200 ezer hektárhoz jutottak a magyar gazdák – jelentette ki Lázár János a Földet a gazdáknak program kapcsán.
A tárcavezető a 61. Kormányinfón arról is beszámolt, hogy jövő hét szerdától péntekig a Fidesz és a KDNP közös kihelyezett frakcióülést tart, amely a miniszterelnök előadásával veszi kezdetét.
„A MAGYAR KORMÁNY KIÁLL AZON ELKÉPZELÉSE MELLETT, HOGY HAZÁNKBAN KÜLFÖLDIEK ÉS JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK NE SZEREZHESSENEK FÖLDET.”
A tárcavezető tájékoztatott arról is, hogy egy beszámolót terjesztenek mind a Fidesz-KDNP-frakció, mind pedig az Országgyűlés elé a Földet a gazdáknak programról, melyet Lázár János sikeresnek értékelt. Megjegyezte: 200 ezer hektárhoz jutottak magyar gazdák. Mint mondta: javasolni fogják, hogy a 3 hektár alatti földek értékesítését folytassák, az a fölötti földek árverését viszont állítsa le az Országgyűlés. Megerősítette: javasolni fogják a parlamentnek azt is, hogy a programból befolyt mintegy 270 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítsák.
A Stratégiai Kabinet ülésén áttekintették az Európai Bizottság (EB) által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat – közölte a tárcavezető. A huszonegy kiemelt ügy kapcsán Lázár János úgy fogalmazott: egészen biztos, hogy az EB a kormány azon lépéseit támadja, amikor megpróbál a magyaroknak segíteni, ezek az ügyek elsősorban a nemzeti piacvédelem és szuverenitás kérdéseiben merülnek fel időről időre. „A viták fókusza és a támadások iránya ma már nem közjogi, alkotmányjogi vagy emberjogi, hanem kifejezetten gazdasági kérdésekre” tevődött át – mutatott rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Fotó: fidesz.hu
Ezzel szemben leszögezte, hogy a magyar kormány megpróbál lehetőséget teremteni a hazai vállalkozások számára, ami a bizottság tetszését „a legkevésbé sem nyeri el”.
Mindemellett sikeresnek értékelte a tárcavezető többek közt a dohányellátó és a különböző infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos vitákat.
Földügyben támadás alatt állunk – húzta alá Lázár János, egyúttal tájékoztatott: az EB az Európai Bírósághoz fordult a kérdésben. A bizottság kifogásolja a szabályozás azon részeit, amelyek kizárják a külföldiek és a jogi személyek földszerzésének lehetőségét, valamint azt, hogy 300 hektárnál több földet vehessen valaki – fűzte hozzá.
A magyar kormány kiáll azon elképzelése mellett, hogy hazánkban külföldiek és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok ne szerezhessenek földet, és egy magyar embernek maximum 300 hektár földje lehessen – szögezte le a tárcavezető, megjegyezve: a bizottság célja, hogy külföldiek és jogi személyek korlátozás nélkül szerezhessenek földet Magyarországon. Ennek kapcsán tájékoztatott: Lettországgal, Litvániával, Romániával és Bulgáriával szemben is hasonló okokból indított eljárást az EB, amely tagállamok a tárcavezető szerint potenciális szövetségesei lehetnek hazánknak az ügyben a jövőben.
Az Európai Bizottság egy másik ügyben azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mert azt szeretnék, ha multinacionális vállalatok is nyithassanak gyógyszertárat Magyarországon, amit a jelenlegi szabályozás nem tesz lehetővé, hiszen csak magyar patikusok lehetnek gyógyszertár tulajdonosok – számolt be Lázár János. Továbbra is meg kell védeni a rezsicsökkentést, illetve a plázastopot is támadja a bizottság – mondta a miniszter. Ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a határzár miatt kötelezettségszegési eljárás indult volna Magyarország ellen, pusztán tájékoztatást kértek a kerítés céljáról, mi zajlik a határzárnál és milyen menekültügyi eljárást folytatnak le a magyar hatóságok. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy folyamatos nyomásgyakorlás alatt áll hazánk, melyre a népszavazás egy fontos magyar válasz lesz.
Kitért arra is, hogy azt várják, hogy először a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a szakszövetségek, a Testnevelési Egyetem, a szakmai és érdekképviseleti szervek értékeljék a sport helyzetét, ezért a kormány egyeztetést indít az érintett szervezetekkel a következő hónapokban. Ennek célja, hogy megvizsgálják, milyen további támogatást biztosítsanak a számukra a jövőben – közölte.
