Amit kevesen tudnak Izraelről
Kőbányai János, a Múlt és Jövő Kiadó főszerkesztője a folyóirat idei első lapszámáról, Izraelről, a cionizmusról beszélt.
Ön már egy ideje Izraelben él.
Igen, 2000 óta és onnan szerkesztem a folyóiratot, szerencsére a mai kor technikájának köszönhetően ezt megengedhetem magamnak. Így az interneten keresztül is jelen lehet lenni Magyarországon, időnként jobban is, mintha itt is lennék. Sőt így még inkább, mert ugye az ember távolról többet olvas, de mégis kívülről látja ezt a hazai helyzetet. Már azért is, mert amikor olvasom a magyar híreket, akkor olvasom a Haaretzet is, ez a kettős látás segít engem abban, hogy Magyarországon jobban és termékenyebben legyek jelen.
Nyugtasson meg, a Múlt és Jövőnek itthon is vannak munkatársai, nem egyedül végzi a munkát?
A Múlt és Jövő sohasem volt one man show, hiszen ez egy folyóirat, amit sokan írnak. Ugyanakkor one man show, ahogy az összes folyóirat. Ha a Múlt és Jövőt nézzük, akkor érdemes Patai Józsefre gondolni, akinek csak azért nem volt one man show, mert az egész családja a lapnak, a lapért dolgozott. A felesége, a gyermeke Rafael Patai is. Én Fenyő Ágnessel csinálom, ő a Múlt és Jövő szíve, ő az adminisztratív motor is. A lapot én csinálom, kissé diktatórikusan, ahogy egy kollégám mondta, jó folyóiratot csak diktátorok készítenek.
Akkor nézzük, milyen lett a diktátor idei első lapszáma?
Kicsit késve jelent meg, Kálmán Tünde a folyóirat alapvető munkatársa elhunyt, s hiánya valóban pótolhatatlan volt.
Változások a lap életében?
Lesz új arculata a Múlt és Jövőnek, még Tündével kezdtünk el beszélgetni arról, hogy egy folyóiratnak 15-20 évente illik megváltoznia vizuálisan. A most megjelent szám még a régi formában jelent meg. Egy gondolat erejéig, a 2014-es évre visszatérve, minden számunk az emlékezésről szólt, a Holokauszt 70. évfordulója kapcsán. Most ezzel a lapszámmal egy élesebb váltást akartam elérni, így Izraelről szól Izrael a mai világpolitikai helyzet okán nagy veszélybe került. Azt hiszem, hogy én, aki ott is vagyok, meg itt is, jobban látom ezt a borzalmas veszélyt, amibe Izrael Állam került. Itt van a menekültkérdés, a borzalmas párizsi merénylet ügye, ezek mind Izraelről is szólnak.
A lapszámot befolyásolta az év elején megjelent könyve is,. amely szintén Izraelről szólt?
Olyannyira, hogy a benne szereplő esszé, az Izrael a megroppant világ árnyékában címmel jelent meg lett volna az első írás, de egy könyvet könnyebb kiadni, mint egy folyóiratot, így ez jelent meg először a Nemzetközi Könyvvásáron. De bekerült a Héber szív dobbanásai, Izrael államáról, ami itthon is érthető. Azért, mert ugyan ismerik Herzl Tivadart, Max Nordaut, de azt kevesen tudják, hogy a cionizmus már előttük megjelent, a vallásos zsidók lelkében, de azt is kevesen tudják, a cionizmus alapját a magyar szabadságharc, Kossuth gyakorlata hozta létre. Azt gondolták a vallásos zsidók, ha Magyarországnak sikerül a császár ellenében a szabadságot, a függetlenséget elérni, tudnak magyar ruhában, magyar nyelven államot csinálni, akkor miért ne sikerülne mindez héberül, az őshazában, Palesztinában. A cionizmusnak van egy mély rétege, ami még Izraelben is kevéssé ismert, ennek kutatója az én mentorom, Michael Silver, akinek a tanulmánya, a Héber szív dobbanása.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. augusztus 14-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Agusztus 14-én, pénteken délután fél kettőkor Breuer Péter jelentkezik a Halljad Izrael! adásával.
Adásunkban a hetiszakaszt ezúttal Darvas István rabbi ismerteti.
Vendégünk lesz Szeged Csanád. Buchler Tamással a zsidó fiatalok idetitáskereséséről beszélgetünk, valamint itt lesz velünk Deák Andrea és Kőbányai János is. Elul haváról Benedek István Gábor jegyzetét hallhatják.
Tartsanak velünk! Várja Önöket a szerkesztő-műsorvezető: Breuer Péter.
