Izraeli Időjárás-előrejelzés
Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Mindennapi rövidítéseink
2015. június 14, vasárnap | |
Az évszaknak megfelelő időjárás
☞ Hétfőn emelkednek a hőmérsékletek. ☞ Kedden továbbbi felmelegedés. |
|
Golán: | 29º/18ºC |
Cfát: | 26º/14ºC |
Tiberiás: | 34º/25ºC |
Haifa: | 25º/19ºC |
Tel Aviv: | 26º/21ºC |
Asdod: | 26º/22ºC |
Jeruzsálem: | 26º/16ºC |
Beér Séva: | 30º/19ºC |
Holttenger: | 34º/25ºC |
Eilat: | 36º/24ºC |
Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Mindennapi rövidítéseink
A héber nyelv sajátossága a tömörség. Egy irodalmi mű héber fordítása terjedelemben általában rövidebb, mint az eredeti.
Ezt pedig csak fokozza, hogy előszeretettel alkalmaz rövidítéseket.
A két vagy három szóból álló fogalmak vagy intézmények nevei kezdőbetűiből álló rövidítéseket – héberül ráséj tévot (ראשי תיבות) – kapásból felismerhetjük a betűk között elhelyezett ” kettős felsővesszőkről.
Vallásos tárgyú iratok, szórólapok, újságok fejlécéről nem maradhat el a ב”ה (BÉT-HÉ), ami a Báruch háSém (ברוך ה’), az áldott az Örökkévaló rövidítése, ahol a ה’ maga is rövidítés: a négybetűs Istennévé. Vallásos emberek levelei általában a בס”ד betűkkel kezdődnek, ami a bösziátá dis’májá (בסיעתא דשמיא), azaz Isten segítségével arameus kifejezés „ráséj tévot”-ja.
Az Új Kelet újság címfelirata alatt az egykori főszerkesztő, dr. Marton Ernő neve mellett látható a ז”ל rövidítés, ami a zichro livráchá (זכרו לברכה), vagyis az áldás emlékére szavak helyében áll. Nagy rabbik, „cádikok”, vagyis igaz emberek neve után a „zécher cádik livráchá” (זכר צדיק לברכה) dukál, amit a זצ”ל betűkkel jelölnek.
A zsidó hagyomány alapja a héber Biblia, amit három fő összetevője: a Tóra (Mózes öt könyve), a Próféták könyvei és az Iratoknak nevezett ősi tekercsek, héberül Torá, Növiim, Ktuvim ( (תורה, נבאים, כתובים . rövidebben a Tánách (תנ”ך). Ezt így is ejtjük, míg az előbbiek esetében kimondjuk a teljes szavakat.
Izrael országát héberül Erec-Jiszráélnek – ארץ ישראל – nevezzük: közkeletű rövidítéssel א”י (ALEF-JUD).
Érdekességképpen megjegyezzük: a Palesztina brit mandátum által kibocsátott font-bankjegyeken az angol „Palestine Pound” felirat alatt a „Font palestinái” (פונט פלשתינאי) héber felirat állt, mellette csak zárójelben lehetett az (א”י).
Ilyen rövidítések a zsidó családnevekben is megjelennek. A gyakori Katz családnévnek például semmi köze a macskához (németül ezt jelenti), inkább a kohanitákhoz, a 3300 évvel ezelőtt élt Áron főpap leszármazottaihoz: a כ”ץ (KÁF-CÁDI) a kohén cedek (כהן צדק) rövidítése, amit talán az igaz Isten papjaként fordíthatnánk.
A Szegál (סג”ל) családnév is a Templom-szolgálat emléke: a szegel leviim (סגל לויים), vagyis a leviták kara, akik a Szentélyben az istenszolgálatot ellátták. Marc Chagall, a legnevesebb zsidó festőművész eredeti neve Moise Szegálov volt.
A középkor egyik legnevesebb zsidó Tóra-magyarázója, akiknek munkássága a mai zsidó életre is rányomja a bélyegét, Slomo Jicchaki rabbi – רב שלמה יצחקי – volt (1040 – 1105), akit rövidítés-nevén inkább Rási-ként (רש”י) ismernek.
