Napi Tóra és Talmud
|
K”K, |
Tecáve hetiszakasz 3. kommentár, 5776. Ádár 7.
“Te parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked tiszta, törött faolajat a világításra, hogy örök mécset gyújtsatok”! (27:20) Az előző héten szebben indult a szidra, hiszen az ott beszedett adományok – „akit erre ösztönöz a szíve” (25:1) – önkéntes alapon működtek. Miért kellett az olaj kapcsán parancsot adni? Jákob ben Áser szerint azért, mert a mindennapi micva teljesítése anyagi veszteséget okozott, és ügyelni kellett, hogy őseink emiatt ne hanyagolják el a megtartását. A Rásbám szerint a felajánlások (trumá) a Hajlék építére vonatkoztak, vagyis behatárolt időre szólt az utasítás, viszont a fény biztosításának előírása minden nemzedéknek (civuj ze lehol hádorot) szóló parancs. Az igazi nehézséget az jelenti, hogy ez a kötelesség a szó szellemi vonatkozásában is örök, amint írva van (Jesája 49:6): „..teszlek nemzetek világosságává, hogy segítségem a föld végéig érjen”.
Szép napot mindenkinek!
Ma este Talmud-tanulás a Hegedűsben 17.30-tól.
