Sarkozy: az angolok engedjék be a calais-i migránsokat
Az Egyesült Királyságnak a saját területén kellene befogadó központot nyitni a Calais melletti Dzsungel illegálisan érkezett lakóinak, véli Nicholas Sarkozy volt francia elnök.
Az aktív politikai életbe való visszatéréssel próbálkozó Sarkozy szerint Nagy-Britanniának valamiért be kéne engednie azt a mintegy tízezer migránst, aki a Calais-hoz közeli hírhedt dzsumbujdában tengeti életét.
Abban a városban beszélt, ahol az angol-francia határőrizeti megállapodást aláírták
A főként Szudánból, Afganisztánból, Irakból, Iránból és Szomáliából érkezett, francia területre vízum nélkül beengedett gazdasági migránsok száma a közelmúltban megduplázódott, bár a francia hatóságok azt ígérték, csökkentik a populációt azzal, hogy befogadó központokba, emberi körülmények közé viszik az ott élők egy részét.
Ezt az ígéretüket sem tartották meg, és bajok vannak a rendfenntartással is, amennyiben a migránsok rendszeresen próbálkoznak gépjárművekre való fel- és a Csalagútba való bejutással, hogy angol területre átszökhessenek. Jelenleg mintegy tízezren lehetnek, és az indulatok egyre forronganak a Dzsungelben, ahol egy nemrég zajlott késes tömegverekedés alkalmával egy etióp állampolgárt szurkáltak halálra.
Sarkozy Észak-Franciaországban beszélt egy politikai gyűlésen: „Követelem egy központ megnyitását Nagy-Britanniában, hogy foglalkozzanak Nagy-Britanniában a menedékkérőkkel, s így Nagy-Britannia elvégezhesse azt a munkát, ami az ő dolga.”
Majd kissé ellentmondásosan folytatta:
„A Dzsungelnek nem kéne léteznie sem Calais-ban, sem sehol másutt, mert ez egy köztársaság, és azokat, akiknek nincsenek jogaik, vissza kell fordítani hazájukba.”
A francia hatóságok semmit sem tesznek a helyzet megoldásáért
Sarkozy azonban ezt valami oknál fogva úgy képzeli el, hogy Anglia intézze a menekültügyi procedúrát, fogadja be azokat, akiket akar, és szervezzen charterjáratokat azoknak, akiket elutasít.
A beszéd Touquet városában hangzott el, ahol Franciaország 2003-ban szimbolikus határmegállapodást írt alá az Egyesült Királysággal. Ennek a szerződésnek értelmében ellenőrzik az útleveleket brit bevándorlási tisztviselők a francia oldalon és vice versa.
Francia oldalon korábban is több alkalommal fenyegetőztek már a Touquet-megállapodás felrúgásával, bár senki nem tudta kielégítően megindokolni, miért felelősség terheli Londont a Franciaországba beengedett illegálisokért, vagy azért, hogy Franciaország, ahelyett, hogy felszámolta volna a tábort és annak lakóit visszazsuppolta volna származási országukba, hosszú hónapok óta tűri, hogy területének egy részén megszűnjön a francia és az európai jog. Ennek ellenére nem csak Sarkozy, de konzervatív riválisa, Alain Juppé is kijelentette, hogy a szerződést újra kell tárgyalni.
Amíg brit bevándorlásiak ellenőrzik a bejutni akarókat francia oldalon, addig csak korlátozott számú migránsnak sikerül beszöknie Angliába. A franciáknak nyilvánvalóan ez a helyzet nem tetszik, mivel ők szívesen szabadulnának a Dzsungel lakóitól – Anglia számlájára.
A migránsok zöme még a genfi egyezmény szövege szerint is bűnöző
A követelés köszönő viszonyban sincs a nemzetközi joggal. A számtalanszor félremagyarázott genfi menekültügyi egyezmény – amelynek értelmében „minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik, különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse” – egyértelműen kimondja: „A Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük, vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül (kiemelés tőlünk – MK) olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk (…) veszélyeztetve volt, és akik engedély nélkül lépnek be területükre, illetőleg tartózkodnak ott, feltéve, hogy haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál és kellőképpen megindokolják jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket.”
A Dzsungel lakói nem tartják tiszteletben a francia törvényeket; nem érkeztek közvetlenül olyan területről, ahol életük vagy szabadságuk veszélyeztetve volt, mivel Franciaországnak nincs ilyen szomszédja, és egyetlen migráns sem érkezik repülőn. Nem jelentkeztek a hatóságoknálé sem, és semmivel sem indokolták a határsértést, amivel Franciaországba jutottak. Francia és minden más szempontból ezek az emberek közönséges bűnözők, akiket Franciaországnak kell kitoloncolnia a területéről, nem pedig alaptalanul másoktól követelni ezt.