A másik középkori bölcs Rabbi Mose ben Majmon – רב משה בן מימון (1137 – 1204) orvostudor és rabbi, akit neve kezdőbetűiről inkább a Rambam (רמב”ם) néven ismernek.
Hadd büszkélkedjen e sorok írója is a maga kabbalista ősével. Apai-nagyanyai dédapám, Nack Mihály családneve is ilyen rövidítéses, szaknyelven abbreviációs név. A németesen hangzó Nack, héber írással נ”ק a nécer kdosim (נצר קדושים), vagyis mártírok ivadéka szavak rövidítése.
A zsidóság körében aktív haszid mozgalom a kiindulási helyéről Lubavicsinak is nevezett Chabad (חב”ד). A hárombetűs rövidítés a bölcsesség, értelem, tudás, héberül a chochmá, biná, dáát (חכמה, בינה, דעת) szavakat rejti magában.
A mindennapi fogalmak is bővelkednek a rövidítéses kifejezésekben. Az értéktöbblet-adó, a máám (מע”מ) „leánykori neve” mász erech muszáf (מס ערך מוסף). A báám (בע”מ) a böérávon mugbál (בערבון מוגבל) – korlátolt felelősségű társaság – szavak közkeletű rövidítése.
A Nátbág (נתב”ג) a Ben Gurion repülőtér, Námál-töufá Ben Gurion (נמל תעופה בן גוריון) kezdőbetűi.
A máám és a Nátbág kifejezéseket így, rövidített alakban is ejtik; a báám-ot hol így, hol rövidítetlen formájában.
Az askenázi zsidóság körében igen gyakori rövidítéses (abbreviatúrás) családnevek legtöbbször híres rabbi ősöket, vagy bibliai idézeteket rejtenek, amelyekkel valamikori megalkotóik szívesen azonosultak.
Ilyen például a Basch (ב”ש) név, amely a Ben Simon (בן שמעון) rövid változata.
A Brüll vagy Brill (ברי”ל) név a Ben Ráv Joná-Lév (בן רב יונה לב), vagyis a Joná-Lév rabbi fia rövidítése.
A Schatz (ש”ץ) családnév a sáliách cibur (שליח ציבור) szavakat rejti: szó szerinti jelentése „a közösség küldöttje”, aki valójában a hitközösség kántora.
Sok olvasónk emlékezhet még a néhai Schück Jenő magyarországi ortodox főrabbira, aki ugyancsak abbreviációs nevet viselt. A Schück, Schick vagy magyarosított változatban Sík nevek a שי”ק a „Sém Jiszráél kádos” (שם ישראל קדוש) szavakat takarják, azaz „Izrael neve szent”, minthogy e nevet Isten angyala adta Jákob ősapánknak (Mózes 1, 32:29).
Jellemzően zsidó családnév az Atlasz, vagy Atlas (אטל”ס). Sokan viselőik közül sincsenek tudatában, hogy nevük egy zsoltár-idézetet hordoz: Ach tov l’Jiszráél szela (אך טוב לישראל סלה), vagyis „Milyen jó Izraelnek” (Zsoltár 73:1).
Eddig egyetlen Nobel-díjas írónk, Smuel Joszef Agnon (שמואל יוסף עגנון) két személynevét Sáj-nak rövidítette (ש”י) ami önmagában is megáll, mint név: ajándékot jelent.
Az újhéber költészet legnagyobb alakja, Chájim Nachman Bialik (חיים נחמן ביאליק) emlékét Tel Avivban két utca is hirdeti: az egyik a rechov Bialik – itt állt a háza – a másik egy fasor, a Szdérot Chén (שדרות ח”ן), amely a Rábin tértől a Hábimá térig vezet. A Chén (ח”ן) két héber betűje a Chájim és a Nachman nevek rövidítése. Ennek is van jelentése: kellem, tetszés.
Izrael Állam harmadik elnöke volt Zalman Sázár (זלמן שז”ר), aki családnevét, a Sázár-t eredeti nevéből, a Snéur Zalman Rubasov (שנאור זלמן רובשוב) szófőiből alkotta meg.
Legközelebb, ha a Jó Isten is úgy akarja, vagyis אי”ה – im jirce háSém (אם ירצה ה’) – innen folytatjuk. ◙
HÉBER NYELVOKTATÁS:
HALMOS LÁSZLÓ
052-3260834