Szíria és Afrika-alap: a Parlament a felajánlások kifizetését várja a tagállamoktól

A Bizottság adatai szerint a Szíriát és Afrikát érintő két új uniós alapból 2,22 milliárd eurónyi tagállami hozzájárulás hiányzik.
A Kristalina Georgieva költségvetésért felelős bizottsági alelnök és a Tanács részéről Nicolas Schmit luxemburgi munkaügyi miniszter részvételével lezajlott vitában a képviselők kiemelték: a tagállamoknak is hozzá kellene járulniuk a bevándorlás kiváltó okainak kezelésére hivatott két alaphoz.
José Manuel Fernandes (EPP, Portugália), a 2016-os költségvetés fő jelentéstevője: „A tagállamok extra 2,3 milliárd euróhoz jutnak az uniós bírságokból és vámbevételekből. Ez pont ugyanannyi, mint amennyit a két alapba be kellene fizetniük. Ezt a befizetést így minden további pénzügyi erőfeszítés nélkül meg tudnák tenni. A válságot a gyökereinél kell kezelni (..). A két alap jobb jövőt teremt a kiinduló országokban, és a háborúkat is megelőzheti.”
Gérard Deprez (ALDE, Belgium), a 2016-os költségvetés másik jelentéstevője: „Alulbecsüljük a helyzet súlyosságát. A Szíriával szomszédos országokban élő két milliárd szír menekültre és a Szírián belül hontalan négy-öt milliárdra szánt egy milliárd euró csak felszíni kezelésre elég. Az is kérdés, hogy kinek adjuk a pénzt? Az azt kérő Erdogan elnöknek, vagy a civil szervezeteknek?”
Eider Gardiazábal Rubial (S&D, Spanyolország), a 2015-ös költségvetés jelentéstevője: „Az Európai Unió dicséretes lépéseket tesz azért, hogy megteremtse a migrációs válság kezelésének pénzügyi hátterét, de mi a helyzet a tagállamokkal? Továbbra is 2 milliárd euróval elmaradnak az uniós hozzájárulás mértékétől. A Bizottság nemrég hozta nyilvánosságra, hogy különböző elszámolási okokból 9,4 milliárd euróval csökkennek a tagállami uniós befizetések. Szép gesztus lenne (…), ha ennek a pénznek egy részét az alapokba fizetnék be.”
Hogyan lehet a legjobban kihasználni a pénzt?
A német néppárti Reimer Böge képviselő azt kérte a Bizottságtól, hogy a költségvetési szakbizottság minden ülésén számoljon be a tagállami befizetések mértékéről és idejéről. Bernd Kölmel német konzervatív hozzászóló szerint a forrásokat a válságzónákban élők megsegítésére kell fordítani, míg az ír baloldali Liadh Ní Riada képviselő az alapokat, azok programjait és projektjeit összefogó stratégiát hiányolta. A finn zöldpárti Heidi Hautala képviselő kijelentette: „Bár nem elegendő [a rendelkezésre álló forrás], a lehető legjobban kellene azt kihasználni”. A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoportot képviselő olasz Ignazio Corrao szavak és ígéretek helyett tényeket és lépéseket kért, míg a Szabadság és Nemzetek Európája csoport nevében felszólaló francia Nicolas Bay támogatandó civil szervezeteket sorolt fel.
A vita elején és végén felszólaló Georgieva alelnök reményét fejezte ki, hogy a jelenleg is zajló vallettai csúcstalálkozón a tagállamok további felajánlásokat tesznek az Afrika-alap számára, míg a Tanács részéről Nicolas Schmit miniszter kijelentette: a tagállami „hozzájárulások szintje még nem kielégítő”.
Háttér

A tagállamok a Tanács több egymást követő ülésén elkötelezték magukat a migrációs válság kezelését szolgáló pénzügyi források biztosítása mellett. Az Európai Bizottság az európai költségvetésből 2015 és 2016 során 9,2 milliárd eurót szán erre a célra. Azonban a Bizottság november 6-i adatai azt mutatják, hogy az uniós hozzájárulást kiegészíteni hivatott nemzeti hozzájárulások még mindig alacsony szinten vannak: a szíriai regionális alapból 467,6 millió euró, az Afrika-alapból pedig 1,75 milliárd euró hiányzik. Humanitárius segélyezésre további 59,6 millió eurót vár a Bizottság a tagállamoktól.