünnepét üljük, nem a fogyasztói társadalom ünnepét üljük, hanem emlékezünk és megpróbáljuk belehelyezni magunkat abba a mérhetetlen szeretetbe, amit fel sem fogunk fogni a mindennapjainkban.
Ön többször is volt már a Szentföldön, eljutott Betlehembe is?
Igen, már volt szerencsém. Ahogy a Szentföld minden egyes helyszíne mély benyomást tett rám, a betlehemi Születés Barlangja is az életem egyik meghatározó élménye.
Názáretbe is eljutott?
Természetesen ott is voltam már. Az ottani modern bazilika minden modernitása mellett keretbe foglalja az ott rejlő ősi épület alapjait is. Hihetetlen volt, hogy a napjaink épületéből egyszer csak belépünk a kétezer évvel korábbi helyszínbe, megélve most, a kétezres években azt, hogyan is történt a megtestesülés, az angyali üdvözlet Názáretben.
A Szentföldön járva eljutott Jeruzsálembe is, milyen élményeket szerzett?
Jeruzsálem a világ lelki központja, ez érzékelhető volt mindenhol. Meg lehet élni a világ történelmét Izraelben, Jeruzsálemben. Ha valaki kellő lelki nyitottsággal látogat el, akkor egy maradandó élményt tud ott szerezni, ami azt gondolom, végig tudja kísérni az egész életén, sőt olyan élményeket is szerezhet, ami megváltoztathatja az addigi lelki irányultságát, megértheti azokat a konfliktusokat, amik már a Szentírás óta keletkeztek, így sokkal színesebben látja a világot, nem annyira feketén-fehéren.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
