Több mint 70 évvel a vérkorszak után

Több mint 70 évvel a vérkorszak után nekünk, későbbi generációknak kötelességünk méltó módon megemlékezni mindenkiről, aki akkor jót tett Budapestért, a budapestiekért, az egész országért – hívta fel a figyelmet Tarlós István az Ángel Sanz-Briz spanyol diplomata tiszteletére állított emlékmű leleplezésén.

A főpolgármester elmondta, a Fővárosi Közgyűlés idén április 29-én döntött arról, hogy a korábbi Jégtörő utcát Budapest Angyalára emlékezve Ángel Sanz-Briz útra nevezi át. A spanyol diplomata a háború utolsó hónapjaiban 5000 ember életét mentette meg, eleinte az ibériai származásúaknak, később minden zsidó embernek gyártott spanyol dokumentumokat – emlékeztetett.

Fotó: fidesz.hu

A Budapest Angyalának nevezett megmentő hírnevét tetteivel érdemelte ki, ahogy a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet kitüntetését, a Világ Igaza címet is – tette hozzá.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke kijelentette, Ángel Sanz-Briz élete, munkássága és az üldözöttek megmentése tökéletes példázata a „tegyél jót, de ne nézd, hogy kinek teszed azt” spanyol mondásnak.

Hozzátette, nem vitás, hogy a német megszállást követően a magyar állami gépezet is közreműködött a gyalázatos cselekedetekben, ahogy az sem, hogy voltak olyanok, akik az ellenállást és az életmentést választották.

„ÁNGEL SANZ-BRIZ IS, SAJÁT ÉLETÉT TETTE KOCKÁRA, HOGY A HALÁLRA SZÁNTAK ÉLETÉT MEGMENTSE.”

Ilyen ember volt Ángel Sanz-Briz is, aki saját életét tette kockára, hogy a halálra szántak életét megmentse – emlékeztetett. Gulyás Gergely szerint a diplomatáról elnevezett utca nem csupán köszönetnyilvánítás, hanem történelmi adósságunk törlesztése is az ötezer megmentett életért.

Latorcai Csaba helyettes államtitkár az emlékmű előtt arról beszélt, hogy az utókor így fejezi ki elismerését és tiszteletét egy olyan embernek, aki túllépett a kötelesség diktálta feladatokon, és lelkiismerete által vezérelve, aktívan vett részt üldözött embertársai megmentésében.

Szavait azzal a gondolattal zárta, hogy fontos, legyen erőnk újra és újra jól dönteni, az életet szolgálni.

José Ángel López Jorrin nagykövet köszöntet mondott az emlékmű felállításáért Budapestnek, Tarlós István főpolgármesternek, és a Fővárosi Közgyűlésnek, a magyar hatóságoknak, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának és a magyarországi zsidó szervezeteknek, akik az első pillanattól nyitottak voltak ennek a megemlékezésnek a megszervezésében és az emlékmű felállításában.

Kijelentette, mindez egyértelmű jele annak a kitűnő együttműködésnek, ami a méltóság és az emberi jogok védelme érdekében tett erőfeszítések elismeréséről szól.

Ignacio Ybánez spanyol külügyi államtitkár kifejtette, a múltban megtörtént eseményeket nem lehet semmissé tenni, de mindent el lehet követni azért, hogy a szörnyűségek többé ne történjenek meg.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a spanyol kormány és külügyminisztérium törekszik arra, hogy megemlékezzen és tiszteletet adjon a holokauszt áldozatainak, előmozdítsa a holokauszttal kapcsolatos tájékoztatást, és harcoljon az antiszemitizmus ellen.

Juan Carlos Sanz-Briz, a spanyol diplomata fia elmondta, apja amint tudomást szerzett a magyarországi zsidók helyzetéről, gyors és határozott cselekvésre szánta el magát. Egy kis csoporttal mindent megtett annak érdekében, hogy minél többük életét megmentse, tette mindezt kormánya kifejezett engedélye nélkül, és kevés erőforrás felett rendelkezve.

Mint fogalmazott, apja élete során sosem feledte a Budapesten történeket, és úgy vélte, amit itt tett, az volt a legnagyobb emberi és szakmai vívmánya egész életében. Úgy gondolta, tette sem elismerést, sem hálát nem érdemel, az a tény, hogy a sors lehetőséget adott neki minderre, elegendő volt számára – emlékezett. Kifejtette, Budapest nagylelkűen bánik ezzel az emlékkel, több emléktábla őrzi nevét. „Ha atyám élne, nagyon büszke lenne Budapest újabb elismerésére” – mondta.