Balázs Gábor eszmetörténész : A vezetői válság a Tórában

Hukát hetiszakasz

A vezetői válság a Tórában

Balázs Gábor eszmetörténész a Hukát hetiszakasz kapcsán beszélt a vezetői szerepekről, a női vezetők fontosságáról.

 

 

 

Most Önt kérem meg, hogy beszéljen a hetiszakaszról, mit olvasnak fel a zsinagógákban?

Hukát a hetiszakasz címe, éppen abban a periódusában járunk a zsidó nép vándorlásának, amikor lassan a pusztai vándorlás végéhez közelednek. Túlvagyunk 40 év vándorlásán és lehet érezni az események sorából, hogy közeledünk ahhoz az időszakhoz, amikor is egy hatalmas vezetői paradigmaváltás történik.

Ez mit jelent?

Mózes, Áron és Mirjam vezették a népet, egy kiemelt család egy kiemelt törzsből. Ez több szempontból is érdekes. A Tóra világa, mint az ókori népek világa egy patriarchális világ, ennek máig érezzük a hatását a zsidó-keresztény kultúrában, azaz minden változás ellenére egy patriarchális világban élünk ma is. Mégis, ha megnézzük ezt az első zsidó vezetői modellt, ami kialakult az egyiptomi kivonulás után, akkor azt látjuk, hogy van három vezető egyéniség. Hatalommegosztás van, mindenkinek megvan a saját feladata, tulajdonképpen, ha azt mondanánk, Mózes vezeti a népet, az pontatlan lenne. Mózes mellett ott ál két ember, Áron, aki a rituális szerepkört tölti be, aki felelős az áldozatokért, ő az az ember, akinek olyan jogosítványai vannak, amelyek Mózesnek nincsenek meg. Mózes nem mutathat be áldozatot példának okáért. A szigorúan vett vallási vezetés Áronhoz tartozik, Mózesé a prófétai szerep, ő az, aki a politikai vezetés vállalta magára, ő az, aki tulajdonképpen jelentős részben a népet vezeti. A harmadik szereplő, aki némileg háttérben van, de rendkívül fontos szerepet tölt be, ez Mirjam, Mózes és Áron testvére. Ha megnézzük, hogy a bibliai kultúrában mennyire vannak női vezetők, akkor – nem kívánnék példát állítani, hogy bármiféle egyenlőség van a férfiak és a nők között – látjuk, hogy vannak olyan korszakai a zsidó hagyománynak, amikor azt látjuk, hiába a patriarchális világ, a női vezetők megkerülhetetlenül fontos szerepet töltenek be. Ilyen Mirjam szerepköre. Ha megnézzük az egész karriertörténetét, indul azzal, hogy ő menti meg Mózes életét, ő az, aki elrejtőzik és amikor Mózest a kosárban a Nílus kisodorja, s megtalálja a fáraó lánya, akkor Mirjam az, aki előbújik és azt mondja, van megoldás, tudok egy héber dajkát hozni, aki majd szoptatja a gyereket, végül így fogadja örökbe a fáraó lánya Mózest.  Mirjam az, aki a kivonuláskor a nőket vezeti, csodálatos, amikor szétválik a tenger és átvonul Izrael népe, akkor Mózes diadaléneket mond. Ez egy kétoldalas, az egész Tórának a legnehezebben olvasható, legnehezebben értelmezhető szakasza, egy hatalmas szabadvers. Ezzel szemben Mirjam, aki a nőket vezeti, egy mondatot énekel. Itt két teljesen különböző vezetői típust látunk. Mózes a szellem embere, az örökkévaló beszélgetőpartnere, ezért az emberekkel nem mindig találja meg a hangot. Mirjam ugyanezt, az Örökkévalóval meglévő kapcsolatot kifejezi, de úgy, hogy a nép szintjén marad, a néppel beszél.

A vezetők szerepe a Hukát hetiszakaszban is meglátszik?

