Válsághelyzet kihirdetéséről döntött a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyében – jelentette be Kovács Zoltán sajtótájékoztatón. A válsághelyzet fél egy körül lép életbe, a jogszabály által meghatározott keretek szerint folyik innentől a hatóságok tevékenysége.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó az embercsempészet jelentős növekedéséről elmondta, komoly üzletág épült ki, melyben tekintélyes anyagi haszonszerzés mellett végzik működésüket az embercsempészek, kihasználva a migránsokat.
Az elmúlt időszak migrációs adatairól kifejtette, júliustól szeptemberig több mint 32.000 afgán állampolgár, 3231 bangladesi, 3630 iraki, 12.927 pakisztáni, és 66.896 magát szírnek valló fő érkezett. Ezen túl 394 indiai, 844 iráni, 547 nigériai, 273 szenegáli lépte át a határt.
Hangsúlyozta, szeptember 15-ét minden eddigi számadatot meghaladó migrációs hullám jellemezte, amit a magyar hatóságok szervezett keretek között tudtak kezelni, együttműködve a karitatív szervezetekkel. A bevándorlási hivatal adatai alapján kifejtette, 1041 fő tartózkodik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szállásain.
Szeptember 15-ig 171.800 külföldi nyújtott be menedékkérelmet: 63.707 szír, és 108.093 egyéb állampolgárságú, 300 fő kapott menekültstátuszt, 65.000 esetben eltűnés miatt megszüntették az eljárást, 95.000 menedékjogi kérelem jelenleg is feldolgozás alatt áll, 4000 esetben pedig kitoloncolás történt – ismertette.
Augusztus végétől 73 esetben történt kerítésrongálás, ma 60 főt fogtak el a hatóságok, akik a kerítés megrongálásával jutottak be az ország területére. Ügyükben büntetőeljárás indult, a kerítés haladéktalan javítása elkezdődött – számolt be a legfrissebb adatokról.
A miniszterelnöki főtanácsadó több jogi kérdést is kifejtett, elsőként említve, hogy a 2015 szeptember 15-én hatályba lépett jogszabályi változások legfontosabb része a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. A döntés megszületett, a kormányrendelet dél körül jelenik meg – szögezte le. A válsághelyzetet a kormány 6 hónapra hirdetheti meg, a törvény által előírt feltételek mindegyike adott a kihirdetéshez – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a törvény eddig egy, a külső határ melletti 10 méteres műveleti sávot határozott meg. A módosítás lényege, hogy 60 méterre szélesítette a törvény a sávot, itt tranzitzóna alakítható ki, ahol a kérvényezők a rájuk vonatkozó döntés megszületéséig átmenetileg tartózkodhatnak.
Jelezte, a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a Szegedi Járásbíróság illetve a Szegedi Törvényszék jár el. A tiltott átlépés, a határzár rongálása, és az építési munka megakadályozása a Btk. szerint bűncselekmény, ahol nincs határzár, ott a tiltott határátlépés továbbra is szabálysértés – világított rá. A rendelkezés szerint ilyen esetekben a kitiltás nem mellőzhető, a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztéssel is végződhet, az eljárást pedig más eljárások előtt kell lefolytatni.
Elmondta, jelentősen súlyosbodott az embercsempészet büntetése, akár 10 évet is kaphatnak az elkövetők. A tranzitzóna zárt rendszer, reggel 6 és este 10 között lesz nyitva, egy belépési ponttal, benne a rendőrség biztonsági ellenőrzést végez, szükség esetén egészségügyi ellátás igényelhető –sorolta. Itt a menekült adatlapot tölt ki, és módja nyílik menekülteljárási kérelmének beterjesztésére is – tette hozzá.
Ha nem kér menedékjogot, az illető nem jogosult az országba való belépésre, vissza kell lépnie Szerbia területére. Ha nemzetközi védelmet igényel, akkor egy váróhelyiségben kap helyet teljes ellátással, ahol a menekültügyi nyilvántartásokba történő hatósági rögzítés következik a személyes adatok, arckép, ujjlenyomat vétellel – mondta.
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely (MTI)Hangsúlyozta, kísérő nélküli kiskorú esetén a regisztrációt követően a hatóság intézkedik szakintézménybe szállításáról. Más különleges bánásmódot igénylőt, például terhes nőt, kisgyerekes családot, idős, beteg személyeket, a regisztrációt és meghallgatást követően befogadó állomásra szállítják, majd általános szabályok szerint bírálják el menekültkérelmüket.
Ha a külföldi egyik kategóriába sem tartozik, tolmács segítségével tájékoztatják jogairól és lehetőségeiről, joga van az ingyenes jogi segítésnyújtáshoz is, melynek feltétele a helyszínen adott – tájékoztatott.
A döntést a menekültügyi hatóság hirdeti ki, ha ez 24 órán belül nem történik meg, a tranzitzónában kialakított szálláshelyen teljes ellátás mellett várhat a kérelmező, az eljárás lefolytatásának határideje legfeljebb 8 nap. A kihirdetés után, ha a kérelmező nem kíván azonnal jogorvoslati kérelmet beterjeszteni, tájékoztatják, hogy ezt 7 napon belül bármikor megteheti, ezt követően Szerbia felé elhagyhatja a tranzitzónát. Fellebbezés esetén ingyenes jogi képviselőt rendelnek ki kérés esetén, az eljárás alatt teljes ellátást kap, a bíróság felülvizsgálati határideje 8 nap – sorolta.
Hangsúlyozta, a tranzitzónában a külföldi nincs őrizetben, bármikor elhagyhatja, kérelme benyújtását követően jogosult az ellátásra.
Kovács Zoltán elmondta, a konténerekből álló helyiségek elkezdték működésüket, minden jogszabálynak megfelelően dolgozzák ott fel a kérelmeket. A rendőrség felkészült arra, hogy élőben kövessék az eseményeket.
Ismertette, ma kisebb számban történt illegális határátlépés, a kormány várakozása, hogy a hármas védővonal minimalizálni fogja a tiltott határátlépést, és arra „csatornázza” a belépőket, ahol törvényesen folyamodhatnak a belépéshez.
Magyarországnak minden intézkedés eddig 200 millió euróba került, amivel szemben az unió 7 millió eurós támogatást adott – húzta alá.
Szerbiai oldalon is igyekeznek segítséget nyújtani az elbírálásra váróknak, a karitatív szervezetekkel együttműködve, melyek egyenként 66 millió forintot kaptak a segítségnyújtásra – erősítette meg.
