Főhajtás a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján
Beszédet mondott az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Holokauszt
Magyarországi Áldozatainak Emléknapján, Dr. Latorcai Csaba, a
Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes
államtitkára. Idén szombatra esett az emléknap, ezért a zsidó
vallási előírások szem előtt tartásával, a mai napon rendezték meg.
Az esemény kapcsán, bemutatták Gárdos Péter: Hajnali láz című
filmjét.
A film a gyász fájdalma mellett, az emberi élet mindenekfelett álló
értékét hirdeti számunkra. Dacolva a XX. század embertelen
diktatúráival, nagyszüleink, szüleink és a magunk erőfeszítései
árán, 26 esztendővel ezelőtt sikerült újra kivívnunk a szabadságot.
Így ránk hárult az a feladat is, hogy a vészkorszak, a világháborúk
és a totalitárius rezsimek okozta sebeket enyhítsük, amennyire
lehetséges, orvosoljuk. Ennek a hatalmas munkának – az elnyomatás
sötét évtizedeit követően – csak 26 évvel ezelőtt láthattunk neki,
noha a feladat 1945 óta váratott magára. A kommunista hatalom
ugyanis minden eszközzel akadályozta a Holokausztot követő zsidó
közösségi és hitélet újjászületését, mi több, még a haláltáborokból
hazatért túlélők javait is jelentős mértékben államosították a
diktatúra évtizedei alatt. Így annak használói és élvezői gyakorta
éppen az elnyomó, kommunista rendszer vezetői és kiszolgálói lettek.
Számos esetben ezt az elbitorolt vagyont utódaikra is átruházták.
E történelmi sebek gyógyítása érdekében hirdette meg Magyarország
Kormánya 2014-ben a holokauszt, majd 2015-ben a Gulág áldozatai
előtti főhajtást, idén pedig az 1956-os forradalom és
szabadságharcra való emlékezést szolgáló emlékéveket.
A Kormány intézkedéseinek köszönhetően, a zsidó kultúra ma virágzik
Magyarországon és mindenki bátran megvallhatja zsidó identitását,
nem kell attól tartani, hogy emiatt bármilyen hátrány vagy atrocitás
érheti őt, ellentétben Nyugat-Európa számos országával.
Latorcai Csaba felhívta a figyelmet, közös a felelősségünk abban,
hogy felvirágoztassuk a világ ezen szegletét, amelyet Isten ránk
bízott: az ártatlan áldozatok és az embermentő hősök iránti
tiszteletadással, a jövőbe vetett reménnyel, a Teremtő iránti hittel
és összefogással.