A Stratégiai Kabinet áttekintette, hogy a 197 járásban milyen sportinfrastruktúrát hoztak létre az elmúlt évtizedekben, hogyan fejlesztették azt az elmúlt 6 évben, és milyen újabb feladatai vannak a kormánynak ezen a téren – mondta Lázár János. Szavai szerint a szabadidő-sportot szolgáló létesítmények számát is át kell tekinteni, illetve további fontos kérdés, hogy az utánpótlás neveléshez szükséges támogatást a különböző szervezetek és a szakmai műhelyek rendelkezésére bocsássák.
„EURÓPA LEGFONTOSABB PROBLÉMÁJA A BIZTONSÁG KÉRDÉSE, ENNEK ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES A RENDŐRSÉG ÉS A HONVÉDSÉG FEJLESZTÉSE IS.”
Megtárgyalta a kabinet a honvédség 10 éves fejlesztési programját is Simicskó István beszámolója alapján. Ezzel összefüggésben a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: Európa legfontosabb problémája a biztonság kérdése, ennek érdekében szükséges a rendőrség és a honvédség fejlesztése is. Megjegyezte: a létszámbővítés a rendőrségnél már megindult a 3000 új határvadász toborzásával. Kitért rá, a 2017-es költségvetésben hazánk 53 milliárd forinttal fordít többet honvédelmi kiadásokra, mint idén, ez az arány a következő években tovább fog emelkedni.
Lázár János beszámolt arról is, hogy az emlékezetpolitika részeként a kormány tervei közt szerepel, hogy felkutatják az első világháborúban elesett 650 ezer magyar katona sírját 2018-ig azokon a frontokon, ahol szolgálatot teljesítettek. Hozzátette: 2018-ig a Magyarország területén fellelhető összes első világháborús sírt, szobrokat, emléktáblát fel fogják újítani. Továbbá létre kívánnak hozni Budapesten és vidéken is első világháborús központi emlékhelyet is.
Balog Zoltán minisztert egy új ifjúságpolitika kidolgozásával bízták meg, melynek részként többletforrást biztosítanak a tehetséggondozásra és a különbségek felszámolására az iskolarendszerben.
Áttekintették az orvos- és egészségtudományi oktatási intézmények helyzetét is. Ennek kapcsán a tárcavezető elmondta: a magyar felsőoktatás legerősebb része az orvosképzés, európai szinten a legversenyképesebb, és a legkomolyabb minőséget képviseli. A kormány célja az orvosi egyetemek megerősítése, melynek érdekében készítenek egy fejlesztési tervet – fűzte hozzá. Közölte: a magyar orvosképzés megújítására egy tanácsadó testületet kívánnak létrehozni a kormány mellett. A miniszter egyúttal óriási lehetőségként értékelte, hogy hazánk lehet Európa orvosképzési centruma.
Első olvasatban megtárgyalták a 2003 óta hatályban lévő népegészségügyi stratégiát is. Ezzel összefüggésben Lázár János azt mondta: a népegészségügyi programok újragondolására van szükség. Mint mondta: több nagy volumenű programot kívánnak indítani, az első ütemet 2018 és 2020 között.
A miniszter arról is beszélt, hogy rendezni kívánják a szülőtartás intézményét, és kitért arra is, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár informatikai fejlesztésére is biztosítanak forrást.
Lázár János elmondta azt is, hogy első körben jóváhagyták a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosítását, és 4,4 milliárd forintot biztosítanak a XII. kerületnek a Normafa helyreállításához. Bejelentette azt is, hogy Varga Imre szobrászművész életművének méltó elhelyezéséhez is hozzájárul a kormány.
„AZ ÁLLAM TÁMOGATÁSÁVAL, TÉRÍTÉSMENTESEN 90 EZER GYERMEK VETT RÉSZT A NYÁRI TÁBOROZTATÁSBAN.”
A miniszter kitért a tanévkezdésre és a szakképzés átalakítására is. Kifejtette, teljes konszenzus van a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb hátránya az elmúlt évtizedekben kialakult szakképzési struktúra, mely nem vette figyelembe a magyar gazdaság igényeit. Ez azt jelenti, hogy amíg sok embernek nincs munkája, addig 50-80 ezer üres munkahely van – tette hozzá. A kormánynak az a kötelessége, hogy olyan szakképzési és felnőttképzési rendszert alakítson ki, amely lehetőséget biztosít a fiatalok számára, hogy piacképes, megfelelő szakmai képzésben részesüljenek, valamint megadja felnőttkorban való tanulás lehetőségét annak, aki elveszíti a munkáját.
Lázár János arról is beszélt, hogy 6 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen növekedett a pedagógus szakokra jelentkezők száma. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, látszanak a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos lépések eredményei.
Szóba kerültek a nyári táboroztatás eredményei is. Az állam támogatásával, térítésmentesen 90 ezer gyermek vett részt a nyári táboroztatásban – mondta el.