Igen, mert a Hukát szidrájában látjuk az egyik legnagyobb vezetői válságot. Éppen a harmadik vizes válságnál vagyunk, ugye a pusztai vándorlásnál van az Exodus könyvében, a Smot könyvében a 15. és a 17. fejezetben van egy-egy válság, amikor a nép a vándorlás során nem talál vizet, ami miatt fellázadnak az örökkévaló ellen. Ezeket a válságokat Mózes kitűnően megoldja. De ezt a válságot Mózes nem tudja megoldani. Sőt úgy tűnik, a 10. és 11. versben ennek a bibliai fejezetnek, Mózes kikel magából a lázongó nép ellen, így egyfelől elveszti az önuralmát a nép felé, másfelől meg elvesztve az önuralmát, ahelyett, hogy beszélne a sziklához, ráüt, nem pontosan követi az örökkévaló parancsát, miközben azt látjuk, hogy 40 évvel korábban pontosan azt követte, amit az örökkévaló mondott. Azt látjuk, úgy tűnik, Mózes alkalmas vezető volt arra, hogy kivezesse a népet, egy szolganépet, de arra már nem tűnik alkalmasnak, hogy bevezesse az országba a szabadsághoz szokott népet. Olybá tűnik, a Tóra azt jelzi, mindenki lehet nagyon jó vezető egy adott pillanatban, de ha egy adott pillanatban és adott történelmi helyzetben valaki jó vezető, abból nem következik, hogy a történelmi helyzet megváltozásával, a nép változásával is ő marad az ideális vezető. Felmerül a kérdés, amit a volt brit főrabbi Jonathan Sacks is feltett, miért pont most történik ez a válság. Neki van erre egy zseniális gondolata arról, mi lehetett Mózes összeomlásának az oka. Ő azzal magyarázza, hogy ugyanebben a hetiszakaszban veszítjük el Mirjamot, azaz meghal Mózes testvére, aki nem csak a testvére volt, hanem a legfőbb bizalmasa is. Mintha a Tóra azt sugallná, Mirjam elvesztése, az ő szerepe sokkal nagyobb volt, mint amit explicit módon kimond a tórai szöveg.

Mózes miért van ennyire megrendülve?

Mert számára nővére nem csak egy nővér volt, nem csak testvér volt, hanem igazi munkatársa volt. Ő volt az érzelmi támasz, amit a néppel nehezen kommunikáló, a néptől időnként kissé elszakadva élő, elszakadni tűnő Mózest folyamatosan visszakapcsolta. Mózes a szellem embere, a zseni, Mirjam, aki mellette volt, teremtette az érzelmi biztonságot, ő volt az, aki gondoskodott arról, hogy a szárnyaló gondolatok a földön állva is megállják a helyüket. Mózes, amikor elveszíti testvérét, akkor saját személyiségének egy részét veszti el. Ez egy nagyon fontos dolgot mond el nekünk a vezetőkről. A vezetés egy magányos feladat, de nem lehet egyedül csinálni! Azt, amikor valakinek nem marad bizalmasa, elveszíti azt, akit Maimonidesz bizalmi barátnak, bizalmasnak nevez, aki kritizálta, aki visszafogta, aki, amikor a vezető meggyengült erőt adott neki, akkor következik be, hogy Mózes és Áron azt érzik, nem tudják tovább vezetni a népet, elbuknak a megpróbáltatásban. Hiányzik a vezetésük harmadik része, aki az érzelmi támaszt jelenti, aki összekapcsolja a szellem két emberét a néppel. Ha egy patriarchális világban nem lehet meglennie a vezetésnek a női elem nélkül, akkor mennyire így van ez a mi világunkban, mennyire inkább szükség van női vezetőkre egy olyan világban, amelyik bármennyire is követi a patriarchális mintát, egy re jobban eltávolodik attól.

Hol tehetnek fel Önnek további kérdéseket erről a hetiszakaszról?

A Visegrádi utcai zsinagógában, a Visegrádi utca 3 alatt, szombaton 9-kor kezdődik az istentisztelet, hozzávetőlegesen fél 12-12-ig tart, utána mindenkit szívesen látunk kidusra is.

Köszönöm a beszélgetést, a tanítást.

Breuer Péter