Szabályozni fogják az angliai letelepedést a Brexit után
Kizárta az EU-tagságról szóló újabb népszavazás lehetőségét Theresa May miniszterelnök. A kabinetülés után a Downing Street szóvivője közölte: a brit kormány az EU-val kezdendő kilépési tárgyalásokon „nem a polcról készen leemelt, hanem egyedi jellegű megállapodásra” törekszik.
A szóvivő szerint ez azt jelenti, hogy szabályozni kell majd az EU-tagállamokból érkező bevándorlók számát, de kedvező megoldásra kell jutni az unióval folytatott brit külkereskedelem szempontjából is.
Az Európai Bizottság többször is hangoztatott jelenlegi álláspontja mindazonáltal az, hogy ha Nagy-Britannia továbbra is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az EU-n belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
A kabinetülésen egyetértés született arról is, hogy az Egyesült Királyságnak egyedi megállapodásra kell törekednie az Európai Unióval, és az egyezményben szabályozni kell a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlását.
May az őszi politikai évad hivatalos kezdete előtt informális tanácskozásra hívta össze kabinetjét Chequersbe, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciájára. A találkozón a kormányfő megismételte eddig is többször hangoztatott véleményét arról, hogy „a Brexit Brexitet jelent”, és nincs mód a kilépést pártolók győzelmével végződött júniusi népszavazás megismétlésére.
A miniszterelnök szerint nem szabad kísérletet tenni arra sem, hogy Nagy-Britannia a referendum eredményének ellenében „valahogy mégis” az Európai Unió tagja maradjon. May megerősítette azt a korábbi kötelezettségvállalását is, hogy a kormány „sikert kovácsol a Brexitből”.
A miniszterelnök utalt arra, hogy London mikor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza. Korábbi nyilatkozataiban is csak annyit közölt, hogy addig nem szabad aktiválni a kilépést, amíg nem áll össze egyértelműen a kormány tárgyalási stratégiája. – azaz az idei év vége előtt semmiképp.
A kormány nem kéri a parlament jóváhagyását: kezdettől fogva azt vallja, hogy a cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik. Ezt az álláspontot azonban többen is jogilag megtámadták, s az ügy októberben a londoni felsőbíróság elé kerül.
