„A kormány szívesen tesz eleget ennek a kötelességnek.”
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 63. Kormányinfón a Heti Tv kérdésére válaszolt Széchenyi István emlékét megörökítő eseményekről, valamint a Habsburg Ottó nevét viselő kutatóintézetről, amelyik a nagy európai politikus emlékét gondozza majd, de szóba került az október 2-i népszavazás is.
Egy nagy magyar, Széchenyi István mondta egykor,nézzük meg hogy foglalkoznak a múlttal, mert ahhoz képest foglalkoznak a jövővel. Ön nemrégiben volt egy Széchenyi emlékét megőrző rendezvényen, így kérdezem, hogy mi lesz Széchenyi István örökségével. Ugyanakkor arra is kíváncsi vagyok, hogy Habsburg Ottónak is száz évet kell-e várni, hogy munkásságát megőrizzük?
A Széchenyi emlékét megőrző civilek kezdeményezésére az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította Nagycenket. A kormány az elmúlt hónapokban 500 millió forintot fordított az épületegyüttes és a nyugvóhely rendbetételére, karbantartására. Úgy tűnik, az Európai Bizottság jóvá fogja hagyni azt a kezdeményezésünket, mely szerint körülbelül 10 millió euró összegből nemzeti zarándokhelyet létesítsünk Nagycenken. Ennek az előkészítése zajlik. Széchenyi születésének 225 éves évfordulójának előkészítése kapcsán több alkalommal lesznek országos megemlékezések, húsvétkor a halála kapcsán országos megemlékezések zajlottak, most szeptember 21-én a születésnapjára emlékeztünk, november 3-án meg a Magyar Tudományos Akadémia megalakításának az évfordulója lesz, ahol az MTA és Lovász László elnök úr kezdeményezésére 80 év után először kerül bemutatásra a Szózat eredeti kézirata. Nemrégiben egy doktori védés kapcsán az MTA-ban került fény arra az összefüggésre, hogy a Széchenyi-féle 1830-as évekbeli gondolatok és az 1836-ban megszületett Szózat között milyen szoros kapcsolat áll fenn. Ezért is gondolom, az életmű még sok olyan meglepetést, összefüggést tartogat, ami kutatásra, megemlékezésre érdemes. A kormány két héten belül megtárgyalja a Sopron és környéke, a Fertő tó és környéke fejlesztési koncepcióját, lesz a Balatonnal együtt az első olyan turisztikai koncepciós javaslat, amely az új turisztikai egységtől jön, ebben Sopron városa, a belváros fejlesztésének koncepciója, a Fertő tó idegenforgalmi fejlesztése, Eszterháza és Nagycenk fejlesztése is kiemelt szerepet kap a tervek és az elképzelések szerint. Itt lesz egy burgerlandi minőséggel vetekedő és versenyképes turisztikai minőség, másrészről meg nemzeti emlékhely is lesz Nagycenken és környékén. Eszterházán már elköltöttünk 15 milliárd forintot az elmúlt években, Hiller István akkori miniszter javaslata alapján folytatta a kormány, még mindig óriási összegek elköltésére van lehetőség, hogy az épület rendben legyen, hiszen a Európa egyik legfontosabb barokk és rokokó építészeti emlékét mutatjuk meg a világnak, egyre több turista érdeklődését számon tartva. Az egész csak akkor ér valamit, hogy ha turisztikai hasznosság szempontjából össze vannak kapcsolva. Tehát egy nagy turisztikai programot tárgyal majd meg a kormány, ebből Sopron és belvárosának fejlesztését elméletben már jóváhagyta a kormány, most zajlik a számok pontosítása. Ez önmagában egy 10 milliárdos program, a Fertő tó meg egy óriási lehetőség, ami már volt is az osztrák oldalon. Ausztriában, mióta nemzeti park lett a tó, az Eszterházy család felajánlotta az osztrák államnak használatra, azóta elképesztő fejlesztésen