„A piac alulárazza a kockázatokat” – Hortay Olivér szerint Európát is elérheti az öbölválság ára
A Pirkadat június 11-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője volt. A beszélgetés az Öböl térségében zajló támadásokról, a Hormuzi-szoros lezárásának és újranyitásának esélyeiről, az olaj- és gázpiaci kockázatokról, a kerozin drágulásáról, valamint az aranypiac mozgásairól szólt. Hortay szerint az energiapiac jelenleg veszélyesen nyugodtnak tűnik: a befektetők és döntéshozók egy része mintha gyors rendezéssel számolna, miközben a valós helyreállítás hetekig, hónapokig, bizonyos esetekben akár évekig is tarthat.
Az energiapiac nem számol elég nagy bajjal
Breuer Péter azzal indította a beszélgetést, hogy az Öböl térségében zajló háborús események egyre nehezebben követhetők: nem mindig világos, ki kire lő, és milyen logika szerint támadják egymást a térség szereplői. Hortay Olivér szerint az energiapiaci kockázatok továbbra is rendkívül erősek, és a helyzetet a piac jelenleg alulértékeli.
„Én úgy látom továbbra is, hogy az energiapiacon nagyon-nagyon erős kockázatok vannak” – fogalmazott.
Szerinte nem arról van szó, hogy egyetlen gombnyomással azonnal összeomlana az ellátás, de a geopolitikai feszültségek miatt egyre távolabb kerül minden olyan megállapodás, amely az export és a szállítás gyors normalizálását hozhatná.
A Hormuzi-szoros újranyitása már nem tűnik gyors folyamatnak
A Hormuzi-szoros kérdése a beszélgetés egyik központi témája volt. Hortay szerint érdemes figyelni, hogyan változott az amerikai kommunikáció. Egy hónapja még az volt az üzenet, hogy egy megállapodás után a szoros azonnal újranyílhat. Most már inkább fokozatos, akár egy hónapos újranyitási folyamatról beszélnek.
Ennek több oka van. A szoros aláaknázása önmagában is komoly műszaki és katonai feladatot jelent. Emellett az is kérdés, mikor lesznek olyan biztosítók, amelyek piaci alapon hajlandók fedezetet adni a térségen áthaladó kereskedelmi hajóknak.
A szállítás tehát nem csupán politikai döntés kérdése. Ha a haditengerészeti és biztosítási feltételek nem állnak helyre, a kereskedelmi forgalom sem tud egyik napról a másikra visszatérni.
A megtámadott exportkapacitások helyreállítása hosszú lehet
Hortay Olivér szerint több mint nyolcvan közel-keleti energetikai vagy exportkapacitást ért támadás, és számos létesítményt le is állítottak. Azokat az egységeket, amelyeket nem ért közvetlen találat, néhány hét vagy hónap alatt újra lehet indítani. A megtámadott létesítményeknél azonban sokkal hosszabb időre lehet szükség.
Példaként említette a katari energiaipari vállalat egyik, folyósított földgáz exportjához fontos egységét, amelynek helyreállítása a vállalatvezetés szerint akár évekig is eltarthat.
Ez azért lényeges, mert még egy politikai megállapodás sem jelentené automatikusan azt, hogy az exportkapacitás azonnal visszaáll a korábbi szintre. A fizikai infrastruktúra sérülései és a biztonsági kockázatok tartósan drágíthatják az energiaellátást.
A hetvenes évek árnyéka
Hortay történelmi párhuzamot is hozott. A hetvenes évek végén az iráni forradalom után az olajárak emelkedni kezdtek, a kínálat szűkös maradt, majd 1979 végén kirobbant az irak–iráni háború. Szerinte a mostani helyzetben is fennáll annak veszélye, hogy egy megállapodás után sem tűnnek el a térségi feszültségek.
Az Öböl menti országokat már most súlyos támadások érték, miközben sok állam költségvetése jelentős részben a szénhidrogénexporttól függ. Ha hónapokon át nem jutnak bevételhez, az önmagában is újabb politikai és gazdasági feszültségeket gerjeszt.
Európa importőrként sérülékeny
Európa helyzetét Hortay különösen érzékenynek látja, mert a kontinens nagy energiaimportőr. Olaj és gáz tekintetében sem a mennyiségi kitettség a legnagyobb gond, különösen Ázsiához képest, hanem az árhatás. Az árak emelkedése az Európai Uniót is erősen érintheti.
Az olajtermékek közül elsőként a kerozin került fókuszba. A Közel-Keletről érkező, korábban nagyjából 20 százalékos európai kerozinimportot részben más forrásokkal, részben finomítói átállásokkal, részben a légitársasági kereslet módosításával sikerült kezelni.
Ez Hortay szerint azt jelenti, hogy a következő hónapokban rendszerszintű mennyiségi hiánytól nem feltétlenül kell tartani. Az árak viszont jelentősen emelkedhetnek.
A repülés drágább lesz, a tehetősek alkalmazkodnak először
Breuer Péter felvetette, hogy a nagy légitársaságok járatleállásai miatt egyre több kisebb, prémium kategóriás utasokat szállító cég léphet be a kieső útvonalak helyére. Hortay szerint ez túlmutat az energiapiacon, de jól mutatja, hogyan működnek a válságok.
„Minden válságban az igazán tehetős társadalmi rétegek képesek a leghatékonyabban alkalmazkodni” – mondta.
A magasabb költségeket azok tudják először megfizetni, akiknek nagyobb tartalékaik vannak. A kerozinpiacon ezért a következő hónapok fő kihívása nem feltétlenül a hozzáférés, inkább a drágulás lehet.
Arany, dollár és bizalmi mozgások
A beszélgetés végén az aranypiacról is szó esett. Hortay szerint több ázsiai ország korábban jelentősen növelte aranytartalékait, ám ez a felhalmozási folyamat most megállt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az arany ára az elmúlt hetekben korrigált, vagyis csökkent.
Az arany iránti korábbi keresletnövekedést részben a dollárral kapcsolatos aggályokkal magyarázta. Az orosz–ukrán háború és az Oroszország elleni szankciók után sok szereplőben megingott valamelyest a dollárba vetett bizalom, és ez az arany felé terelte a figyelmet.
Hosszú árnyékot vethet az öbölválság
A beszélgetés fő üzenete az volt, hogy az energiapiacokon a válság hatása nem zárul le egy politikai nyilatkozattal vagy tűzszünettel. A kutakat újra kell indítani, a sérült infrastruktúrát helyre kell állítani, a hajózási útvonalakat biztosítani kell, a biztosítóknak vissza kell térniük, a piacnak pedig újra el kell hinnie, hogy a térségben lehet kereskedni.
Hortay Olivér szerint a legnagyobb kockázat éppen az, hogy a piac túl gyors rendezéssel számol. Ha a Hormuzi-szoros lassan nyílik újra, ha a megtámadott exportkapacitások hosszú időre kiesnek, és ha az Öböl menti országok közötti feszültségek tovább nőnek, akkor Európa nemcsak magasabb árakkal, hanem tartós energiapiaci bizonytalansággal is szembenézhet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
