Hitközség a számok nyelvén
www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2016-07-01_13:30:00&ch=mr1
Hitközség a számok nyelvén
Kunos Péter, a Mazsihisz és a BZSH ügyvezető igazgatója, egy komoly apparátus vezetője beszélt a feladatairól, az őt érő kihívásokról, valamint a számokról is. Szóba kerültek még a temetők helyzete, de a diplomák értéke is.
Igazgató úr, mivel foglalkozik a Mazsihisz?
Inkább úgy lehet ezt a kérdést feltenni, hogy mivel nem. A Mazsihisz az élet minden területét átfogó tevékenységet fejt ki, akár úgy is lehet fogalmazni, ha nem is a születéstől, de bölcsődétől kezdve egészen a temetőig. A Mazsihisznek, illetve a BZSH-nak van bölcsődéje, óvodája, általános iskolája, gimnáziuma és van egyeteme. Ez az oktatási rész. Van kórháza, ez a Szeretetkórház, van szociális otthona, a fogyatékkal élők otthona, van népkonyhája, vannak idősek klubjai, ez leginkább Budapesten. Van tizenkét zsinagógai körzet, szintén Budapesten. Vannak vidéki szervezeteink, itt a Mazsihisz jelen van. Mindez annak ellenére, hogy a vidéki magyar zsidóság létszáma erősen megfogyatkozott a II. világháborúban. Vannak jelentős, nagy taghitközségek, mint Szeged, Pécs, Miskolc, Debrecen. Vannak ott is, ahol sok ember nem is gondolná, mint Sopron, Mosonmagyaróvár, Kecskemét és még sorolhatnám. Ha azt mondjuk, hogy ezeknek a vidéki hitközségeknek nincs más dolguk, mint őrizni az elhurcoltak emlékét, azokról, aki jelentőset alkottak a XIX. századtól kezdve, akkor már nagyon fontos missziót töltenek be, de ide lehet sorolni a temetők gondozását is. De ennél sokkal többet tesznek a vidéki közösségek.
Az Önök szervezetéről sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy nem demokratikus. Az eseményeket nagyobb botrányok előzték meg, így azt lehetett tapasztalni, amikor Önök összegyűlnek, akkor megjelennek a kamerák, mikrofonok. Mostanában ebből kevesebb van, legutóbb a gazdasági évet zárták le. Mi is történt ott?
Alakult egy számvizsgáló bizottság, amelynek a tagjai a közgyűlésen olyan dolgokban is véleményt nyilvánítottak, amiről nem kellett volna, de legalább előtte jó lett volna, illet volna leülniük az ügyvezető igazgatóval vagy a pénzügyi apparátus vezetőjével. A közgyűlésen elmondták a tanácsaikat, azokat a kifogásaikat, amelyek részben nem léteztek, részben meg már rég megvalósultak.
Ön akkor válaszolt is ezekre.
Igen, így utólag azt mondom, talán túlságosan is keményen. Belátom, hogy nem voltam elég politikus, kikértem magamnak egyes mondatokat.
Ez abból adódott, hogy egykor egy bank vezérigazgatója volt és ebből következően a lényegi kérdésekre koncentrál?
Remélem, hogy igen, de nem csak a banki szektorban eltöltött évek predesztinálnak erre, hanem előtte a pénzügyi vezetésben betöltött szerepem, hiszen voltam pénzügyminisztériumi államtitkár is.
Akkor Ön politikus volt?
Az nem politikusi szerep volt, a miniszter volt a politikus, az államtitkárnak pedig az apparátus vezetésében kellett szerepet játszania. De ennek előtte is voltak olyan funkcióim, ahol kisebb-nagyobb csapatok irányítás volt a dolgom.
Akkor még felvették, most pedig megválasztották Önt.
Ez igaz, de annak idején az érdemek alapján is kaphatott az ember feladatot, megbízást.
Visszatérve a közgyűlésre, elmondták a véleményüket, Ön válaszolt, helyretéve az elhangzottakat, de mi történt másnap?
Semmi, ugyanúgy felkelt a nap, szép napra is virradtunk. Az történik majd, hogy újból előterjesztjük a már beadott anyagot, de most is jelzem, nem változtatunk rajta egy sort sem. Ha a számvizsgáló bizottság és az általuk felkért szakértő is megállapítja, hogy nálunk minden rendben van, akkor ez elfogadásra kerül Onnantól kezdve mindaz, amivel kapcsolatban rossz hírét költötték a BZSH-nak, visszájára sül el. Voltak hangok, amelyek szerint a BZSH nem pályázhat sehová, mert nincs lezárt pénzügyi éve, de szerencsére ezt a közgyűlést követte a Mazsihisz hasonló rendezvénye, ahol nagy többséggel fogadták el a szintén általam beterjesztett beszámolót. A BZSH esetében is az volt a hiba, hogy nem mindenkinek sikerült kellően elmélyedni a bonyolult költségvetési zárszámadásban.
Rövidesen megkezdődik a Rumbach utcai zsinagóga megújítása. Mit kell erről tudni, honnan van rá forrás?
Már elkezdtük a munkát, ennek előzményi is vannak. A felújítás nagyban összekapcsolódik a fejünkben az Együttélés Háza projekttel. Itt a zsidó-keresztény együttélésnek a tárgyi dokumentumai és mindenféle egyéb dokumentumai kerülnek egybe egy múzeumjellegű intézménybe. Bemutatnánk mindazt, ami alátámasztja ennek az együttélésnek a pozitívumait és természetesen a negatívumait. Ez lenne a Rumbach zsinagóga fő funkciója, de mi bízunk abban, hogy ha újjávarázsoljuk a zsinagógateret, akkor létrejöhet újra az a közösség, amely egykor egy erős status quo ante közösség volt. Ha ez netalán nem is valósul meg, akkor is a szakrális tér is rendelkezésre áll majd. Ami a forrást illeti, ez egyértelműen állami pénz lenne, már erre az évre kaptunk körülbelül 500 milliót, ennek az elköltésével van gondunk, bármennyire is ritkán lehet ilyet hallani. Azért, mert a jó gazda módjára használjuk fel, a szigorú közbeszerzési és egyéb szabályok betartásával. Ameddig a tervező munka nem jut el abba a stádiumba, hogy már kivitelezőt is pályáztassunk, mi inkább tovább dolgozunk a projekten. Szerencsére kaptunk is határidő-módosítást ennek a félmilliárd forint elköltésére.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2016. július 1-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
