Faültetés a holokauszt vásárhelyi áldozatainak emlékére
Bibliai növénycsoportokat ültetnek a hódmezővásárhelyi zsinagóga kertjébe a vészkorszak helyi áldozataira emlékező rendezvényen június 16-án, kedden 16 órakor.
71 évvel ezelőtt, 1944. június 17-én 747 vásárhelyi polgárt hurcoltak el a helyi zsinagógából. A templom órája ma is 10 óra 10 percen áll, emlékeztetve arra, hogy 1944 nyarán megállt az idő a vásárhelyi zsidóság számára. Hódmezővásárhelyen gettó felállítására – köszönhetően Beretzk Pál polgármester-helyettes és a helyi közigazgatás ellenállásának – nem került sor. A zsidóság deportálása 1944. június 16-án reggel kezdődött a városban, amikor a makói csendőrök összegyűjtötték a helyi zsidókat a zsinagógába. Az embereket másnap a Nagyállomásra terelték, majd két napi, zsúfolt marhavagonban töltött veszteglést követően kerültek a szegedi téglagyárban kialakított gyűjtőtáborba. Innen június utolsó napjaiban deportálták őket az auschwitzi megsemmisítő-, valamint a Bécs melletti strasshofi koncentrációs táborba. Makó Imrelevéltáros kutatásai szerint a vészkorszak vásárhelyi áldozatainak száma összesen négyszáz fő.
A hódmezővásárhelyi zsinagóga kertjében a meglévő ciprusfák mellé tiszafa, tamariska, liliom és babér kerül az emléknapon, ahol a biblia növénycsoportokkal egy gondolkodó, a vészkorszak áldozataira emlékeztető parkot hoznak létre a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely bejáratánál. A kedd délutáni faültetésen emlékező beszédet mond Almási István, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere és Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség ügyvezető elnöke.
