Balog Zoltán miniszter Izraelről és a Nemzeti Alaptanterv tételmondatairól
Izrael Állam függetlenségének 67 évfordulója Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter beszéde
Izraelben van a jelenünk egy darabja
Balog Zoltán miniszter Izraelről és a Nemzeti Alaptanterv tételmondatairól
Egy fontos idézettel kell kezdjem beszédem. Ez számomra fontos, de bízom abban, hogy Önök számára is az lesz.
Első pont.
A történelem oktatásában és az ehhez kapcsolódó dokumentumokban hangsúlyosan szerepeltetni kell a Kárpát-medencei zsidóság és a magyar-zsidó együttélés történetét.
Második pont.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásakor a bibliai történetek feldolgozásánál utalni kell azok zsidó eredetére és a zsidó és keresztény források egymáshoz való viszonyára.
Harmadik pont
A magyar történelem tárgyalásakor a polgári átalakulás témakörnél ki kell emelni a zsidó városi polgárság szerepét, valamint a többségi nemzet viszonyát az együttéléshez, illetve a magyar zsidóság pozitív attitűdjét és hozzájárulását a modernizációs folyamatokhoz.
Negyedik pont
A polgárosodás témakörében utalni kell a zsidóság emancipációjának jelentőségére és a zsidó nemzeti mozgalom kialakulására.
Ötödik pont
Az irodalom és a történelem oktatásában a témák között meg kell jeleníteni az európai kultúra antik, görög-római, valamint zsidó és keresztény gyökereit.
Hatodik pont
Az oktatás során utalni kell a modern Izrael Állam létrejöttére, fejlődésének bemutatására és a közel-keleti helyzet összetevőire.
Hetedik pont
Az oktatás folyamatában érinteni kell a zsidóság hozzájárulását a felvilágosult, fejlett világ, ezen a modern Magyarország eredményeinek megteremtéséhez.
Nyolcadik pont
A történelem feldolgozásakor ki kell térni az antijudaizmus, antiszemitizmus kialakulására, különböző megjelenési formáinak megjelenítésére, és a kritikai elemzésére, valamint a Holokauszt, vészkorszak bemutatására. Továbbá utalni kell az antijudaizmus XX. századi pápai eltörlésére.
Kilencedik pont
A tudományok és a művészetek oktatása keretében szerepeltetni kell a zsidó származásuk miatt emigrációba került magyarok kiemelkedő teljesítményét és ehhez kapcsolódóan Magyarország veszteségét.
Izrael a Közel-Kelet demokratikus állama, az az ország, ahol a Kárpát-medencén kívül a legnagyobb számú magyarajkú kisebbség él.
Ezek a tételmondatok részei Nemzeti Alaptantervünknek, együtt dolgoztuk ki őket az elmúlt két évben a Zsidó Oktatási Kerekasztalon. Céljuk, a zsidó történelem, a zsidó kultúra bemutatása, az együttélés fontosabb pontjainak kiemelése, valamint az etnikai, kulturális sokszínűség értékeinek megerősítése.
Persze az is legalább olyan fontos, hogy milyen tankönyvek születnek. Mert a végén, és ezt higgyék el, csak ez fog számítani! Csak az fog számítani, hogy mit tanul a következő nemzedék az iskolában. Ezekről az ügyekről és más ügyekről. Ennél már csak egy fontosabb ügy van, mit hall, mit örököl, mit tanul a családban. Vannak köztünk még sokan, akik ismerik ezt a kifejezést, kettős nevelés. Vagyunk még néhányak, akik ebben nőttünk fel, én még emlékszem arra, amikor a nagymamám azt mondta. az iskolában, a történelemórán ne higgyek el semmit, mert nem mondanak igazat. Amikor ezen elgondolkoztam, s megkérdeztem az édesapámat. ha ez így van, és a nagymamának igaza van, akkor nem volt Auschwitz sem? Hiszen azt is tanítják az iskolában. Akkor, tíz évesen, édesapám beültetett minket az autóba és elvitt Auschwitzba. Soha nem felejtem el. Azt sem felejtem el, amikor először jártam Izraelben, nekünk, a Szentföldön.
Ezért kívánom és erről szólnak a megállapodásaink, hogy minél többünknek adasson meg ez az élmény, ez a látogatás. És hogy a történelemmel való szükséges foglalkozás ne takarja el a jelent és a jövőt.
Hiszen Izrael Állam nem egyetlen állam a számunkra a sok közül, mert ott van a kultúránk, a történelmünk, az életünk, vagyis a jelenünk egy darabja. Ezért is fontos számunkra, hogy biztonságban legyen ez az ország. Ezért számunkra Izrael biztonsága ne kizárólag politikai, biztonsági kérdés, hanem ennél sokkal több. Ez saját biztonságunkról is szól.
Köszönöm a figyelmüket.
