Kincsvadászat a múzeumban – Az ideális világ és a valóság az imakönyvek ábrázolásában
Lehet, nem lehet ábrázolásokkal segíteni az embert egy imakönyvben? A választ az imakönyvek és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum igazgatója adja meg.
Milyen különleges imakönyvekkel tud még szolgálni?
Van olyan, aminek a tulajdonosáról nem lehet tudni, a könyv eleje és vége hiányzik, a restaurálása is várat még magára. A címlapja megvan, ez elég érdekes, mert általában Mózest és Áront ábrázolják, de ezen kivételesen Dávid és Salamon szerepel.
Ezt honnan lehet tudni?
A képen látni lehet az egyik férfi kezében a templom alaprajza van, ez pedig csak Salamon király lehet, aki a Szentélyt építette. A másik kezében meg hárfa van, ez pedig a zsoltáros Dávid királyt jellemzi. Ha belelapozunk a könyvbe, akkor mindjárt a 67. zsoltárt lehet olvasni, azt tudni kell, ez egy misztikus zsoltár. Használták egyfajta amulettként, gyermekágyi rontás ellen, meg sok másra is.
Az ilyen típusú imakönyvből van még a múzeumban?
Szerencsére – ha nem is nagyon sok – van még ilyen. Mint egy olyan, amiben vannak imák az utazáshoz, az ünnepekhez. Érdekes, hogy itt is hajóval ábrázolják az utazást. A könyvet 1916-ban adományozták a múzeumnak, pont abban az évben, mikor nyilvános lett az intézményünk, az első kiállítással. A könyv színes ábrákkal van tele, ami nem akar rézmetszetnek látszani, alkalmi imákkal. Érdekes az is, hogy ezeknek az imáknak nincs egy szokásos rendje, vannak benne olyanok, amelyek általában minden ilyenben szerepelnek, mint az újholdkor Ros Chódeskor elmondandók. Figyelembe kell venni a zsidó textúrában mennyire idegenül viselkedtek az égitestek, és az emberi ábrázolásokkor és meglepetést okozhat ez az imakönyv, ahol ilyenek szerepelnek. Van egy ideális világ, ahol a zsidó tradíció nem támogatja ezeket az ábrázolásokat, ám a gyakorlat ennek ellenkezőjét mutatja. Még ki kell emelni ezeknek az imakönyveknek a méretét, azért picik, mert egyrészt drága volt az alapanyag, másrészt pedig egy utazáshoz senki sem szeret nagy személyes dolgokat magával vinni.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