esett át a tó osztrák oldala, méltatlanul nagy a különbség az osztrák és a magyar oldal szolgáltatási színvonala között. A két ország között nincs ekkora különbség, akár az anyagi javakat, akár a forrásokat nézzük. Ezt a lemaradást sürgősen be akarjuk hozni, 3-4 világos üzenet, eszköz és módszer szükséges ehhez. Ami a Habsburg Ottó emlékét illeti, a család jelenlegi feje, Habsburg Károly, aki Bécsben él, azzal kereste meg Magyarország Kormányát, hogy a család és a hozzátartozók készek egy olyan együttműködést kialakítani a magyar állammal annak érdekében, hogy a szellemi hagyaték jelentős része Budapestre kerüljön. Budapesten meg egy Habsburg Ottó nevét viselő kutatóintézet létesüljön. Egy féléves előkészítő munka után ennek érdekében egy törvényjavaslattal élünk Semjén Zsolt képviselőtársammal együtt. Ennek lényege, hogy egy alapítványt hozzunk létre a családdal közösen a kutatóintézet a Várban kerülne elhelyezésre, ami alkalmas lesz a szellemi, az írásos hagyaték, a könyvtár megőrzésére, a kutatásra. Habsburg Ottó neve egy olyan minőséget képvisel az európai politika térképén, amely megkérdőjelezhetetlen és Magyarország számára egy kitüntető lehetőség, hogy a család döntése alapján nem Bécsben, hanem Budapesten kerül elhelyezésre az örökség. Ezt a döntést alátámaszthatja, hogy a Habsburgok sorában példátlan módon Habsburg Ottó szíve a pannonhalmi bencéseknél lelt nyughelyre. A kormány szívesen tesz eleget ennek a kötelességnek, készül a program előkészítése. 2016. december 30-án lesz száz éve az utolsó király, IV. Károly megkoronázásának, ebből az alkalomból egy szerény megemlékezés sorozat is megrendezésre kerül november és december folyamán.
Az elmúlt héten a Cionista Világszövetség szervezésében egy izgalmas konferenciára került sor Budapesten. A megjelentek közül sokan úgy távoztak el Magyarországról, hogy pozitív élményeket szereztek. Mindeközben zajlik a népszavazási kampány, ahol többek között egy szakértő a fegyverhasználatot emlegette, ez a vélemény azonnal lerombolja azt a képet, amin mondjuk a konferencia szervezői dolgoztak. Ön mit gondol erről?
Azt gondolom az október 2-i népszavazás sok embernek fontos, nem csak a kormánynak, országszerte elmondják polgártársaink a véleményüket. Ez az élet velejárója, ezt megakadályozni nem lehet. A véleménynyilvánítás helyes, olyan vélemény kell, ami mások érzéseit semmilyen formában nem sérti meg. Meg kell jegyeznem, nagyon sok közösségben nagy élénk diskurzus zajlik arról, hogy az október 2-i népszavazásnak mi a tétje. Egyházi vezetők, egyházi közéleti szereplők megszólalnak egy-egy közösség képviseletében, a helyi plébánostól az egyházmegye püspökéig, elmondva a véleményüket a népszavazáson való részvétel és a szavazat iránya tekintetében. Azt tapasztalom, ahogy haladunk előre az időben, ahogy egyre több szó esik a népszavazásról, egyre több ember gondolkodik el arról, mi is ennek a súlya, jelentősége és egyre több ember beszél erről. A félreértések elkerülése végett mindenféle vélemény van, az én lakossági fórumomon is több minden elhangzott, amit sokan idéztek, ilyenek az emberek, ilyenek a választópolgárok. Hangzott el, hogy áramot a kerítésbe, a határra aknákat, van mindenféle vélemény, de ezek a választópolgár társaink, ez a magyar nép, ilyen a demokrácia, mindenféle vélemény van. Van bevándorláspárti vélemény, van aki sunnyog, minden van.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
