Ezer különbséget tegyünk!
Izrael fallal állítaná meg a terrort, de közben figyel arra, hogy saját polgárai se szolgáltassanak ítéletet. Egy a napokban lezajlott lincselés kapcsán is meg kellett emlékezni a 20 évvel ezelőtt meggyilkolt Jichak Rabinra, akinek az életét egy zsidó szélsőséges oltotta ki.
Izrael a jelenlegi helyzet szerint falat húzna Jeruzsálembe, ezzel is elválasztva a város zsidók és arabok lakta negyedeit. Ilyenkor rengetegen húznak párhuzamot a megépítendő fal és a megépült kerítés között, ami a magyar határokon van. Joggal teszik ezt, megállja a párhuzam a helyét?
Van egy régi mondás, amely így szól: Ezer különbséget tegyünk! Egészen másról van szó a fal esetében. Ez egy ötméteres bármikor elbontható betonfal, amelyik elsősorban arra szolgál, hogy a Kelet-Jeruzsálemben, illetve a környező települések arab falvaiban, menekülttáborokban élő terroristákkal szemben adjon egy védelmet. Nem szabad elfelejteni, hogy a múlt héten bevezetett kijárási tilalom feloldása után, az ellenőrző pontokon szolgálatot teljesítők komoly veszélyben vannak.
Akkor a fal egyfajta válasz az elmúlt időszak terrorhullámára, azt hivatott megállítani?
Igen, de a falak felhúzása azért megosztja az izraeli közvéleményt, a jelenleg is kormányzó koalíciót is. Mert voltak már terrorcselekmények másutt, például legutóbb Hebronban, ahol nincsenek ilyen falak. Vannak kerítések, amelyek beváltak, például az autópályák mentén, ahol a kerítések magassága miatt nem tudnak az autókra akár Molotov-koktélokat dobálni. A megosztott politikusok azért dolgoznak tovább, például Netanjahu miniszterelnök már útban van Európába, ahol találkozik majd Merkel asszonnyal, Németország kancellárjával, de tárgyal majd John Kerryvel, az USA külügyminiszterével is.
Akkor a Közel-Kelet ismét az egyik legégetőbb problémája a világpolitikának.
Igen, így van, olyannyira, hogy az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun megérkezett a térségbe. Ő közvetíteni próbál a felek között, de önjelölt közvetítőként feltűnt Franciaország is, amelyik ország megfigyelőket küldött Jeruzsálembe. Ezzel a lépésükkel Izrael nem ért egyet, de osztja a zsidó állam véleményét az Egyesült Államok is, sőt Jordánia sem. Jordánia szerepe azért is érdekes, mert a békeszerződés óta ők felügyelik Jeruzsálem bizonyos részeit, ezért is nehezményezik, hogy egyre többen jelennek meg a színen. Ők, akik Mohamed leszármazottjának tekintik magukat, úgy érzik, nekik a feladatuk az ellenőrzés.
Mi zajlik eközben az izraeli törvényhozásban?
Most lesz szó arról, hogy a legutóbb Beér Shevában lezajlott terrortámadás után egy tragikus lincselés történt, ahol egy eitreai áldozat is volt. Ez egy a szélsőségesek által végrehajtott gyilkosság volt, pont akkor, amikor arra is emlékeznie kell az országnak, hogy 20 évvel ezelőtt egy szélsőséges izraeli oltotta ki Jichak Rabin életét. Most is az történt, hogy az elvakult tömeg, a szélsőséges hangulat következtében egy eritreai bevándorlót lincselt meg, azt hitték róla, hogy terrorista. Izrael rendőrsége megindította a nyomozást, s abban is biztos lehet mindenki, hogy ebben az esetben is az igazságszolgáltatási szervek elítélik az elkövetőket, még akkor is, ha ezek izraeliek voltak. Most kiemelten figyelnek arra majd Izraelben, hogy foglalkozzanak az emberek lelkével, nem szabad azonnal ítélete hirdetni, pláne nem az utcán. A Kneszet mai döntése után a rendőrségnek joga lesz a gyanús személyek alaposabb átvizsgálása, megmotozása.
Hogyan reagálnak az arab országok erre a helyzetre?
Ez érdekes, mert az Öbölmenti országok az Izrael és az Egyesült Államok által ki- és továbbfejlesztett Vaskupola rendszer iránt, azaz szeretnék megvásárolni a technikát, mégpedig az ősellenségtől, Izraeltől. Teszik ezt azért, mert ők is tartanak az iráni rakétáktól.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú az ATV Start 2015. október 20-i adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
