Napi Tóra
|
Toldot hetiszakasz 2. kommentár, 5776. Hesván 27.
Bölcseink elgondolkodtak egy midráson, lássuk mire jutottak! A tórai mondat így hangzik: „És tolakodtak a gyermekek a bensejében” (25:22). Rebekkáról, Jákobról és Ézsauról van szó, a midrás és Rási ezt annyival egészíti ki: „Mikor Sém és Éver tanháza előtt ment el Rebeka, akkor Jákob akart kijönni, ha egy olyan ház előtt haladt, ahol bálványimádás folyt, akkor pedig Ézsau”. A kommentár kommentárja (a kuzmiri Rabbi Jehezkél) pedig ezt a kérdést teszi fel: az érthető, hogy Jákob nem tudott kijönni, ha egy tanház közelében mentek el, mert Ézsau elzárta előle az utat, de vajon Ézsaut mi akadályozta, hogy a számára oly kedves bálványimádó helyeken előbukkanjon? Nos, a válasz “egyszerű”, Ézsauban erősebb volt a Jákob iránti gyűlölet, mint a bálványok iránti rajongás, ezért inkább nem született meg, hogy megakadályozza a testvérét is ebben, ahelyett, hogy rohant volna a bálványaihoz. Ez így természetesen csak vicc, de azért nem teljesen. A valódi róse arról ismerszik meg, hogy még a bűnös szenvedélyeitől is képes elvonni az időt, azért, hogy másoknak árthasson. Ez is az önfeláldozás egyik módja, de sajnos nem a megtérés irányába visz el. Ebből következik, hogy mindaddig viszont van reményünk a megtérésre, amíg úrrá nem lesz rajtunk a rosszindulat.
Szép napot mindenkinek!
